Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)

1927-07-20 / 51. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1927. julius 20. olyan kritika, mely a válasz­tási elnökben keresi oktalanul a bűnbakot a választások nem várt eredményéért. A Liga-fiók a választással éppen azt a nyugodt, lehig­gadt, értékes egyéniséget tisz­telte meg, akinek közéleti múltja, mérsékelt felfogása, minden szélsőségtől legtávo­labb álló egyénisége garanciát nyújt arra, hogy a Liga-fiók működését a legnyugodtabb, szélsőségektől mentes meder­ben tarthatja. Ezt fejtette ki dr. Oláh Ist­ván elnöki programjában és ha illetéktelen helyről, nem is liga tag részéről, történt némi kilengés, épen az elnök, dr. Oláh István volt az, aki e programon kivüli kirohanást a legélesebben elitélte. Oktalan tehát minden tá­madás, mely dr. Oláh Istvánt ezen tisztségében illeti. Ellen­kezőleg, az ő megválasztása a legnagyobb megelégedést kell, hogy váltsa ki azokon a helyeken is, melyeken ez az alakulás nem szimpatikus. A Liga-fiók tisztikara egyéb­ként a következőkből áll: Elnök; Oláh István dr. Társelnökök-. Damjanovich Ágoston, id. Dómján Elek dr., Einődy László, Farkas Andor, Hegedeős Miklós, Huber Imre, Nagy Tamás, Pintér István, Zbo- ray Károly, Alelnökök: Bajusz Ernő dr., Csernyiczky Kálmán, Eckman Já­nos dr., Éhlert Gyula, Fuggert Frigyes, Vogler Oszkár, Hericz Sándor, Majthényi Géza, Prihoda László dr, Williger Géza. Főtitkár: vitéz Bisztray László dr. Titkár: Arnótfalvy Gusztáv Főpénztárnak: Arnótfalvy Emil Pénztárnok-. Iván Gyula Jegyzők: Ladomérszky Béla, Olchváry Zoltán dr. és 40 tagú választmány. II ZEMPLÉN EREDETI TÜRCÍM Roily Irta: Kossuth János IV. Ellenszenves modorban kezdte a tárgyalást. Emlegette a „skandál*, „exceuz“ és más ehhez hasonló szavakat, amelyek megértették a nagyurral, hogy amilyen szikkadt alakkal, annyira antipatikus bürok­ratával van dolga, akitől jót nem várhat. A rövid tárgyalást követte a statáriális Ítélet, amely szerint: fizetségnek kell történnie legott s azonkívül pénzbüntetésre át nem változtatható kóter is leülendő és mindezek ellen csak birtokon be­lől apellálhatni. A fiskális túl tett még Peleske hajdani nótáriusán is abbeli buzgalmában, hogy a tri- partitum bölcsességeinek magya- rázgatásával lekunyoráljon valamit a bécsi szolgabiró szentenciájából, de — amint az események meg­mutatták — kevés vagy éppen Szigorú rendeletben kötelezte a belügyminiszter a városokat és községeket a közegészségügyi és köz- j tisztasági követelmények betartására A belügyminiszter a törvény- hatóságokhoz intézett felettébb időszerű és szükséges rendeletet adott ki a napokban, melyben a községek uccáinak, útjainak, gya­logjáróinak és piactereinek tisz­tántartása érdekében ad szigorú utasításokat. A belügyminiszteri rendelet in­dokolása felemlíti, hogy egyre sűrűbben érkezik hozzá panasz a közegészségügyi hatóságok részé­ről, hogy a városok és községek uccáinak, útjainak és köztereinek tisztasága a háború és forradalmak óta igen sok kívánni valót hagy maga után s alig tűri meg a békebeli időkkel való összeha­sonlítást. Ezeken a helyeken sokszor gar­madában áll a szemét, az étel, gyümöles s a közegészségügyet nagyban veszélyeztető romlandó hulladék. Az uccák gondozatlan vízlevezető csatornáiban hétszánwa rohad a lefolyást nem találó szennyvíz. Az uccák és járdák söprése ritkán s akkor is előzetes locsolás nélkül történik, minek folytán az uccák valóságos por- fellegekben úsznak, az egészségre legkínosabb következményekkel fe nyegetve a járó-kelőket. A kirakatok porolása, tisztoga­tása reggel 7 óra után történik; a takarításhoz használt portörlő rongyokat, az uccára a járó-kelőkre rázzák ki. Az élelmiszert árusító üzletekben gyümölcsöt és egyéb élelmiszereket fedetlenül hagy­nak s azokat az ucca pora be­szennyezi, a nap melege bom­lasztja, legyek és rovarok lepik el. Mindezek természetesen a köz- egészségügyet a legkárosabban befolyásolják és a fertőző beteg­ségek terjesztésére bő alkalmat nyújtanak. Felhívja azért a bel­ügyminiszter a törvényhatóságo­kat, hogy a köztisztasági, illetve közegészségügyi szabályrendeletei­ket a legsürgősebben vegyék bí­rálat alá s amennyiben azok a követelményeknek nem felelnének meg, azoknak korszerű átdolgo­zása és módosítása iránt haladék­talanul intézkedjenek. Nem fér ahoz szó, hogy ez a rendelet városunkat is a legkö­zelebbről érinti s annak csaknem minden megállapítása mintha az itteni viszonyokról volna lekopi- rozva. Nálunk az uccák tisztasága különösen a külső perifériákon rendkívül sok kívánni valót hagy maga után, de még ennél is in­kább az udvarok tisztántartása. Egész városrészek vannak, me­lyekben a házak udvarai a leg­rondább