Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)

1927-09-14 / 65. szám

Őtvennyolcadik évfolyam. 65. szóm. Sátoraljaújhely, 1927. szeptember 14 Megjelenik hetenként kétezer ezerdéngée nombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : SátoralJ&njhely (Vármegyeház udvar) | I Zemplén Eiaazetéei^ár;: Negyedévre . . 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: jj négyzetr.entiméterenként. Nyllttór soronként 16 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. üzám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. izém. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Albánia annexioja Irta: Dr. Vákár P. Arthur v. miniszteri biztos, kormányfőtanácsos. Albánia a Balkán Eris al­mája volt, amelynek birtoklá­sáért és önállóságáért erős versengés volt, előbb a szom­széd államok, később Auszt- ria-Magyarország és Olaszor­szág között, most pedig a versengés Olaszország és Szer­bia között folyik. Amig Al­bánia csak török fennhatóság alatt álló földrajzi fogalom volt, addig nem sokat törődhetek vele, mióta azonban Ausztria- Magyarország akaratára 1913- ban független fejedelemséggé lett, azóta értéke egyre job­ban emelkedik s már-már ott tart, hogy birtokolásáért újra véres lángnyelvek csaphatnak fel. Területe 28 ezer négy­szögkilométer s lakosainak szá­ma 850 ezer. Sem a terület nagysága, sem a lakosság szá­ma nem indokolja azt, hogy Albániáért országok verseng­jenek. Hogy mégis fontos te­rület, ez abban leli magyará­zatát, hogy fekvésénél fogva az Adriai tenger egyik kulcsá­nak tekinthető s kiaknázatlan és gyérlakosságu területei al­kalmasak arra, hogy népi el­helyezkedés és kultúra céljait szolgálják és az ország terü­letén élő népeknek boldogu­lást biztosítsanak. Az albán kérdés is azok közzé az európai kérdések közzé tartozik, amelyek állan­dóan felszínen vannak, ame­lyek megoldásra várnak, de a megoldástól az egyes ha­talmak féltékenykedve hesse- getik el egymást. Sajnos, a világháború után született bé­kekötések sok olyan problé­mát idéztek fel, amelynek rendezését mindenki szüksé­gesnek, sürgősnek tartja, de amelynek őszinte elrendezésé­től mindenki őrizkedik. A kis és nagy hatalmak, érdekeltek és érdektelenek egyaránt érzik az albán kérdés jelenlétét, de nemzetközi viszonylatban min­denki szemforgató képet mu­tat. Olaszország évtizedek óta, céltudatosan dolgozik Albánia birtoklásáért s nem titkolja, hogy az Adriai tenger bizton­sága és az olasz nép szapora- ságának szempontjából, Albá­nia megszerzésére törekszik. Lehető elfogulatlansággal vizsgálva az olasz-albán kér­dést, lehetetlen bizonyos igaz Ságokat meg nem látnunk. Olaszország ma nekünk bará tunk. Volt idő, amikor £ mi barátságunk önmagában és önmagáért volt értékes Olasz­országnak. Mátyás király ud­varának humanistáit mi ép úgy nem felejtjük, mint a legutóbbi idők Romanellijét. Garibaldi neve és emléke ép oly kedves a magyar földnek, mint Mussolini lágy melodiáju neve. A magyar sohasem volt hálátlan nemzet, sőt még bajba jutott ellenségeivel is nagylel­kű volt és az is maradt. Kos­suth népe nem feledheti azt soha, hogy az osztrák vér­bosszú elől Kossuth Olaszor­szágba menekülhetett s hogy ott második otthonra talált. A mi rossz emlékeink a há­borúval kezdődtek, de mond­hatjuk, hogy be is fejeződtek. Sem a történelmi Olaszország iránt érzett rokonszenvünk, sem a közelmúlt jól eső ese­ményei, amelyek egymás mellé állították a két nemzetet, nem zavarhatják meg tisztán áfá­sunkat, amellyel az albán kér­dést nézzük. Albánia kultúrája, társadal- miasitása s az általános euró pai gazdasági koncertbe való beáliitása olyan követelmény, amely nem maradhat teljes tét­lenül s nem maradhat tovább függő kérdés. Aleghasznosabb, a legjobb s az emberiségre leg­értékesebb megoldást kell vá­lasztani s ennek keresztülvite­lét kell szorgalmaznunk és biztosítanunk. Mi magyarok elmondhatjuk, hogy az