Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)

1927-02-27 / 15. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1927. febrnaár S7. BÄNAN-BEHOZATAL »gl NVUG AT INDIAI BA 9 felsidihi magyar nemzeti párt a régi vármegyéit alapjára said visszatérést kívánja a cseh közigazgatási reformnál A felvidéki magyar nemzeti párt tegnap tartott ülésében foglalko­zott a csehszlovák közigazgatási reform törvényjavaslatával s leszö­gezte azt az álláspontját, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói köz- igazgatás egyedül helyes gyakor­lati megoldásának a történelmi tradíciókban megizmosodott régi magyar vármegyei rendszer alap­jára való visszatérést tekinti. A köztársaság közigazgatási beren­dezése kérdésében ugyan a tarto­mányi rendszert elvileg elfogad­hatónak tartja, de a tartományon belül való szervek önkormányzata, területe megállapításánál a régi magyar vármegyei rendszer figye­lembe vételét kívánja. A törvényjavaslatot mai formá­jában el nem fogadja, követeli a tartományi képviseletek hatáskö­rének kibővítését a nemzeti ki­sebbségek megfelelő érvényesülé­sét, a végrehajtó hatalom tulten- gésének visszaszorítását, a hiva­talnokok részére biztosított bün- cselekmény-statuálási jog kizá­rását, uj minősítési törvényt és uj szolgálati pragmatikát, a köz- igazgatási hivatalnokok büntető­jogi felelősségét s a fegyelmi jog gyakorlásában az önkormányzati szervek részvételét. A törvénynek kifejezetten tartalmaznia kell, hogy rendelkezései Ruszinszkó területén csak addig érvényesek, mig az autonom törvényhozás máskép nem intézkedik. Felvidéki tudósítónk szerint j egyébként a csehszlovák kormányt ! a közigazgatási reformjavaslat el- ! leni tömegtiltakozás, a szocialisták | rohama és belső ellenzéke arra a meggondolásra késztették, hogy a javaslatot visszavonja és lényeges módosításokkal terjeszti a törvény- hozás elé. 9 földmivelés az állami költségvetésben A kormány most tettte közzé az 1927/28-iki költségvetési évre szóló államháztartási előirányzatot. Kö­tetekre menő rengeteg számadat halmozódik fel ezekben a kimuta­tásokban, amelyek összesítve s tárcaként külön külön mutatják ki, hogy milyen kiadásokra készül a kormány a legközelebbi időszak­ban és hogy ezeknek a fedezetét honnan reméli. Érdekes összehasonlítani a mos tani költségvetést az utolsó béke esztendő állami számadásával. 1913 ban valamivel főbb mint 2 milliárd volt (aranykoronában) az államháztartás folyó- és beruhá­zási szükséglete. A mostani költ­ségvetés viszont 1192 millió pen­gő összes folyó- és beruházási szükségletet tüntet fel, az igaz, hogy pengőben, de ez a szám is mutatja, hogy milyen rendkívüli tételeket igényel a Trianon utáni Magyarország anyagi, politikai és kulturális rekonstrukciója. meghagyással, hogy kézbesítsem azt a fogjllyal egyidejűleg Finta Márton vészbirósági elnöknek az­zal, hogy az átvétel idejétől szá­mított 48 óra alatt a vészbíróság összeüljön és Inkey felett Ítéletet hozzon, mert — úgymond — r példát kell már egyszer mutatni.“ Egy nánási, apró ló által von­tatott paraszt szekérre Inkeyvel és a két honvéddel felültem, szom­bati napon déltájon indultunk el Tiszafüredről és akkor este a kis hortobágyi csárdában háltunk meg. A csárda egy emelkedett, de nem magas homokdombon feküdt, nyugati végénél folyt a Hortobágy patak, melyen volt ugyan hid ké szitve rozséból, de éppen akkor a pataknak kiöntése volt egy kissé a nyugoti lapos részen, gye­pen a viz széjjel volt terülve, a mit Inkey jó messziről meglátván, a neki hajtást — az ő félelme következtében az 5 ló gazdája s egy személyben kocsisa, a nánási ember is — perhorreszkálták, sőt Inkey azt mondá, hogy „elitélet­letlenül magát a vízbe fojtani nem engedi,“ a kocsis pedig lová­ért óbégatott. Szülőföldemen, Sárospatak alsó határában, amely határt a Bodrog és Tisza áradása majd minden évben elszokott — még akkor a vizszabályozási előtti időben — önte ni, szokva voltam az ilyen vizkiön- tésekhez s egy tekintetre megtud­tam Ítélni, hogy az a kiöntés egy­két sukkosnál mélyebb nem lehet, mert ellenkező esetben már a felhányt földből készült hidlábát is elöntötte volna. Az őrnagyot igyekeztem meg nyugtatni, a nánási embernek pe­dig azt parancsoltam, hogy egyik első lovát fogja ki a hámból, amelyre aztán felvetettem maga­mat és egy pár száz lépésnyi po csolyán a hídfőre s onnan vissza a szekérhez, a ló által magamat kivitettem, a nánási szekeret — a i rajta ülőkkel együtt — a hidra s í onnan a csárda elé vezettem. (Folyt, köv.) Az ország területének alig har- j madrésze maradt meg, viszont a j békebeli kiadásoknak 60o/o-át kény­telen a pénzügyminisztérium elő­teremteni. Hogy ez nem kis fel­adat, az mindenki előtt tisztán állhat, viszont annál imponálóbb az az eredmény, hogy ennek a töméntelen pénznek az előterem­tését a kormány helyenként adó- mérsékléssel tudja előteremteni. I A fő költségvetési keretben azon­ban az egyes tárcák érvényesülése nem felel meg a gépies 60%-nak, hanem hol afölött áll, hol pedig alatta marad. A békebeli kiadás 100°/o-ig terjed pl. a közoktatás- ügyi minisztérium ellátása. Ez a tárca ugyanis 1913 ban 119 mil­lió aranykoronát élvezett, most pedig 121 millió pengő van a ja­vára előirányozva. Amennyire ör­vendetes, hogy csonka és fejletlen közoktatásügyünk javára ekkora ál­dozatot hozhatunk, annyira szem­beötlő, hogy a napi megélhetést szolgáló tárcák érdekei ilyen mér­tékben nem voltak érvényesíthetők. A kereskedelemügyi minisztérium ugyanis a békebeli 484 mil­lió aranykoronáról 23 5 millió pengőre zsugorodott össze, a föld- mivelési tárca ellátása pedig 80'5 millió aranykoronáról 26‘5 millió pengőre Az utóbbival kívánunk itt né­hány megjegyzés kíséretében fog­lalkozni. A földmivelési tárca szükségletének mostoha ellátása amennyire a kényszerítő körülmé­nyek eredménye lehet, éppen any- nyira fájdalmas abból a magasabb objektiv szempontból, amely en­nek a tárcának az ellátását a me­zőgazdasági termelés érdekeivel szoros kapcsolatba kívánná hozni. Az 1913-as állami összkiadások­nak 4°/o-át forditotlák volt a föld­mivelés szükségleteire Most ez az arányszám az összkiadás 3°/«-ára ment vissza, vagyis a hatalmas budget keretében 25°/»-al rosszab­bodottá mezőgazdasági tárca hely­zete. Ez a rosszabbodás a tárcán belül számos olyan mezőgazdasági feladatot juttatott mostoha sorsra amelyek úgyszólván életkérdései nemcsak a mezőgazdaságnak, ha nem azt lehet mondani, az egész ország megélhetésének. Csak néhány tételt ragadunk itt ki. Állategészségügyi szolgálatra a békebeli 3 6 millió aranykoroná­val szemben most csak 1 6 millió pengő jutott, bár köztudomású, hogy az állategészségügynek nem­csak belső, hanem export problé­mái is vannak, ezek az utóbbiak ma sokkal súlyosabbak, mint bé­kében voltak. Állatkivitelünket ma főleg egészségügyi ürügyekkel aka­dályozza és szorítja vissza a kül­föld, azok a piacok is, amelyekre a békében — a közös vám- és fogyasztóterület keretében — za­vartalanul juthatott el a magyar élőállat. Most ezek a piacok rész­ben külföldiekké váltak részben pedig a réginél merevebb maga­tartást tanúsítanak, aminek inten­ciója mindenütt a hazai mezőgaz­daság autonom fejlesztésének gon­dolata. Két fontos pontja ötlik még szemünkbe az idei költségelőirány­zatnak. A szakoktatás feladata ma fontosa b, mint valaha volt, mert csak képzett és müveit gazdaosz­tály tudhatja kihozni a földből azokat a termelési eredményeket és jövedelmeket, amik az állam háztartás és gazdasági életünk fundamentumát képezik Erre a célra a békében szereplő 3.1 mil­lió aranykoronával szemben 2.6 millió pengőt látunk beillesztve. Ugyanígy meg kell állnunk egy pillanatra a kisérletügy tételénél. Ma már tudjuk, hogy mit jelent az országnak és a mezőgazdaság­nak a kisérletügy amely a föld termőképességétől kezdve egészen a földolgozásig áll mezőgazdasá­gunk szolgálatára, teszi annak pro­— Magyar Lányok fiatal lányok képes iro­dalmi lapja, szerkeszti Tutsek Anna. Szebbnél szebb novellák, versek társadalmi és ismeret- terjesztő cikkeken kí­vül, képek és a szer­kesztői üzenetek tarkit ják a lapot. A Magyar Lányok negyedévi elő­fizetési ára 2.40 pengő. A Magyar Lányok elő­fizetői 1 6" pengő ked vezményes áron kapják meg Százszorszép Köny vek cimü regénysoro­zatot. A Magyar Lányok és Szászorszép Köny­vek 7* évi előfizetési ára : 4.- pengő. Mutat­ványszámot kívánatra in­gyen küld a kiadóhiva­tal: Buudapest, VI. And- rássy-ut 16. SZERESD A FAT 1 LE&­NAGVOßß ifclSKOlA Unghváry László li Cegléd Budapesten egyedül IV., Váci ucca 33. azelőtt 35) Piariata-palota, faiskolai és magárjegyzók Ingyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom