Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)

1927-10-30 / 77. szám

1927 október 30 ZEMPLÉN koronás ért Jenő , aki most ogy a „Pe- \ Németor íagyar szín­ét vágy a van s megeszik Budapesten j számában őt, de még pletykát is Nagy Endre >udy Gyula igyei Meny­iről, Nádas í búcsúról, ázról, Szász titkairól ir- zi Életben, riporton és rkas Imre ényét, Bus egényét, a iyiu-1 mint rottamellék- dalas mély­tel díszített jengő. Ne- 10 pengő, it VII., Er­i jövő heti erdán, nov. vZI FÉRFI — Nov. icagó est: ÜLÖK! 8 mbaton A ii. — Va- Főszerep­sóbban RDBUFOR ssucca 34. en) mn t kap zetöje cból, t kap <ból, /ha.) karit gyalog át- lyaudvarról gát!! ban. szigorúan ;y okvetlen eg­ilcda ­ss-tér 10 rkezésí n. ben EP — Gyomor- és bél*ava- roknál, étvágytalanságnál, szó rulásnál, fölfuvódásnál, gyomor­égésnél, felbüfögésnél, szédülésnél, homlokfájásnál, hányingernél í— 2 pohár természetes „Ferenc József“ keserüviz alaposan kitisztítja az emésztés útjait. Közkórházi jelen­tésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vizet még a fekvő bete­gek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. — Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben.-- Fővárosba utazó olva­sóinknak páratlan kedvezményt nyújt a Keleti pályaudvarral szem­ben lévő, elsőrangú Park szálloda, amennyiben a szobák árából 20 százalék, az éttermi árakból pedig 10 százalék engedményt ad a legutóbbi előfizetési nyugta fel­mutatása ellenében. Egyben fel­hívjuk a Park szállodának lapunk más helyén olvasható hirdetésére olvasóink szives figyelmét — A. Jí ép konyha javára 1927. évi szept. hó 18-án rende­zett ünnepély bevételeinek és ki adásainak folytatólagos elszámolá­sa. Készpénzadományok: Molnár Gyula (dohánygyár), Zooray Ká- rolyné, Fenyő Józsefné, Lindberger Lajosné, Réz Gyulané, Paksy Er- nőné, Várjon Jenőrié, Fuchs Emil- né, Gruber Károlyné, Hrabéczy Kálmánné, dr. Ligeti Józsefné, Emődy Lászlóné, dr Neuwirth Györgyné, Ladányi Miklósné, Mar­tinovics Mártonná, N. N., dr. Ko- valiczky Elekné, Szinte Gáborné, dr. Grosz Miklósné, Füzesséry Sándorné, Schweitzer nővérek, Gyarmathy Béláné, Bucsi Ákosné 3—3 P, Szepessi László 2.40 P, Fugerth Frigyesné, Szunyoghy Jó­zsefné, Matolay Lászlóné, dr. Stern Árminná, dr. Zinner Sándorné, Liptay Béláné, Haas Fülöpné, Gnä­dig Lipótné, Miklósi Lajosné, özv. Pilissy Lászlóné, Szirmay Istvánné, Nagy Tamásné, Nyevickey Lász­lón!, Fuchs Jenőné, dr. Link Imre, Seiden Hermanné, dr. Davidovics Jenőné, özv. Fuchsné, dr. Reic- hard Salamonná, özv Isépy Ist­vánné, Róth Sámuel, Ujváry Zol­tánná, Kardosné, Madzsar, Ká­rolyné, özv. Kottán Györgyné 2—2 P. ^Folytatjuk.) Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack irta : Kántor Mihály. Magyar Testvéreim! Az édes anya mesél gyermeké­nek. Arról van szó, hogy elindult Napkelet királyának legkisebb gyer­meke a bátyjai után, hogy megke- -resse Tündérországot, hol a szóló szőlő, a mosolygó alma, meg a csengő barack terem. Bűbájos világokon hetedhétországon megy keresztül. Megtépi a tövis, kivérzi a göröngy, éhes oroszlánok, hét- fejű sárkányok állanak útjába. Az segit rajta, hogy az utón egy öreg ember adott neki egy gyűrűt és minden veszedelmet legyőz, ha azt az ujjára huzza A magyar nép ez a keleti ki­rályfi Éppen most vivja csatáját a tüzes leheletü sárkányokkal: az inaszakitó terhekkel, az elszegé­nyedéssel, mikor napról-napra ki­sebb lesz a kenyér, egyre szára­zabb a jövendő magyarját nevelő magyar emlő. Tejjel és mézzel folyó Kanaán a mi hazánk, ahogyan szokták mondani — népe mégis ezrével kél vándorútra, mint ősz­szel a daru. Szűk ez a haza, cson­ka az ország. 