Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-11-16 / 81. szám
Ctvennyolcadik évfolyam. 81. szám. Sátoraljaújhely, 1927. november 16 Megjelenik hetenként kétezer szerdán ée esombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) Elöflzetéel ár: Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttór soronként 16 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 100. usám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. isám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hitzek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 9 falu népéhez! Irla: dr. Mizsák József Amikor Dánia, Poroszország és Ausztriával szemben viselt háborújában, 1864. évben Schleswig-Holstein tartó mányát elveszítette, annak népe és államférfiai a jövőt illetőleg kétségbe voltak esve. És ezt a kis államot meg- csonkittatása után néhány fiának előrelátó, a jövőbe néző okos gazdasági politikája néhány év alatt gazdaggá, népét megelégedetté, boldoggá tette. — Dánia ma egyike Európa legjobban szituált államainak. Állat- és baromfitenyésztése oly magas fokon áll, mint talán rajta kiviil seholsem. A sátoraljaújhelyi vasútállomás helyiségében a 2emp- lénvármegyei Gazdasági Egyesület által rendezett baromfi- tenyésztés megtekintése juttatja eszembe ezeket és késztet e sorok megírására. A kiállításon mig egyfelől gyönyörködtem báró Wald- bott Frigyesné Mária Alice kir. hercegnő őfensége, Szén József plébános és várbogyai Bogyay Elemér urak szebbnél- szebb baromfi példányaiban, másfelől fájó érzéssel állapítottam meg, hogy a falu népe a kiállítás iránt még csak nem is érdeklődik eléggé. Fájó érzéssel hallom és látom, hogy falusi népünk a háborút követő eldorádó évek dacára is ma oly nehéz helyzetben van, amint talán a háború előtti években sem volt. Régi közmondás: „Segíts magadon, az Isten is megsegít.“ A háború s az azt követő trianoni békeszerződés keserves éveket hozott ránk s nehéz viszonyokat teremtett. Elvesztettük országunk területének kétharmad részét, azzal együtt vas-, só- és aranybányáinkat, hegyeinket, erdőinket. Ma az ország népének sóért, fáért, vasanyagért igenigen nagy összegeket kell kiizzadnia. Adóterheink megszaporodtak. A mezőgazdasági terményeknek az ára alig emelkedett a békebeli árakhoz képest valamit. Ezzel szemben az ipari árukért 100-200°/o- os áremelkedést kell fizetni. Ha nem igyekszünk magunkon segíteni, földünk a bankok martaléka lesz. Az újságokból tudom, hogy baromfi és tojáskivitelből az országnak az előző gazdasági évben mintegy 75 millió arany korona bevétele volt, tehát sokkal több, mint akár a szarvasmarha, akár a sertés kiviteléből és sokszorosan több, mint hires lótenyészté sünkből. Sajnos Zemplénvár- megye népének ebből a 75 millió aranykorona bevételből igen kevés jutott. Kevés, mert népünk még ma is a kistestü, keveset és apró tojásokat tojó parlagi tyúkokat tenyészti. Baromfi állományunkat a kolera és egyéb baromfi betegségek időnként megtizedelik. Oka ennek részben az is, mert népünk a céltudatos vér- felfrissités előnyeit nem ismeri s azt nem alkalmazza. Him- állatait a saját maga által tartott baromfiaktól neveli, tehát azért még csak szomszédjához is ritkán megy át s még kevésbé veszi magának azt a fáradságot, hogy valamelyik jobbfajta baromfitelepről szerezze azt be, tegye általa baromfi állományát szebbé és jobbá és növelje baromfitenyésztésből eredő jövedelmét. A Gazdasági Egyesület által rendezett baromfikiállitáson a kiállítást megtekintő közönség összehasonlítást tehetett a báró Waldbott Frigyesné Mária Alice kir. hercegnő által tenyésztett Rhode Izlandi fajta tyúkoktól származó és a falusi népünk által tartott kistestü, keveset és rosszul tojó tarka-barka parlagi