Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-11-13 / 80. szám
Ötvennyolcadlk évfolyam. 80. szám. Sátoraljaújhely, 1927. november 13 Megjelenik hetenként kétszer sserdéa és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) I I Zemplén i ElSfizetési ár: Negyedévre. . 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: §1 négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 16 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. »um Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. mizsák József M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. uám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Magyarok! Kilenc éve már, hogy a világháborút dicsőségesen végig küzdő, de a győzelmes befejezés előtt önmagával meghasonlott nemzetünk ke selyük prédája lett. Kilenc esztendeje, hogy mi elárvult magyarok emberfeletti küzdelmet folytatunk nyomorúságos, nélkülözésektől súlyos életünkért, mig ugyanakkor rablók tanyáznak magyar portáinkon és dusla- kodnak azokban a kincsekben, amelyek az isteni gondviselés és az igazság jogán minket illetnek Lehet-e, szabad-e ezt tovább is tűrnünk? Behunyhatjuk-e szemeinket az elnyeléssel fenyegető, nyomasztó nyomor örvénye és bedughatjuk-e füleinket az örvényben fuldoklók segélykiáltása előtt? Hazudhatjuk-e tovább, hogy a magyar nemzet úgy, ahogyan ma van, csonkaságában is életképes ? Hitegethetjük-e tovább magunkat, hogy a mi igazságunkat az idő magában is megérleli? Elhallgathatjuk-e, hogy miránk súlyosabb terhet raktak, mint amennyit elbírnak vál- laink ? Nem ! Nem tudjuk ! Nem akarjuk ! Nem fogjuk viselni az áldozati „békebárány“ szerepét ! Eleget tűrtünk, eleget szenvedtünk már. Meg kellett elégelnünk azt a békét, amelyen mindenki nyert, csak mi vesztettünk. Eleget viseltük már meg- alázottságunk szégyenbélye gét homlokunkon. Most már az igazság után kiáltunk, az igazságot követeljük. Ennek a követelésnek adunk hangot november huszadiki tiltakozó n agygyülésün kön. Magyarok! Testvéreink! Ez ünnepnap előestéjén, amikor lelkes énekesek és a magyar dal hegedűsei szólnak majd hozzátok lelkesitően, lobogózzátok fel házaitokat, világítsátok ki ablakaitokat, öltöztessétek nemzeti szinbe kirakataitokat és a nemzeti lelkesedés mécseseinél megtisztulva készüljetek az ünnepi nagy napra. Honleányok ! Hazafiak ! Ne maradjon távol senki ettől az ünnepségtől. Ebből a megcsonkított, vergődő városból világba kell kiáltanunk mindnyájunknak: „Nem vár- j hatunk tovább !* Legyen ott mindenki, aki j a magyar föld kenyerét eszi, | hogy tiltakozó szavunk hatal- j más ereje áttörjön a trianoni : határokon ! Sátoraljaújhely, 1927 nov. Hazafias üdvözlettel: A Trianon elten tiltakozó nagygyűlés szervező bizottsága. A nemzet hálája Amikor az utódállamok vádaskodásai alapján Magyarországot elitélték, ellene annyi rágalmat hoztak fel és a hamis tanuknak olyan sokasága vonult fel, hogy a békeszerződések aláírása után hét évre az egész nemzetet örömmámorba vitte lord Rothermerenek fellépése, aki igazságunkat felismerve, spontán védelmünkre állott. Azóta a nemes lordot a hálalevelek egész özöne kereste fel, de úgy érezte a nemzet, hogy ennél sokkal kifejezőbb módon kell tudtára adni igazságunk harcosának azt a nemzetünk minden részéből megnyilatkozó hálaérzetet, amire érdemessé tette magát Rothermere lord. Ezer és ezer aláirás hirdeti a nemzetnek eme együttérzését, amelyeket kötetekbe gyűjtve, Nagy Emil vezetésével most adott át egy deputáció Rothermere lordnak. A magyar nemzet borzalmas megcsonkitottságában minden igyekezetével azon van, hogy felvilágosítsa a világot arról, nogy Ke- leteurópa térképének megváltoztatásával mily rendkívüli veszedelmet zúdítottak földrészünkre, mert az uj európai térkép borzalmas tévedések és igazságtalanságok alapján rajzoltatott meg. A magyar nemzet perének ujrafelvételét kéri s ehhez minden joga meg van, mert amikor fölötte ítéletet hoztak, őt mint vádlottat úgyszólván meg sem hallgatták, ellenben elfogadták azokat a hamis tanúvallomásokat, amelyek