15 emberrel emel­kedett minden négyzetkilóméter- nek a terhe, megélhetés dolgában. Igaz, igaz, de vannak ám ennél sokkal sűrűbb népességű országok. Dánia, Belgium, Hollandia ugyan­olyan területen kétszer annyi né­pet tart el, mint Magyarország. Más itt a baj. Ha széjjel néz a szemlélődő ember, szomorúan látja mennyi gaz, dudva, bogáncs és szerb tövis terem számtalan tere­ken, utcaszéleken. Faluk, városok állanak árnyéktalan pusztán, mint­ha itt volna a Szahara sivatag. Még a madár is elmegy az ilyen határrról Az a néhány jegenye, meg idomtalan fűz, mely ott disz- telenkedik az árokszélén, csak bizonyságtétel amellett, hogy csakugyan kiüzettünk a Paradi­csomból Állunk és várunk valami csodára, hogy megváltozik vala­melyik hajnalon a határ, itt lesz ablakunk előtt a mosolygó alma és a fa tetején a daloló madár. Arra mutat ez, hogy nemcsak Ha­zánk, de lelkünk is csonka. — Hiányzik az emlékezetünk. Elfe­lejtettük, hogy nekünk van Iste­nünk, aki adott nekünk eszet a gondolkozásra, ügyes kezet a cse­lekedetre „Bogáncson nem terem füge“ tartja a keleti közmondás „Segíts magadon, az Isten is meg­segít“ szoktuk mondani mi. „Töb­bet ésszel, mint erővel.“ „Minden nehéz utat meggyőz az akarat.“ Akarjunk hát, eszeskedjünk hát, hogyan is nőne nagyobbra ez a szűkös kenyér. „Miért nincs minden háznak kút az udvarában, aranyos diófa pit­varában?“ kérdezi a népdal és kérdezem én is. Miért nincsen gyümölcsfa a bogáncs helyén, a gazos utszéleken, a pitvarajtóban ? Nincs az a szegény kunyhó, amely mellett egy törpe gyümölcsfa még meg nem férne és nincs olyan foglalkozású vagy rangbeli ember, akinek a gyümölcstermelés örömet nem tudna nyújtani. Ismerek egy főrangú asszonyt, gróf Széchenyi- Wolkenstein Ernőnét, aki maga gondozza szerető kezével kedves törpe fáit, könyvet is irt róluk. Ismerek egy volt tisztviselőt, Afd- riássy Mihályt, akinek 1069 D2- öles kertje van és a saját szájából hallottam, hogy ez a kert elég az ő megélnetésére. 240 darab gyü- mölcsfá van benne, de nincsen árnyék. Megemlítem róla, hogy nem egészen 4 négyszögölnyi te­rületen 10 millió korona, azaz 800 pengő értékű őszibarackot termelt kőfal mellett, lugasnak ne­velt apró fáin. Ismerek vidéket, hol egy posta­mester valamikor elültette az első barackfát és ma vonatszámra vi­szik innen másfelé a csengő ba­rackot. Áldom az Istent, hogy ez a hely Magyarországon van, Kecs­keméten. Ahol gyümölcsöt termel­nek, ott mosolygósabbak az em­berek. Könnyebb az élet, mert a fehérből sokat rá lehet akasztani a gyümölcsfára. Van egy pálya­társam Erdőbényén, aki két kát. hold területű gyümölcsöse és fa­iskolájából a múlt évben az ösz- szes kiadásokon felül 75 millió korona tiszta bevételhez jutott; ugyanott a református lelkész 4 kát. hold gyümölcsösének csak az alma terméséből 280 millió K t kapott. Ha én ilyen eredmények felsorsolását akarnám folytatni, akkor napokig nem fogyna el a mondanivalóm. Sokkal kevesebb azonban az időm jelen alkalommal, semhogy ezzel hosszasan foglal- kozhatnám. Azt akarom még elmondani, hogy a gyümölcstermelés aránylag igen kevés munkával juttatja nagy eredményekhez az embert. — Ha gyorsabban akar eredményhez jutni a kis ember, nem fog gyü­mölcsmagot vetni, csemetét ne­velni, aztán nemesíteni s igy to­vább, hanem elmegy a községi faiskolába, ahol tetszése szerint kiválasztja a neki legjobban meg­felelő fát, melynek már a korona képzését is megkezdték és 2—3 év múlva már élvezhető annak izes gyümölcse. Azt a kevés szak­ismeretei, mely gyümölcsfáinak elültetéséhez, gondozásához kell, könnyen megszerezheti, ha el-el néz néha a faiskolába. Az ültetés, a korona gondozása, a kártevők ellen való védekezés a legfonto­sabb állomásai a gyümölcsterme­lésnek. A két elsőhöz gyakorlat, az utóbbihoz egy-két kipróbált jó szer kell, Az volna aztán igen fon­tos, hogy egy-egy nagyobb vidék lehetőleg egy faj, egy fajta gyü­mölcsöt termeljen, hogy akkor is tudjon pénzt csinálni belőle, ha csak egy kosárkával volna eladó, mert az ilyen helyeket messze or­szágokból felkeresik a jó