tyúkok tojásai között Az utóbbiaktól származó tojások úgy néztek ki a nagyobb testű és finom rosturhode izlandi fajbaromfiak tojásai mellett, mintha galambtojások lettek volna. Ugyan e kiállításon a kir. hercegnő által kiállított fajbaromfiak között láttam egy tyúkot, amelyik egy év alatt 257 tojást hozott. Hol állanak a mi parlagi tyúkjaink ettől a maguk évenkénti 70-80 tojáshozamukkal együtt? A baromfitenyésztés terén aránylag csekély tőkével igen szép eredményeket lehet elérni. Abaujtorna vármegyének már a háború előtti években volt egy szolgabirája, akinek a baromfitenyésztésből nagyobb jövedelme volt, mint tisztviselői fizetése. A baromfi- tenyésztés felkarolásával mindenki segíthet saját helyzetén. Főként megteheti ezt a falu népe. Hogy azonban igazi eredményeket érhessen el, szükséges, hogy a mostani parlagi tyuk tenyésztéséről áttérjen a nemesebb fajták tenyésztésére vagy legalább is igyekezzék mai baromfiállományának jobb fajbaromfi teNov. 19-én és 20-án mindenre való tekintettel az uccán kell lenni Ujhely egész népének, hogy világgá kiáltsuk, hogy a trianoni béke fáj, hogy a trianoni határ fojtogat, hogy a revízió kell, mert az a nemzetnek is, de mindnyájunknak is életkérdés s ezen tul- menőleg egész Európa érdeke és békekérdése. Ezt kell demonstrálni gyűlésünknek, amelynek PROGRAMJA nov. 19 én: Délután 6 órakor az Ipartestületi dalárda és a Lavoba Dalkör szerenádja a Kossuth-szobor előtt. Beszél: Farkas Andor. Ugyanakkor máglyatüzek gyulnak a Kopaszhegy és a Várhegy tetején. *A7 órakor a Lavotta Dalkör zenés-lampionos menetben vonul a Kossuth-szoborlól a Fö uccán, Wekerle téren, Kazinczy uccán és Lónyay uccán át a Kereszt térre s ott szerenádot ad. Beszél: Sch Hier Kálmán. 8/i7 órakor az Ipartestületi Dalárda zenés lampionos menetben vonul a Fő uccán, Petőfi uccán, Andrássy uccán, Tűzoltó téren át a Szabadság térre ott szerenádot ad. Beszél: Poós József 7*8 órakor a Lavotta Dalkör ze- i nés-lampionos menetben a Kereszt térről a Deák uccán, Jókai uccán és Rákóczy uccán át a Rákóczy térre vonul s ott szerenádot ad. Beszél: Józsa Imre. lepekről származó kakasok beszerzése általi keresztezésére, nemesítésére. Céltudatos, okosan véghezvitt vérfelfrissités által egyfelől a baromfibetegségekkel szemben ellenállóbb és exportra megfelelőbb, másfelől nagyobb tojóképességü és szebb tojásokat hozó baromfi- állományra tehetünk szert. Mi ma époly nehéz helyzetben vagyunk, mint Dánia Schleswig-Holstein tartományának elvesztése után az 1864. évi háborúja után volt. Tanuljunk Dánia népétől. Céltudatos munkával segítsünk magunkon és akkor az eredmény nem maradhat el, az Isten is megsegít bennünket. A szerenád végeztével zenés lampionos menetben vonul fel a Dalárda a Rákóczy uccán a Központi kávéházig. 7<8 órakor az Ipartest. Dalárda a Szabadság térről zenés-lampionos menetben a Schön Vilmos uccán, Andrássy uccán és Pipa uccán a Dohánygyár elé vonul s ott szerenádot ad Beszél: Poós József A szerenád végeztével zenés lampionos menetben vonul fel a Dalárda a Kossuth Lajos uccán az Ipartestületig. Nov. 20-án: Délelőtt Vall órakor indulnak az egyes csoportok gyülekező helyeikről rendezők vezetése mellett a Kossuth szobor elé. Gyülekező helyek: Kereszt-tér, Rákóczy tér, Doháygyár előtt, Szabadság tér, Csapó-ház előtt Kazinczy uccán, Református templom előtt a Petőfi uccán, Árpád ucca és Apponyi ucca sarok. Egyesületek, testületek székházaik előtt gyülekezve zárt sorokban a legrövidebb utón vonulnak a Kossuth szobor elé. 11 órakor a dalárdák a Kossuth- szobor előtt a Himnusszal megnyitják a nagygyűlést. Megnyitó beszédet mond Búza Béla dr. Ünnepi beszédet mond Szirmay István dr. UJHELY NÉPE! Egyes szám ára lO fillér