szeméttelepek s a sze­méthordó kocsikat állandó per- manenciában kellene tartani, ha ezeket a bűztelepeket ki akarnák üríteni. Nagyon el kelne már egy szigorú razzia, amelynek kö­vetkezményeként szigorú felelős­ségre vonnák azokat a háztulaj­donosokat, akik az idevágó ren­deleteket teljesen figyelmen kívül hagyják. A belügyminiszter rendeletének végrehajtása a városi tanácsra fog nehezedni, természetesen a rend­őrség közreműködésének igény- bevételével. Kívánatos volna, hogy a városi tanács a törvényhatóság intézkedésének bevárása nélkül is, már most a legerélyesebb in­tézkedéseket foganatosítsa a köz­egészségügyi és köztisztasági rend­szabályok betartása terén, úgy azon­ban, hogy a tett intézkedések ha tása maradandó is legyen és ne- csak az időközi ellenőrzés idejére terjedjen. Tudomásunk szerint Orbán Kál­mán dr. polgármester már a ta vasz elején érdeklődött a főváros­ban egy autófecskendő beszerzése iránt. Nem tudjuk, hol akadt meg a dolog, de kétségtelennek tartjuk, hogy a polgármestert ezen modern köztisztasági eszköz beszerzésében a képviselőtestület minden fentar- tás nélkül támogatni fogja, mint minden intézkedésében, melyek ezen igazán tűrhetetlen állapotok megszüntetésére alkalmasak. Ha Ujhely fejlődni akar, ha nyaraló, üdülő város akar lenni, ha az idegen forgalomtól várja és reméli fellendülését, akkor először azokat a legelemibb feltételeket kell teljesitenine, melyek a szép terveknek már a város kapujában útjában állanak. Magántfliifolyam Budapest, Vili. Rákóczi-ut 51. Telefon J. 323-99 Olcsón és sikerrel készít elő bár­mely középiskola tananyagából összevont magánvízsgákra és érettségire, valamint az egyetem jogi és közgazdasági fakultásán vizsgákra és kolíoquiumokra jggyzetekből vidékieket is. Fel­vesz korlátolt számban családi felügyelet alatt bennlakó növen­dékeket is. Válaszbélyeg csatolandó. Jó karban lévő fél hálószoba bútor olcsón eladó. Cim : Vasúti vendéglő. semmi eredménnyel. Tupinszkyra nem alkalmazta^ bécsi igazsága „mitgefangen mitgehangen“ prin­cípiumát, tehát mehetett istenimé­vel. Roily nagyur azonban ülve maradt, elképzelhető milyen társa­ságban, a priccsen. A fiskálisra valóban keserves idő követke­zett. Urán segítendő keresztbe- kasba lótotta -futotta be Bécset. A helytartótanács minden poten­tátját meginstálta a császárváros­ban idősebb nagy urakkal egye­temben, hogy segítsék ki siralmas helyzetéből a gyorskezü nábobot, ami csak akkor sikerült, mikor le­telt a dutyi. El innét már most ebből az át­kozott országból, ahol az ember­nek még az apró kedvteléseibe is belekomiszkodnak és kellemetlen emberek kíváncsiságának lehet az ember kitéve. Csakhogy Roily uram Bécsben egyik kellemetlen afférból a másikba tévedt. Hogy hogy nem, egy lerchenfeldi fiak- keressel akadt egy újabb kázusa, amelynél a fenforgott differenciát a nagyur csattanósan intézte el, a mit is a lerchenfeldi ugyancsak csattanósan kvittéit le. Mintha mi sem történt volna, tárgyalásba bo­csátkozott hősünk a kocsissal, aki nek jó lovai és rendes készségei voltak, hogy vinné őt és társát haza, s rövid alku után az üzlet készen volt. Abban az időben nem csekély fuvar volt ám az. Könnyű ma Lindbergnek, Chamberlinnak, kinek a föld túlsó oldaláról har­madfél nap alatt átröppenni az innensőre, de akkortájt még a tes­tamentum is eszébe jutott az em­bernek. ha arra gondolt, hogy hát honnét hová is igyekszik. A hazautazásról nem számol be a hagyomány, csak arról, ami azután történt. Mikor a fiakkeres pár napi pihenő és a fuvardíj, borravaló kiegyenlítése után Isten­nek ajánlva pasasérjait, indulófe­len van, harsány hangon odaszól a kastély ura: „Hó, nekem van még némi leszámolni valóm vele­tek, sokkal vagyok adósotok, leg­alább a kamatokat had Kvittelem le 1" s azzal a szolgálatkész csat­lósok lerántják a bakról a lerchen- feldit, akire olyan 25 öt vágtak, amire az mindenfajta esküt lete- helett volna, hogy lehetett biz az 50 is, még pedig olvasatlan. A despota könnyített a lelkén a bécsi keservek miatt. A fiakkeres abban a hiszemben. hogy lesz tán ebben a „betyárén landban“ valamifajta törvény és igazság, hozzálátott a keresés kál­váriajárásához. Nem fért ugyanis a bécsi észjárású koponyájába, hogy ilyesmi itnpune maradhasson a tizenkilencedik században. El­ment legelőször a homonnai fő­szolgabíróhoz, ahol azt a jóindu­latú tanácsot kapta, hogy legjob­ban teszi, ha Isten hírével haza­megy, mert hát hova gondol, mi lenne a magyar szabadságból, ha egy Roily a saját nagyúri portáján egy fiakkeres kocsist még csak meg se csapathatna? Vigasztalja meg magát azzal, hogy megesett már ilyesmi másokkal is, sőt meg is fog. Ez a tanács — amint mind-

Next

/
Oldalképek
Tartalom