Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-12-04 / 85. szám
( tvennyolcadik évfolyam. 85. szám. Sátoraljaújhely, 1927. december 4 Megjelenik hetenként kétezer szerdán ée szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) El8fizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 16 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. íxam Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország leitámadásában 1 Amen. Kolportázs a parlamentben Abban a túlfűtött hangulatban, melyben a képviselőház a szocialista utcai tüntetést széles vitával kisérte, volt egy momentum és pedig Rassaynak támadása, amely a polgári társadalomból a legnagyobb megütközést váltja ki. A radikális baloldal részéről szinte holt bizonyossággal bekövetkező jelenségnek könyvelte el a törvényhozás munkásságát figyelemmel kisérő közvélemény, hogy valahányszor Magyarország miniszterelnöke külföldre utazik, hogy nemzetének sorsán javítson, mintegy láthatatlan jelre az utolsó órákban kitör egy mesterségesen megrendezett botrány, utravalóul a kormányelnöknek és mintegy szellemi összeköttetésben azzal az ellenséges sajtó kampánnyal, mely ugyancsak ekkor szokta koftcent- rálni a maga erőit, a magyar tekintély és becsület rontására. Épp ezért kell szerfelett megbotránkoz- nunk Rassay kirohanásán, aki a Népszava által elkövetett bűncselekmény miatti bírói és közigazgatási rendszabályok alkalmazásának felemlitésekor azt a gyanúsítást kockáztatta meg a miniszter- elnökkel szemben, hogy polgári lap ellen rögtön a betiltáshoz folyamodott volna a kormány, de a szocialistákkal szemben ezt nem merte megtenni. Természetes, hogy Bethlen István gróf a legerélyesebben azonnal visszautasította azt az inszi- nuációt, mintha a kormány a rend fenntartásában aszerint mérne, hogy kivel s milyen erőkkel áll szemben. De mondott a miniszterelnök egyebet is, ami bizonyára aligha marad az országban helyeslő visszhang nélkül s amit Rassayék nem igen tesznek ki az ablakukba. Rassay ur a maga he- vülékeny módján magának arro- gálta a politikai tisztesség érzékét és olyan illoyális kijelentésekre ragadtatta magát, melyek merőben ellenkeznek a törvényhozói méltósággal és szokatlanok jóhiszemű ellenfelek között. A bírói függetlenség elvét dobta pellengérre, amidőn azt mondotta, hogy a miniszterelnök ur tegyen amit akar, mert mögötte a hatalom és a bíróság. Erre válaszolt a miniszterelnök és erre következett el Rassay szégyenteljes vesszőfutása, mert Bethlen István gróf kiemelte, hogy csak a legnagyobb elnézés gyakorlásával történhetik meg az »Esti Kurir“-nak, az illető képviselő lapjának, jóformán nap nap után megismétlődő kiiépése a jogos bírálat határaiból s jelenhetik meg a lap annak ellenére, hogy a nemzeti közvélemény érzékenységét sértő magatartásával és üz letpolitikájával valósággal próbára teszi ki az ország türelmét. Ez az a lap, amely az idegen megszállás alatt sínylődő területekre való bejutásának üzleti érdekéből agyonhallgatja Rothermere békereviziós mozgalmát s félve óvakodik a legenyhébb kritikától is, ha az utódállamok kormányairól van szó. Ám annál meggondolatlanabbul és igazságtalanabbul kezeli a magyar belső politika eseményeit, pedig ez majd mindig a magyar ügy kárával jár. Ha Rassayt a politikai Ízlés és az igazi nemzetszeretet féltő szem- előtt tartása vezetné parlamenti eljárásában, bizonyára nem eshetnék meg ilyesmi és szenvedélyes ellenzékisége sem kívánkoznék olyan megleckéztetésre, mint amilyenben ez alkalommal is része volt. Ha egy magyar lap — legyen az akár polgári, akár szocialista — vét a büntető törvények szakaszai ellen, az ügyész dolga az eljárás kezdeményezése, de ha vét a nemzet érdekei ellen, a közigazgatás kijózanító rendszabálya sem maradhat el. Ha pedig utcán vagy parlamentben keresik ezek a lapok tüntetéssel és támadással a ma guk igazát, aligha jutnak hozzá. Áz egyetlen mód, mely által a lap uccai terjesztésének közigazgatási engedélyét kiérdemelheti, az a mindenkor tárgyilagos politikai magatartás és nemzeti tisztesség elveinek betartása, amely nélkül nemcsak bíróság és közigazgatás, hanem az ország társadalma sem tűri el a lap terjesztését. A nem- i zeti tisztesség kérdése fölötte áll ! a pártpolitikának is. Komoly intelem Ruszinszkobäl Egy levelet