port hintve a világ szemébe, megásni készültek egy ezer esztendős nemzet sírját. A magyar nemzet leikéből a legőszintébb hála érzete száll azok felé a férfiak felé, akik időközben felfedezték a tévedéseket s repa- rációt kívántak. Ezek között, ha nem is volt az első lord Rothermere, de tagadhatatlan, hogy igazságunkat legdörgedelmesebben hozta az egész világ tudtára, millió példányszámokban megjelenő újságjainak hasábjain. Ez a férfiú a hálairatok ünnepies átadásának aktusakor is kemény fogadalmat tett arra, hogy ügyeinket minden olyan eszközzel szolgálni fogja, amelyik saját hazája iránti loyali- tásával összeegyeztethető. A magyarok ügye igazságos — mondotta — és győzni is fog. Ehhez azonban türelem és kitartás szükséges és legfőkép rendületlen hit, amit ha állandóan szivünkben hordunk s eszünkkel okosan szolgálunk, Magyarország harca diadalmas győzelemmel fog végződni. Ez lesz Magyarország nagy ünnepe, amikor a vádlottból vádlóvá átalakuló nemzetünk az egész világ közvéleményének ítéletére tudja bocsájtani azoknak a cselekedeteit, akik hamis tanúskodásaikkal hozzájárultak ahhoz a borzalmas igazságtalansághoz, —• hogy a magyar nemzetet Trianonban az ő áruló magatartásukért feldarabolták, koncéul dobván nekik véreinket Erdélyben, a Felvidéken s a Bánátban és Bácskában. Egyelőre a magyar nemzet semmi egyebet nem kíván, minthogy a világ hatalmasai hozzák helyre azokat a tévedéseket, amelyeknek alapján Trianonban Ítélkeztek s ebben a megindult küzdelmünkben lord Rothermerében olyan fegyvertársra és barátra találtunk, aki nemcsak hűséges támogatónk, de egyben tanácsadónk és biztatónk is. BIZTOS Baromliáilitás Sátoraljaújhelyben A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesületnek elvitázhatatlanul nagy érdemei vannak a vármegye mezőgazdasági érdekeinek fellendítése körül. A Tokajhegyalja érdekében kifejtett fáradhatian s buzgó munkássága közismert és országosan a legnagyobb elismerést vívta ki. A ló-, szarvasmarha- és sertés- tenyésztés előmozdítása végett három éven át folytatott állatkiállitá- sának már megvannak látható következményei. Nagy eredményeket ért ei a nemesített vetőmag használata körül kifejtett propagandával és a gazdatársadalom szervezése és tömörítése körül kifejtett munkájával. Újabban a baromfitenyésztés jövedelmezőbbé tételét vette munkába s ecélból rendezi a nov. hó 15. és 16-án tartandó barom- fikiállitást. A baromfitenyésztés, jólehet a baromfi- és tojáskivitel külkereskedelmi mérlegünk egy nagyon jelentős tételét képezi, hazánkban nagyon mély nívón áll. Vármegyénkben egyenesen elhanyagolt, jólehet épen a mi vármegyénkben van Sárospatakon a Bogyay Elemér tulajdonát képező egy oly fajbaromfitelep, amely főleg lud- jaival, pulykáival, kacsáival nemcsak hazánkban hires, de távol, az ország határain is túl dicsőséget szerzett már a magyar névnek. De itt van egy másik telep is, a báró Waldbott Frigyesné Mária Alice kir. hercegnő telepe, amelynek Rhode Island fajú kakasai, jér- céi széles az országban keresettek. Általában azonban a baromfi- állomány az egész vármegyében gyenge minőségű, kevert, degene- rált, mely utóbbi sajnos körülményt annak kell tulajdonítani, hogy felfrissitésről szó sincs, idegenből hímeket nem szereznek be és senki szelektálásra nem gondol. Ezen a hiányokon kívánt segíteni a Gazdasági Egyesület, amikor a baromfitenyésztés felvirágoztatását munkába vette s e cél érdekében rendezte a sátoraljaújhelyi baromfikiállitást. Á baromfikiállitás célja elsősorban meggyőződést szerezni arról, hogy mink van, kik azok a tenyésztők, akik előszeretettel foglalkoznak a baromfitenyésztéssel, szemléltetővé teszi a nagyközönség előtt, hogy mit lehet elérni a nemes tenyésztörzsek utján, s a keresztezés, a vérfelfrissités által. A kiállítás rendezését, mint a kiállítási bizottság elnöke báró Waldbott Frigyesné, Mária Alice kir. hercegnő vállalta s hetek óta fáradozik a kiállítás sikerén, amely — amint a jelek mutatják — eredményes is lesz. ássam ára XO fillér
