Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-04-04 / 26. szám
(tvenkileneedik évfolyam, * Zemplén lyam, * 26. száA. Sátoraljaujhc Sátoraljaújhely, 1928. április 4 Megjelentje hetenként kétezer merdtn éa szombaton . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház ZI. udv) I I I Előfizetési ár; Negyedévre 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések : g négyzetcentiméterenként. PJyi.lt te;' soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. exam Báró MAILLOT NÄNDOR Dr. mizsák József M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. HiBzek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. Teleszky linos könyve Irta: Dr. Lakatos Sándor Dr. Teleszky János a világháború gazdasági vonatkozásainak feltárását célzó Car- negie-alapitvány felhívására megirta a magyar állam pénzügyeinek a világháború alatt lezajlott történetét, amely a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában most került könyvpiacra A felhívás, vagy ajánlat már régebben megtörtént, de a háborús esztendők állami zárszámadásai és az 1916-tól fogva szerkesztett kimutatások, a közbejött megrázkódtatások folytán csak késedelmesen készülhettek el, pedig e tanulmányhoz, jórészt, éppen ezek szolgáltatták az alapot. Teleszky János könyvét — amelynek cime „A magyar állam pénzügyei a háború alatt“, a közgazdasági irodalomban a vezéri hely illetti. Ebben a véleményben nem az illusztris Írónak európai szak- tekintélye rögzít meg bennünket, nem is az a kétségtelenül jelentős körülmény, hogy a munka nagynevű szerzője, 1912 óta 1917 junius közepéig felelős vezetője volt az ország pénzügyeinek, hanem az a hatalmas, tudományos felkészültséggel megválogatott és felsorakoztatott anyag, amellyel e tanulmánynak minden fejezete oly gazdagon bővelkedik, az adatokhoz fűzött érdekes és értékes fejtegetés, bírálat, megállapitás és az a ritka világos logika, amely az egész dolgozaton átvonul. Az adatoknak számottevő része a háborút kővető viharok közepette már-már feledésbe ment, vagy éppen csak, hogy megmenthető volt és pedig, főleg Teleszkynek a kutatásai révén s ez a ta nulmány oly forrásmunkát ad kezünkbe és az utókor rendelkezésére, amelyben a nagy Magyarország államháztartására vonatkozó minden fontosabb tudnivalót megtalálhatni. Emellett elejétől a vé géig érdekfeszitő olvasmány szakemberek, laikusok részére egyaránt. És nem ismeri Te leszky Jánost -- Tisza István minisztertársát - az, aki azt hiszi, hogy most, itt talán az ő pénzügyi politikáját mentegeti vagy felelősségéi akarja csökkenteni. Igenis viseli és viselheti is, felemelt fejjel, annak a kormányzatnak a ráeső felelősségét. De úgy is fejtegeti a felölelt kérdéseket, oly tárgyilagosan, mintha ezeknek megoldásában semmi érdekeltsége, semmi része nem lett volna. Magyarország pénzügyi helyzete a háború kitörésekor. Erről szól az első fejezet. Cikkünk szűkre szabott keretében, sajnos, még a főbb tételeket se vázolhatjuk. Mutatóba egyet említünk meg néhány sorban. A valódi állami beruházások figyelmen kívül hagyásával is, 253,538.490 korona volt a hiány 1913 ban, 210,466 306 korona az 1914/15-iki előirányzatban, amelyet azután a háború kiütése természetesen, halomra döntött — A múlt század végén elért állampénzügyi egyensúly tehát másfél évtized alatt alaposan megbomlott. Az adósság folyvást emelkedett. A magyarázatot ezekre egyrészt a hatalmon váltakozó pártoknak és kormányoknak (különösen a koalíciós kormánynak!) az adóterhek számbavehető emeléséről való idegenkedésében, másrészt a fokozott hadügyi kiadásokban, Boszniának 1908-iki anneksziójában és az 1912-iki balkáni háború kapcsán szükségessé vált óvrendszabályok- ban találhatjuk A következő fejezetek ismertetik a háborús évek állami kiadásait, bevételeit, állami hitelügyét, adópolitikáját. A munka derekas része ez a négy fejezet, mindegyik akár külön kötet lehetne. Kimerítően felsorolva a tárgykörök vonatkozásai és minden