közlünk az alábbiakban, melyet a Munkácson megjelenő Az őslakó cimü magyar- ruszin irányzatú lap felelős szerkesztője intézett egyik volt tanítványához, aki jelenleg egyetemi hallgató Budapesten. A levél sok megszívlelendő tanácsot, intelmet tartalmaz, melyből érthet nemcsak a levél címzettje, kinek nevét elhallgatjuk, hanem csonkaországunk i magyarsága is. Szól pedig a levél: K. K. egyetemi hallgató urnák, volt tanítványomnak, barátomnak. Budapesten Kedves Kari fiam\ 9 Törvényhatóság rendkívüli közgyűlése (Saját tudósitónktól) Élénk érdeklődés mellett tartotta Zemplénvármegye Törvény- hatósági Bizottsága a ma délelőtt 11 órára összehívott rendkívüli közgyűlését Széli József főispán elnöklete alatt. Lord Rothermere válaszát, amelyet a vármegye közönsége részéről hozzá intézett üdvözlő iratra küldött Bernáth Aladár alispánnak s melyet a Zemplén egyik közeli 4 számában már egész terjedelmében közöltünk — lelkesedéssel vette tudomásul a Törvényhatósági Bizottság. Hasonlóan Apponyi Albert grófnak válaszát, a vármegye közönségének üdvözletére, melyet a legutóbbi genfi népszövetségi ülésszakon a magyar igazság érdekében kifejtett eredményes akciója alkalmából intézett a nagy állam- férfiúhoz. A továbbiakban elhatározta a vármegyei font-kölcsön második részletének felvételét s tudomásul vette a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a közpénzek gyümölcsöző elhelyezésére vonatkozó rendeletét. A vármegye 1928. évi közúti költségelőirányzatát s azzal kapcsolatban az 1928. évre programba vett útépítéseket és útjavításokat tárgyalva, 10°/o-ról 12-re emelte föl az útadó kulcsot, utasítva azonban a vármegye alispánját, hogy az ezen emelés folytán előálló többletet a keresSaujhely, 1927. dec. 2. kedelemügyi kormánytól államsegélyként kérelmezze. A főispán indítványára Sátoraljaújhelyben egészségügyi mintaszolgálat létesítését és egészség- ügyi székház építését határozta el, átengedvén e célra a Bercsényi ucca 1. sz. telek egyrészét Az épületet melyben a Stefánia Egyesület, Népkonyha és más hasonló intézmények helyeztetnének el a Rockefeller alapból kéri a Törvény- hatóság felépittetni s ennek érdekében a népjóléti minisztériumhoz intéz felterjesztést. A vármegyei tisztviselők és alkalmazottaknak karácsonyi segélyként egy havi fizetést szavazott meg és 100000 P függő kölcsön felvételét határozta el az Erzsébet közkórház kiadásainak fedezésére. A jegyzőkönyv hitelesítésével elnöklő főispán berekesztette a közgyűlést. EG LEO FOQPÉPET VEGYEN A FOGAK CÉLSZERŰ ÁPOLÁSÁRA. Engedd meg, hogy itt, a nagy nyilvánosság előtt is úgy szólítsalak, mint ahogy szólítottalak akkor, mikor —emlékszel? — 1919. és 1920. nehéz és szomorú napjaiban a Kórház ucca egyik kis házában, egy izzó magyar lelkű öreg tanár szerény hajlékában, tanítottalak benneteket, iskola nélkül maradt magyar diákokat. így a nagy nyilvánosság előtt fordulok Hozzád, a szorgalomban és tanulásban egyik legelső volt ta- nityányomhoz és szeretném, ha írásom elolvasnátok, szavam meghallgatnátok mindannyian, kik ott innenvalók vagytok, kik igazán tudjátok, mit jelent magyarnak, magyar diáknak lenni és magyarul tanulni ott is, ahol nincs magyar iskola. Kedves Kari fiam! Hetek óta aggódva veszem kezembe az újságokat, aggódva olvasom, hogy az újabb hírek mit jelentenek a pesti, a magyarországi egyetemekről. Fáj a hírek olvasása és mindig attól félek, hogy a tüntetők és verekedők neveit olvasva, egyszer csak egy olyan nevet látok, mely ismerős, mely az elszakított területekről való. Megnyugtat, hogy eddig nem találtam egyetlen ilyet sem s remélem, hogy a Ti neveteket nem fogjuk olvasni a jövőben sem azok nevei között, kik nem a tanulásban, hanem a verekedésben és botrányokban tűnnek ki. Mert lásd, — kedves Fiam, — nekünk nagyon fájna, ha egy botrányos esettel vagy verekedéssel kapcsolatban a Ti, nekünk kedves, neveteket említenék. Fájna, mert mi nem azzal küldtünk Titeket az ottani egyetemekre Magyar- országba, hogy verekedjetek, hanem azért, hogy tanuljatok, dolgozzatok! Tanuljatok és dolgozzatok azért, hogy díszére legyetek a magyar névnek, javára váljatok a magyar nemzetnek, hogy a népek és azok ifjúságának nemes versenyében, mint magyar ifjak, elől álljátok meg helyeteket. Fiam Bgrsroe szám éra 3.0 fillér