pénzű kereskedők. A gyümölcsöt azonban nemcsak eladásra, hanem saját használatra is érdemes termelni, mert egészséges, jó táplálék. A gyümölcs nem me- szesiti el az ember testében a véredényeket. — Ha beteg István gazda, nem a szalonna után áhí­tozik, hanem hozzám küld a Julis néni, hogy adjunk egy kis befőt­tet a szegény urának Aztán meg sem köszönik, mert betegnek kell! I Hát én adok, de mennyivel jobb | volna annak a betegnek, ha nem j csak két kanál gyümölcsöt ehetne, | amit én adok neki, hanem a ka- ! marából, a telázsiról, vagy az almáriumról annyi gyümölcsöt ve- I hetne elő Julis néni, amennyi csak kell. — Aztán milyen jó volna a Jancsinak is, ha nem kellene les- kelődnie a kertek alatt, mikor nincs otthon a Gergely bácsi, hogy besuranhasson a máséba gyümöl­csöt szakítani, mert nekik maguk­nak is volna, ha kiszednék az ablak alól az orgonabokrot és tör­pefát ültetnének helyette. Mikor Makón végeztem a mező- gazdasági tanfolyamot, naponként egy igen-igen hosszú, talán 4 km- es utón kellett végig mennünk az iskolába s vissza 4-szer napjában. Ez az ut nemcsak hosszú, hanem széles is. Van olyan helye, ahol felülhaladja az 50 métert a széles- ' sége. Persze ebből csak 10—15 métert használnak útnak, a többi 40 pedig katangkórót, amit kigyel- metek „borzas Katinak“ hívnak, meg csirke füvet terem. Igaz, hogy van rajta 2 sor gömbalaku akác és két sor eperfa is. Ilyen hosszú utón sok idő jutott a gon­dolkozásra, hiszen össze vissza 400 km.-t gyalogoltam. Ezt csak azért mondom, hogy kigyelmetek is sokat gondolkozhatnak, ha akar­nak, mig a tagositatlan határukon kidöcögnek a szőlő dűlőkre. Elgondoltam, hogy ha csak ezen az utón azt a semmire nem hasz­nált 25 katasztrális holdat kertesi- tenék, legalább 25—30 család nyerhetne foglalkozást és legalább holdanként csak 20 millió tiszta bevételt számítva, fél milliárd be­vétele lehetne a városnak és any- nyival kevesebb adót kellene ki­vetni a lakosságra. És milyen szépen Összeillenének ezek a kertek Makó apró házaival. Zemplénben, Abaujban vannak községek, hol ezek az utszélre ék legelőre ültetett gyümölcsfák as összes közterhektől megmentettéz 3. oldal. az üres cipőkrém dobozokat, mert ingyen kap 1 tele doboz eredeti angol recept alapján készült „VESTA“ EIPÜHBÉAIET 6 üres „Vesta“ dobozért ott, ahol azokat vásárolta. KAPHATÓ Sátoraljaújhelyen : Weisz Margit, Domokos Fe­renc, Frischmann Ernő, özv. Czellár Jánosné, Fried Zoltán, Herschkovits L. és Tsa, Katz Dávid, Lefkovits jakab, Perl- stein Ignác, Rein Lajos, Schön­stein József, Weinberger Már­ton, Weinstock Zslgmond, Weisz Sámuel, Taub Gyula és Adler Henrikné kereskedésében. Sárospatakon : Gottesmann Kálmán, Gottes­mann Lipót, Adler Emánuel, Hangya Fogy. Szöv., Lieber­mann Bernát, Markovits Mór, Markovits Adolf. Moskovits Dr. OETKER-félesütőpor és vanillincukor igy eredményez! A 127 receptet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi: Dr A. OETKER, Budapest, 1 Vili., Conti ucca 25. a lakosságot. De gondoljunk csak a saját falunkra, Cigándra. Leg­alább 500 hold az, ami fehér ür­möt és szerbtövist terem. Hátha ez gyümölcsöt teremne, 10 mil­liárd bevételt jelentene Látom, hogy csillog a biró uram szeme, pedig ez még nem minden. Mert van itt még nekünk 600 hold legelőnk, vagy 60 km. útszaka­szunk, 800 pitvarajtónk, azaz ud­varunk. Ugye Batta bácsi, ezen is lehetne valamit csinálni, ugye Térjék szomszéd, nem kellene mindjárt útlevelet íratni Kanadába, ha a jegyző ur az adót doboltatja. Olyan lehetne ez a föld, mint a paradicsom, úgy élhetnénk itt, mint az Éden-kertben, csak eszes­kedjünk. Huzzuk fel ujjainkra a tudás varázsgyürüjét és megszépül körülöttünk a világ. Egyszerre ott leszünk szép Tündérországban, hol a szóló szőlő, a mosolygó alma, meg a csengő barack terem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom