Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-04-03 / 24. szám
Ötvennyolcadik évfolyam. 24. szám. Sátoraljaújhely, 1927. április 3. Megjelenik hetenként kétezer «serdán és szombaton Szerkesztőség és , kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. »rám Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: ! Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: | négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 16 fillér FÖSZIiRKESZTÖ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF [ Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen 9 Felsőhöz premierje A két kamarás rendszer életrehívását viták és harcok előzték meg s ha a parlamentben lefolyt harcokból következtetni lehetett volna, akkor a felsőház összeülését és tanácskozásait a lázas közérdeklődés középpontjába képzelhettük volna. A felsőház ősz szeiilt s azóta meg is kezdette érdemi tanácskozásait s a közvélemény minden izgalom nélkül csak egyszerűen tudomásul vette, hogy a felsőház is részt vesz a törvényhozás munkájában. A közvéleménynek ez a halk állásfoglalása nem azt jelenti, mintha a felsőház munkája nem érdekelné; ellenkezőleg, a közvélemény megnyugodva vesz tudomást arról, hogy alkotmányosságunk ezen tiszteletreméltó faktora teljes erővel betölti hivatását. Az első ülések arculata egy hatalmas kuriális bíráskodás méltóságteljes képét mutatta, ahol mindenki csak azt teszi, és azt mondja, ami hivatása s ezt is a nyugodt megfontoltság komoly formájában. A felsőházi tagok, mintha mindnyájan a birő palástjában, a törvényhozó tógájában s a jogvédő talárjában jártak volna. A felsőház tagjai legtöbbjének arca olyan, mintha a történelmi arcképcsarnokból lépett volna ki, hogy a múlt hagyományaiból a jövendő reményeinek jogosultságát igazolja. Amint az egyes vármegyék kiküldöttei felszólaltak, min- denik hangján, arculatán a küldő vármegye patinája áradt szét. S amint egyik-másik szónok felállt, hogy elmondja észrevételeit, mintha a főrendiház díszes ülés terméből egy-egy darab vármegyei föld különült volna el s abból a láthatatlan földből nőtt ki a szónok s arculata, szava, kívánsága azé a földé lett, amelynek alkotmányos jogán szót kérhetett és szóhoz juthatottHa a felsőház üléseit akár magyar, akár idegen figyeli, abból azt a következtetést vonja le, hogy a törvényhozás ezen szervére szükség van. Az elmúlt idők tekintélyromboló korszaka után kellett jönnie egy uj korszak uj intézményének, amely felemeljen és utat mutasson s a csiiggedők szivébe bátorságot öntsön. A nemzetek régente versenynapokat tartottak, olim- piászokat rendeztek s ezzel igyekeztek a nézők szivébe nemzeti erőt, öntudatot és bátorságot önteni. A hősök korának ezt a szokását átvették a mai élő nemzetek is s a vitézi torna győztesei, a test kultuszának kiválasztottjai, büszkességgel töltik el azt a nemzetet, amelynek soraiból a győzetesek kikerülnek. A test kultusza mellett a szellemi kiválóság azokon a fórumokon nyilvánul meg, amely fórumok abból a célból hivatnak életre, hogy a hivatottak ott hivatásuknak élhessenek, Ha az uj életre hivott magyar felsőházat ebből a szempontból nézzük, megnyugtató érzéssel számolhatunk be a látottakról. Ez a beszámoló .elsősorban a magyar felsőház, a magyar társadalom egyetemességének dimegfogyatkozott vármegyék és városok a magyar őserőktől duzzadó erőt mutatják, ahol nincs lankadás, visszaesés, de van annál több bizakodás és tettre készség. A magyar társadalom a legszélesebb rétegekben vegyen tudomást arról, hogy az uj életre hivott törvényhozó szerve, a magyar nép érzésvilágától megtermékenyülve és terebélyesedve teljesiti hivatását. A felsőház összeülése révén uj templom nyílt meg, ahol a magyar társadalom egyetemességéből kinőtt erők dolgoznak a történelmi Magyar- ország újjáépítésén. csőségét hirdeti. A számban 8 Szécsény—Sátoraljaújhely állami utnah HisváFdáig való meghosszabitása mellett foglalt állást a Töiróyliatóság A kereskedelemügyi miniszter tervbe vette a Szécsény—Sátoraljaújhelyi uj állami útvonal kiépítését és az uj állami ut nyomirányának megállapítása céljából helyszíni tárgyalást tartatott. Az érdekelt vármegyék és az ál- lamépitészeti hivatalvezetők bevonásával Miskolcon iarlott közös értekezleten Zemplénvármegye képviseletében Bernáth Aladár alispán jelent meg. Az értekezlet a Szécsény—Sátoraljaújhely vonalat Salgótarján— Ózd—Gönc—Apátfalva bekapcsolásával ajánlotta a minisztériumnak. Bernáth Aladár alispán a vármegye közönsége nevében jegyzőkönyvbe foglaltatta azt a kérést, hogy a tervezett uj állami útvonal ne Sátoraljaújhelynél végződjék, hanem az Sátoraljaújhelyen túl Alsóberecki—Karos—Karcsa—Pácin— Nagyrozvágy- Dámóc—Agárd és Leányvár községek érintésével a Tiszán át, Pusztarozsály—Veresmart szabolcsv^rmegyei községeken keresztül Kisvárdáig vezessen. A Törvényhatóság március 30- iki közgyűlésén nagy lelkesedéssel egyhangúlag mindenben mágáévá tette Bernáth Aladár alispán álláspontját és érveit, melyek szerint az a fontos állami és közgazda- sági érdek, mely a trianoni határ mentén haladó uj állami útvonal megépítését teszi szükségessé, csak fokozottabban volna kielégítve azáltal, ha az útvonal Sátoraljaújhelyen túl is létesittetnék, mert az igy meg hosszabbított útvonal Sátoraljaújhelytől Dámócig mindenütt a trianoni határ mentén haladva, stratégiai szempontból is elsőrendű fontosságot nyerne. Az állami útvonalnak Sátoraljaújhelyen túl, a kérelmezett iránynyomon való meghosszabbítása nem jelenthet számottevő terhet az államkincstárra,— az Agárd-Leány- vár községek közti 4.4 km. hosszú szakasz kivételével — a teljes egészében kiépített törvényhatósági közúton haladva a műtárgyak átépítéséről sem kellene gondoskodni, mert a Bodrog folyón át a vármegye cca 4 milliárd korona költséggel a végleges jellegű hidat már megépítette, viszont a szóban forgó útvonal államosításával a vármegye 48 km. hosszú törvény- hatósági közutjától mentesülne és igy abba a helyzetbe kerülne, hogy más közutjait kiépíthetné és úthálózatát fejleszthetné. A Törvényhatósági Bizottság az uj útvonal állami és és közgazda- sági fontosságát és Bernáth Aladár alispán előterjesztését helyeselve, elhatározta, hogy felkéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy a tervezett Szécsény—Sátoraljaújhely útvonalat a trianoni határ mentén, a Bodrogközön át Kisvárdáig építtesse ki, hogy ezáltal a vármegye minden községének legyen kiépített közutja, melyen keresztül bekapcsolódhassák a közgazdasági életbe. Az útvonal kiépítésével kitűnő összeköttetést nyerne a Bodrogköz a szabolcsvármegyei Kis- várdával, ami közgazdasági szempontból úgy Zemplén, mint Szabolcs vármegyék nagy hasznára lenne. Kertész R. Róbert h. államtithür szahvólemónye a Vörös Öbör építkezésének tervéről A legutóbbi városi közgyűlésen szélesebb vita fejlődött ki a Vörös Ökör telkén a lebontási munkálatok befejezése után megkezdődő építkezések terveiről a tekintetben, hogy a frontális rész kiképzése egységes vagy megosztott terv sze rint hajtassák e végre. A képviselőtestület nagy többsége a Tőry—Pogány műépítészek megosztott frontális terve mellett foglalt állást. A polgármester mégis, hogy elkerülje a később felmerülhető szemrehányásokat, felkérte Kertész K. Róbert h. államtitkárt, egyik legkitűnőbb építési szakértőnket, adjon szakvéleményt a Vörös Ökör telkének beépítésére vonatkozólag. Kertész K. Róbert a telek és a E^es szára é^ra- lO ±ill©r
