Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)

1928-04-04 / 26. szám

(tvenkileneedik évfolyam, * Zemplén lyam, * 26. száA. Sátoraljaujhc Sátoraljaújhely, 1928. április 4 Megjelentje hetenként kétezer merdtn éa szombaton . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház ZI. udv) I I I Előfizetési ár; Negyedévre 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések : g négyzetcentiméterenként. PJyi.lt te;' soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. exam Báró MAILLOT NÄNDOR Dr. mizsák József M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. HiBzek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Teleszky linos könyve Irta: Dr. Lakatos Sándor Dr. Teleszky János a vi­lágháború gazdasági vonatko­zásainak feltárását célzó Car- negie-alapitvány felhívására megirta a magyar állam pénz­ügyeinek a világháború alatt lezajlott történetét, amely a Magyar Tudományos Akadé­mia kiadásában most került könyvpiacra A felhívás, vagy ajánlat már régebben megtör­tént, de a háborús esztendők állami zárszámadásai és az 1916-tól fogva szerkesztett kimutatások, a közbejött meg­rázkódtatások folytán csak ké­sedelmesen készülhettek el, pedig e tanulmányhoz, jórészt, éppen ezek szolgáltatták az alapot. Teleszky János könyvét — amelynek cime „A magyar állam pénzügyei a háború alatt“, a közgazdasági iroda­lomban a vezéri hely illetti. Ebben a véleményben nem az illusztris Írónak európai szak- tekintélye rögzít meg ben­nünket, nem is az a kétségte­lenül jelentős körülmény, hogy a munka nagynevű szerzője, 1912 óta 1917 junius köze­péig felelős vezetője volt az ország pénzügyeinek, hanem az a hatalmas, tudományos felkészültséggel megváloga­tott és felsorakoztatott anyag, amellyel e tanulmánynak min­den fejezete oly gazdagon bővelkedik, az adatokhoz fű­zött érdekes és értékes fejtege­tés, bírálat, megállapitás és az a ritka világos logika, amely az egész dolgozaton átvonul. Az adatoknak számottevő része a háborút kővető viha­rok közepette már-már fele­désbe ment, vagy éppen csak, hogy megmenthető volt és pedig, főleg Teleszkynek a kutatásai révén s ez a ta nulmány oly forrásmunkát ad kezünkbe és az utókor ren­delkezésére, amelyben a nagy Magyarország államháztartá­sára vonatkozó minden fon­tosabb tudnivalót megtalál­hatni. Emellett elejétől a vé géig érdekfeszitő olvasmány szakemberek, laikusok részére egyaránt. És nem ismeri Te leszky Jánost -- Tisza István minisztertársát - az, aki azt hiszi, hogy most, itt talán az ő pénzügyi politikáját men­tegeti vagy felelősségéi akarja csökkenteni. Igenis viseli és viselheti is, felemelt fejjel, an­nak a kormányzatnak a ráeső felelősségét. De úgy is fejte­geti a felölelt kérdéseket, oly tárgyilagosan, mintha ezeknek megoldásában semmi érdekelt­sége, semmi része nem lett volna. Magyarország pénzügyi helyzete a háború kitörésekor. Erről szól az első fejezet. Cikkünk szűkre sza­bott keretében, sajnos, még a főbb tételeket se vázolhatjuk. Mutatóba egyet említünk meg néhány sor­ban. A valódi állami beruházások figyelmen kívül hagyásával is, 253,538.490 korona volt a hiány 1913 ban, 210,466 306 korona az 1914/15-iki előirányzatban, ame­lyet azután a háború kiütése ter­mészetesen, halomra döntött — A múlt század végén elért állam­pénzügyi egyensúly tehát másfél évtized alatt alaposan megbomlott. Az adósság folyvást emelkedett. A magyarázatot ezekre egyrészt a hatalmon váltakozó pártoknak és kormányoknak (különösen a ko­alíciós kormánynak!) az adóterhek számbavehető emeléséről való ide­genkedésében, másrészt a fokozott hadügyi kiadásokban, Boszniának 1908-iki anneksziójában és az 1912-iki balkáni háború kapcsán szükségessé vált óvrendszabályok- ban találhatjuk A következő fejezetek ismertetik a háborús évek állami kiadásait, bevételeit, állami hitelügyét, adó­politikáját. A munka derekas része ez a négy fejezet, mindegyik akár külön kötet lehetne. Kimerítően felsorolva a tárgykörök vonatko­zásai és minden mozzanat, amely a helyzet megvilágítására szüksé ges. A pénz értékének, vásárló képességének változásai, a hábo­rús állami bevételek és kiadások valódi értékének aranykoronában, indexkoronában való megállapítása, a monarchia két államának hábo­rús kiadásai külön-külön és egy­mással szembeállítva, a hadveze­tőségnek a háború végén ki­egyenlítetlen maradt tartozása, készletei stb. — Rendkívül érde­kesek az Osztrák-Magyar Bank igénybevételéről szóló pontozatok. A két állam a banktól 1916 végéig a közös teherviselés kvótája sze­rint vette kölcsöneit. Ezután már Ausztria folytonosan és aránytala­nul nagyobb összegeket vett igény­be, mint Magyarország. A háború kezdetétől 1918 okt. végéig Ausztria 25.059,749.267 koronát vett fel a jegybanktól, Magyarország ellen­ben csak 9 908,943.727 koronát, holott a kvóta szerint, az osztrák igénybevétel arányában Magyar- országra 14 342,399.693 korona esett volna. Ausztria tehát a há­ború utolsó szakában, a magyar közgazdaság rovására is kiadósabb mértékben rontotta a közös pénz értékét, mint Magyarország és a kőz?s jegybankot itt osztrák rész­ről, az osztrákok vásárlóképessé­gének közvetlen fokozása érdeké­ben vették igénybe. A magyar kormány tiltakozott is ez ellen, de Bécs azzal védekezett, hogy Ausz­tria, e remédium nélkül, nem ké­pes a háború folytatására. A má­sik háborús nagy bevételi forrás — a fölösleges pénzforgalmi esz­közöknek a forgalomból való ki­vonását is előmozdító hadikölcsőn kibocsátás volt. Összesen nyolc hadikölcsönt bocsátottunk ki, 18.585,057.050 korona névérték­ben s ebből 17.788,482.417 kor. folyt be. — Az adópolitikáról azt mondja Teleszky, hogy nem volt Széli József főispán vasárnap délelőtt 11 órára értekezletet hi­vott össze a vármegyeháza nagy­termébe, a vármegyei egészség- ügyi védelmi intézmény szerveze­tének létesítése és az ezzel kap­csolatos intézkedések olyan széles körben való megtárgyalására, hogy a közönség is tájékozást nyerjen ezen intézmény lényegéről és fon­tosságáról. Sátoraljaújhely orvosi kara és pedagógusai teljes számban veitek részt az értekezleten s nemcsak ' elég erélyes és nem járt megfelelő eredményekkel. — Az adómorál szempontjából a „nyugati demo­kráciák“ példája a magyarországi demokrata (vagy demokratáskodó) pártokra nem igen volt nevelő hatással a háború előtt sem, a háború alatt pedig a hangulatot nem akarta, nem akarhatta a kor­mány adókérdések felvetésével zavarni. A hatodik fejezet a háborúnak a pénzpiacra való hatásával, az idevágó kormányintézkedésekkel, a gazdasági élet különféle területeit illető háborús intézmények műkö­désével; a hetedik a háborús költségek sommázatával (összesen vagy 17.923,646.821 aranykorona) foglalkozik. Ennek kapcsán meg­állapítja egyebek között, hogy az ország péuzügyeinek a háború után bekövetkezett lezüllése, a pénz értékének teljes leromlása nem szükségképen való következ­ménye volt a háborúnak és a há­ború financirozási módjának, a pénzügyi katasztrófa kizárólag a háború befejezése után történt összeomlásnak és zavaroknak, fő­leg a trianoni békeszerződésnek, az ország megszállásának, kifosz­tásának, feldarabolásának és az ezek által előidézett erkölcsi és politikai hatásoknak volt köszön­hető A Carnegie alapítvány könyveit a világ legjelesebb közgazdászai írják s e könyvsorozatot Teleszky János dr. nagyszerű munkával gyarapította. a legmelegebb érdeklődést tanu^ sitották az intézmény iránt, hanem egyértelműen fejezték ki készsé­güket és hajlandóságukat a reájuk háruló feladatok teljesítése tekin­tetében. Széli József főispán megnyitó beszédében reámutatott arra, hogy az ország törvényhatóságai között Zemplénvármegye a legelső, ame­lyik belátva az egészségvédelem rendkívüli fontosságát, a várme­gyei egészségvédönöi állást meg- '■ szervezte azon intézmény érdeké­Iskolaorvosi intézmény a sátoraljaújhelyi tanintézetekben Egészségvédő értekezlet a vármegyeházán -- Zemplén­vármegye példát mutat e téren a törvényhatóságoknak iESgr37-ee eizáoaa. tárta ÍO fillér •v

Next

/
Oldalképek
Tartalom