mozzanat, amely a helyzet megvilágítására szüksé ges. A pénz értékének, vásárló képességének változásai, a háborús állami bevételek és kiadások valódi értékének aranykoronában, indexkoronában való megállapítása, a monarchia két államának háborús kiadásai külön-külön és egymással szembeállítva, a hadvezetőségnek a háború végén kiegyenlítetlen maradt tartozása, készletei stb. — Rendkívül érdekesek az Osztrák-Magyar Bank igénybevételéről szóló pontozatok. A két állam a banktól 1916 végéig a közös teherviselés kvótája szerint vette kölcsöneit. Ezután már Ausztria folytonosan és aránytalanul nagyobb összegeket vett igénybe, mint Magyarország. A háború kezdetétől 1918 okt. végéig Ausztria 25.059,749.267 koronát vett fel a jegybanktól, Magyarország ellenben csak 9 908,943.727 koronát, holott a kvóta szerint, az osztrák igénybevétel arányában Magyar- országra 14 342,399.693 korona esett volna. Ausztria tehát a háború utolsó szakában, a magyar közgazdaság rovására is kiadósabb mértékben rontotta a közös pénz értékét, mint Magyarország és a kőz?s jegybankot itt osztrák részről, az osztrákok vásárlóképességének közvetlen fokozása érdekében vették igénybe. A magyar kormány tiltakozott is ez ellen, de Bécs azzal védekezett, hogy Ausztria, e remédium nélkül, nem képes a háború folytatására. A másik háborús nagy bevételi forrás — a fölösleges pénzforgalmi eszközöknek a forgalomból való kivonását is előmozdító hadikölcsőn kibocsátás volt. Összesen nyolc hadikölcsönt bocsátottunk ki, 18.585,057.050 korona névértékben s ebből 17.788,482.417 kor. folyt be. — Az adópolitikáról azt mondja Teleszky, hogy nem volt Széli József főispán vasárnap délelőtt 11 órára értekezletet hivott össze a vármegyeháza nagytermébe, a vármegyei egészség- ügyi védelmi intézmény szervezetének létesítése és az ezzel kapcsolatos intézkedések olyan széles körben való megtárgyalására, hogy a közönség is tájékozást nyerjen ezen intézmény lényegéről és fontosságáról. Sátoraljaújhely orvosi kara és pedagógusai teljes számban veitek részt az értekezleten s nemcsak ' elég erélyes és nem járt megfelelő eredményekkel. — Az adómorál szempontjából a „nyugati demokráciák“ példája a magyarországi demokrata (vagy demokratáskodó) pártokra nem igen volt nevelő hatással a háború előtt sem, a háború alatt pedig a hangulatot nem akarta, nem akarhatta a kormány adókérdések felvetésével zavarni. A hatodik fejezet a háborúnak a pénzpiacra való hatásával, az idevágó kormányintézkedésekkel, a gazdasági élet különféle területeit illető háborús intézmények működésével; a hetedik a háborús költségek sommázatával (összesen vagy 17.923,646.821 aranykorona) foglalkozik. Ennek kapcsán megállapítja egyebek között, hogy az ország péuzügyeinek a háború után bekövetkezett lezüllése, a pénz értékének teljes leromlása nem szükségképen való következménye volt a háborúnak és a háború financirozási módjának, a pénzügyi katasztrófa kizárólag a háború befejezése után történt összeomlásnak és zavaroknak, főleg a trianoni békeszerződésnek, az ország megszállásának, kifosztásának, feldarabolásának és az ezek által előidézett erkölcsi és politikai hatásoknak volt köszönhető A Carnegie alapítvány könyveit a világ legjelesebb közgazdászai írják s e könyvsorozatot Teleszky János dr. nagyszerű munkával gyarapította. a legmelegebb érdeklődést tanu^ sitották az intézmény iránt, hanem egyértelműen fejezték ki készségüket és hajlandóságukat a reájuk háruló feladatok teljesítése tekintetében. Széli József főispán megnyitó beszédében reámutatott arra, hogy az ország törvényhatóságai között Zemplénvármegye a legelső, amelyik belátva az egészségvédelem rendkívüli fontosságát, a vármegyei egészségvédönöi állást meg- '■ szervezte azon intézmény érdekéIskolaorvosi intézmény a sátoraljaújhelyi tanintézetekben Egészségvédő értekezlet a vármegyeházán -- Zemplénvármegye példát mutat e téren a törvényhatóságoknak iESgr37-ee eizáoaa. tárta ÍO fillér •v
