Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-03-06 / 17. szám
tvcRuyolcsdik évfolyam. 17. sss&ro. Sátoraljaújhely, 1927. március 6. WegJalSHik káténként kétaxar tseráán én sxffnsknton | Szerkesztőség és kiadóhivatal: SátoralJ&aJheiy (Vármegry'aká* wdvai) ff Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. üsáia Zemplén POLITIKAI HÍRLAP FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF SlőflzetÓBl ár: I Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 16 fillér Telefon: M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ss&m. Kérel em j ZcmpIéHinep jegyzőihez és tanítóihoz A m. kir. földmivelésügyi minisztérium a vármegyének faiskolákról és fásításukról szóló szabályrendeletét a fa- i iskolák és a faiskolai felügyelői állás létesítésére vonatkozó j részében érintetlenül hagyva, jóváhagyta. Ennek folytán a j vármegye alispánja Zemplénvármegye területére Kneiszel Emilt i faiskola felügyelővé kinevezte. Ez utóbbi körülmény az, mely j kezembe adja a tollat és késztet e cikk megírására. Az, hogy a vármegye alispánjának a faiskola felügyelői I állásra Kneiszel Emilt megnyernie sikerült, már magában fél j sikert jelent. Hogy ki Kneiszel Emil a gyümölcsészet és a j fásitás terén, azt megmutatta Nagymihályban való tanitósko- I dása alatt, hol kitűnő faiskolát tartott fenn, ellátta a községet ; és környékét gyümölcsoltványokkal s a reá bízott gyermek- : sereget a gyümölcsfa tenyésztésbe gyakorlatilag bevezette. Kneiszel Emilnek neve jelenti a munkát, a tudást és az I akaraterőt. Akik az ő cikkeit, a tanítói egyesületben tartott j értékes felolvasásait olvassák, illetve hallgatták, igazat adnak ; nekem. Ha én magam a vármegyének a fásításával és a ; nagyban való gyümölcstermelésbe való bevonásával újabban j többet foglalkozom, az részben Kneiszel Emil érdeme is. Ma a vármegye területén, eltekintve néhány főúri és úri | kerttől, jobban gondozott, rendbetartott fajgyümölcsöst alig j lát az ember. Népünk még ma is megelégszik a gömbölyű szilva és egyéb nem fajbeli gyümölcsök termesztésével. Meglevő gyümölcsöseinkben az almamoly, vértetü és egyéb betegségek pusztítanak. Tanterveink s ezek alapján iskoláink elmélettel tömik a a növendékeket s mellette az életről megfeledkeznek. Tanitó- képezdéink, melyek hivatva lennének e téren részben irányt mutatni, ontják a jobbnál-jobb kántorokat, amint arról Nagy Dezső cigándi kántortanitónak a legutóbbi Kazinczy-Köri estélyen való szereplésénél is volt módunkban meggyőződni, sajnos azonban a képezdékből kikerült fiatal tanítók rendszerint nem rendelkeznek azokkal a gazdasági ismeretekkel, a melyekkel rendelkezniök kellene, hogy az életre nevelhessenek. Alexander Bernét szerint a művészet a kultúra virágzását jelenti. Mi magyarok ettől a virágzástól még nagyon messze vagyunk. A mi részben jó is. Jó, mert ha egy nép a fejlődés legmagasabb fokát elérte, ott már csak a hanyatlás jöhet. Így ellenben még előttünk a jövő. Ahoz azonban, hogy a fejlődés bekövetkezhessek, anyagi megerősödésre van szükség. Erre kell ma, ha élni akarunk, teljes erőnkből töreked nünk. Erre, hogy az anyagi megerősödéssel biztos alapot adjunk népünk szellemi, kulturális felvirágzására. Az anyagi megerősödés egyik biztos alappillérének tartom a gyümölcs- termelés felkarolását is. Nem rendszertelen ide-oda kapkodást értek ez alatt, hanem célirányos, a vármegye területén leginkább bevált, a talaj összetételének és a helyi fekvésének leginkább megfelelő nagybani termesztésre alkalmas, keresett fajgyümölcsöknek tenyésztésére gondolok, amelyek hivatva lennének a gazdát egy különben talán gyengébb mezőgazdasági évben is pénzhez juttatni. Ahhoz, hogy ez elérhető legyen, önzetlen, a közért dolgozni tudó vezetőkre van szükség. Önzetlen vezetőkre, akik átérezve a mának nehéz voltát, teljes erőből ambicionálják maguknak, hogy itt a Hegyalja tövében megelégedett, boldog nép lakjék. Eredményt e téren csak hosszú, céltudatos, odaadó munkával lehet elérni. Kneiszel Emil személye a legjobb biztosíték arra, hogy ez el fog következni. Azonban, mint azt valamennyien tudjuk, a legjobb hadvezér sem nyerhet csatákat, ha megfelelő segítőtársai nincsenek. Kneiszel Emilnek is segítőtársakra van szüksége a siker érdekében. Amidőn őt ezen uj tisztségében a községi és körjegyző s tanító uraknak bemutatom, kérem legyenek segítségére, hogy tervünk testet ölthessen, álmunk valóra válhasson s a Hegyalja tövében élő, sok helyt ma a szegénységgel küzdő népünket jóléthez juttathassuk s megelégedetté tegyük. Dr. Mizsák József r,.^, » .rii~irVirVW> Turista*Mei7edékház Ujhelyei) A Magyar Turista Egyesület Hegyaljai Osztálya még az ősz folyamán mozgalmat indított, hogy az újhelyi hegyek között menedékházat építsen. Tudott dolog, hogy a Turista Egyesületek Szövetsége évről évre nagy összegeket kap az Országos Testnevelési Tanácstól, oly célból, hogy azokat osztályai között menedék- házak és kilátótornyok építésére szétossza. Kilátótornyunk a Magashegy tetején már a tavasz fo lyamán rövidesen felépül s azt pünkösdkor fel is avathaljuk, melyhez a faanyagot a város áldozatkészsége biztosította. A menedékház építésére a Hegyaljai Osztály az anyaegyesület anyagi segítségét kérte. A központ a segélynyújtástól nem zárkózott el, sőt azt a leghathatósabb módon kilátásba is helyezte azon feltétellel, hogy a város e célra a hegyek között levő erdőben kis telket és az építéshez szükséges faanyagot biztosítson. A Hegyaljai Osztály vezetősége beadványban kérte a várost, hogy építkezéshez a szükséges telket és faanyagot adományozza. Az érdemleges tárgyalást megelőzőleg dr. Orbán Kálmán városunk polgármestere és Rakmdnni Jenő tanácsos, áthatva a turisztika népegészség ügyét és az idegenforgalmat szolgáló nemes gondolatától, a Hegyaljai Osztály vezetőségével e hói-én megtekintették a kiszemelt helyet, amelyen a menedékház felépítendő volna. A menedékház a Kisnyu- godón túli Hajagos völgyben, az északi szél ellen teljesen védett és dél felé néző hegy oldalban épülne fel. Az épület terve szerint az állandóan ott lakó gondnok lakásán kívül a földszinti rész egy nagy hallszerü társalgói, egy férfi és egy női hálótermet foglalna magában; az emeleti jészen a verandán kívül három szoba volna, amelyek nyaralás céljaira kiadhatók. Ez természetesen csak kezdő lépés volna ahoz, hogy gyönyörű vidékünket üdülőteleppé fejlesszük. Lehetséges, hogy e jámbor terv egyesek ajkán moso’yt támaszt, azonban a bátor kezdeményezőket ez nem fogja visszariasztani, a megkezdett utón való kitartó továbbhaladástól, mert előttük vannak a külföldi példák, amelyek azt mutatják, fogy sokkal jelentéktelenebb helyekből, egy kis emberi jóakarat, élelmesség és Kitartó munka valóságos paradicsomot tudott varázsolni, melyeket az idegenek évről-évre hemzsegve lepnek e\ Adja az ég, hogy városunk nemesen érző és áldozatkész képviselőtestülete átérezve e lépésekhez fűződő hazafias és nemzetgazdasági nagy érdekeket s amikor egy kis terület adományozásáról van szó ne zárkózzék el a kérés teljesítése elől. Zemplénvármegye törvény- hatósága főispánunknak, mint az egyesület fővédnökének megértő, jóindulatú támogatása révén a nyújtott pénzbeli segély által már is lehetővé tette, hogy az egyesület a kitűzött célokat fokozatosan megvalósítsa. Nemkételkedkedünk abban, assá,:m áxa lO fillér