albán hegyek legmagasabb csúcsáról nézzük a kérdést s felülemel­kedve minden melléktekinte­ten, a legmegnyugtatóbb meg­oldást óhajtjuk. Az Adriai tenger forgalma, hajózása és biztonsága Szempontjából az albán partvidék olasz fennha­tóság alá kívánkozik. Az or­szág belseje kereskedelmi, gaz­dasági és pénzügyi élete im­már évtizedek óta olasz támo­gatásból táplálkozik és erősö­dik. Az albán intellengencia elsősorban Olaszország felé tendál s a jövő nemzedék ne­veltetésében az olasz befo­lyás és olasz művelődés fog­lalja el a fő helyet. Az albán nép vezetői s maga az albán nép is Olaszországgal rokon szenvez s igy az ország köz­hangulata is szívesen vesz egy olasz annexiót. Jugoszlávia, az Adriai ten­gerért való versengése miatt ellenzi az albán olasz közele dést, bár Szerbia adriai tengeri érdekeltsége uj keletű. Jugosz­lávia lakosai a keleti egyház tanait vallják, mig Albánia lakossága erősen hajlik a ka tolikus vallás felé s igy már a vallás jegyében is könnyebb az Olaszországhoz való Kö­zeledés. Általános európai szempont­ból az albán területek bené­pesítése s a területek gazda­sági művelési és kiaknázása az odatelepitendő olasz lakos­ság révén nagyobb eredmény­nyel kecsegtet s igy egész Albániának olasz fennhatóság alá tartozása legjobban szol­gálja a gazdasági és kultur- érdekeket. Tudjuk, hogy nem a mi Írásunk nyomán indul meg az olasz akció az annexio ér­dekében, azt is tudjuk, hogy Olaszországnak az albán föl­dön való terjeszkedése előre­haladott stádiumban van, de úgy véljük, hogy egy függet­lennek nyilvánított országot nem lehet tétlenségre, tehetet­lenségre, örök forrongásra kár­hoztatni akkor, amikor a fej­lődés örök törvénye alól nem egy független országot, de az Óceánból kiemelkedő uj szigetet sem lehet kivonni. Albánia fejlődésének útiránya Olaszország felé vezet s ter­mészetesnek tartjuk, ha Olasz­ország hivatását Albánia iránt — Albánia felvirágoztatása ér­dekében teljesíti. Városi közgyűlés Autó tiizifecskendőt és autó-locsolót szerez be a város — Az 1928. évi költségvetés — 50% a pótadó — Elfogadta a képviselőtestület a kövezési szabályrendeletet Sátoraljaújhely, szept. 13. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a képviselőtestületi tagok részéről a d. u. 4 órára kitűzött közgyűlés iránt s meg kell állapítanunk, hogy az uj képviselőtestület tel­jesen átérzi hivatását és a város ügyei iránt tanúsított élénk érdek­lődéssel hálás a közönség bizal­máért. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a közgyűlés Sátoraljaújhely fejlődésének, haladásának egy to­vábbi korszakát jelenti s a leg­nagyobb elismeréssel kell han­goztatnunk, hogy ez a választások után legnagyobb elkeseredéssel tárgyalt képviselőtestület a legna- teljesebb megértéssel és áldozat- készséggel szegődött a város ér­dekeinek, haladásának szolgála­tába. Erre mutat, hogy minden vonalon honorálta a tanács és a bizottságok javaslatait s ha voltak is pro és kontra felszólalások, végeredményben a hivatalos ja­vaslatok egyhangú állásfoglalással emelkedtek határozati erőre. Legfontosabb tárgya a közgyű­lésnek a város 1928. évi költség- előirányzata volt, melyet László Ferenc főszámvevő mindenre ki­terjedő gondos referátuma után egyhangúlag elfogadott a köz­gyűlés, kifejezést adva ezáltal is a város vezetősége iránti legtel­jesebb bizalmának. A költségvetés szükségleti része 928.248 P — fedezet 767.201 P. A 161.047 P hiány a 322.094 pengőt kitevő állami adók után kivetendő 50%-os városi pótadó­ban nyer fedezetet. Rendkívül fontos és örvendetes tétele a költségvetésnek az autó tűzi fecskendő és autó locsoló beszerzésére beállított előirányzat, mely önállóan is szerepelt a köz­gyűlés tárgysorozatán. Nélkülöz­hetetlen és korszerű szükségletet pótolnak ezek a beszerzések s tüzrendészeti, köztisztasági és köz­Egr37*es szám ára, IC fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom