Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)

1927-02-20 / 13. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1927. febrnu8r 20. Séta üjiiely utcáin ni. Irtunk e rovat, helyesebben e cim alatt az épülőfélben levő pénz­ügyi palota előtt elfutó járda (?) tisztátalan voltáról. Azóta nem volt eső, nem esett hó s igy nem ál­lapíthatjuk meg, voltak-e valame­lyes hatással elhangzott szavaink azokra, akik illetékesek, illetve kötelesek, hogy e forgalmas út­vonalon rendet teremtsenek. Ellenben az autóbuszra vonat­kozó írásunknak meg lettek a kő vetkezményei: az autóbusz tulaj­donosa a lap megjelenését követő napon eddig szedett 5000 papir- korona helyett 5500 koronára emelte a menetjegy árát. És mert a menetjegy árába a hatóságnak is van beleszólása, a menetjegy árának egyik napról a másikra való felemelése arra mu­tat, hogy az illetékesek nincsenek velünk egy véleményen s úgy látják, hogy szemben a Budapes­ten és más városokban szedett olcsóbb dijakkal, Sátoraljaújhely­ben indokoltak a csaknem dupla dijak; jólehet a pálya, amit az újhelyi autóbusznak meg kell fut­nia jó ha egy hatoda a budapesti útnak. Ez azonban minket nem aka­dályoz abban, hogy tovább is folytassuk sétáinkat Ujhely utcáin. Ujhely utcáin, a Kazinczy utcá­tól eltekintve, egyáltalán nem él­vezet a séta. Egyes uj, csak az ország területének megcsonkítása, helyesebben egyes vármegyéknek kettészakittatatása folytán létesült megyeszékhelyektől eltekintve, nincs az országnak csak egy me­gyeszékhelye is, amelynek járdái oly silány karban lennének, mint amilyen karban vannak Sátoralja­újhely városáé. Nem beszélve a nagyobb me­gyeszékhelyekről, nézzük meg Eger, Gyöngyös, Szolnok, Nyí­regyháza járdáit: ég és föld a kü­lönbség. Pedig Sátoraljaújhely régi me­gyeszékhely. És azt sem lehet mondani, hogy szegény vidéknek lett volna a nyomortanyája. Az egykoron gazdag Tokajhegyaljá- nak, a tót Kánaánnak volt a köz­pontja. Kies, központi fekvése j egyenesen praedestinálták arra, j hogy a Felvidék egyik leg- I szebb, legforgalmasabb városa legyen. Hát minderről hiába beszélünk: a múltak hibáit ma, és a jó Isten tudja meddig, helyre hozni nem tudjuk; taposnunk kell tovább Ujhely hepe-hupás járdáit. De — a múltak mulasztásai miatt — ha idejutottunk, mindent el kell követnünk hogy legalább enyhítsünk azokon a szenvedése­ken, melyekkela járás-kelés (sétának nem merem mondani) Ujhely ut­cáin jár. Ujhely járdái — amint azt már megírtam — javarészt tulkeske- nyek, három ember alig-alig fér meg egymás mellett. Jobbról, bal­ról járhatatlan kövezés; a Széche­nyi téren s a Kossuth Lajos utcán tehát a legforgalmasabb vonalon — az úttest felőli részen — olyan nagy az emelkedés, illetve a mé­lyedés hogy arra az oldalra való kitérés csaknem lehetetlen. És mit tapasztalunk? Három­négy ember egymás mellett, nem ritkán egymásba karolva, elfoglalja az egész járdát s a szemközt jövő­nek, ha verekedni nem akar, vagy a falhoz húzódva, vagy az úttest­re lelépve, esetleg felkapaszkodva — ki kell térnie. Vasárnapi dél­utánok, amikor a hadfiaknak ki­menőjük van, a verekedést, ci- vódást kerülni óhajtó intelligens embernek egyenesen lehetetlen az utcára kimennie. A hadfi ugyanis I soha nem megy egyedül: két- három bajtársával, de legtöbbnyire ' szive választottjával — nem ritkán kettővel is — roppja a járdát és nem tér ki senkinek. Van ezenfelül Ujhely közönsé- ! gének egy másik rossz szokása: ! szeret álldogálni az utcán és az utcasarkokon. Természetesen a járdán. Az utcán járókelőknek ilyáldo- gálókkal szemben, természetesen le kell lépniök a járdáról, ami főleg a Fő utcán, a Széchenyi-té- ren, a Kossuth Lajos utcán nem­csak kellemetlen, de gyakran a lábtörés veszélyével is jár. A nagyközönség érdekében és az utcai közlekedés szabadsága okáért arra kell kérnünk a rendőr­séget, vessen véget ennek a tűr­hetetlen szabadosságnak. (V.) BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR 1927. ápr. 30.—május 9. Rendezi a Budajosfi Hrresii. és Iparkamara Vamszabadraktar Be!- és külföldi szállítási és utazási kedvezmények — Vizumkedvezrnény — Kiállítóknak és látogatóknak felvilá­gosítást nyújtanak: Budapesten: a VÁSÁRIRODA (V Alkotmány ucca 8.) SÁTORALJAUJHLY: 112 IP8H1ESTÜLET ELKŰASÉGE. HIEEK — Miklósföld. A m. kir. bel­ügyminiszter a Karcsa község ha­tárában fekvő és báró Sennyey Miklós tulajdonát képező „Górós tanya“ nevét az 1898 évi IV. t.-c 3. §-a alapján „Miklósföld“ név­ben állapította meg. — Címadományozás. A kor­mányzó a földmivelésügyi minisz i tér előterjesztésére Unghváry László cigándi uradalmi tiszttartónak a hazai mezőgazdaság fejlesztése kö­rül szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi gazdasági taná- i scos címet adományozta. — Tarnay-est a megyeházán. Március 5- ének estéjére kedves ünnepséget igér egy szükebbkörü rendezőség a közönségnek. Tarnay Lajos, az illusztris zeneszerzőt kozza körünkbe egy estére, hogy sokszor megcsodált kedveshangu- ! latu, nagyvonalú művészeiével gyönyörködtesse az őt annyira 1 szivében hordozó közönséget. A rendezőség arra törekszik, hogy a szokásos formáktól eltérően ked­i ; vés és közvetlen kapcsolatot te- : remtsen a művész és a közönség I között különös figyelemmel arra, ; hogy a kiváló művész is állandóan ápolja azokat a kapcsolatokat, melyek őt az újhelyi közönséghez | fűzik. Az est programjára még visszatérünk. — Ingyenes egészségügyi , előadás. A kerületi Munkásbiz- i tositó Pénztár vasárnap d. u. fél j 7 órakor ingyenes egészségügyi előadást rendez a polgári leány- : iskola tornatermében. Az előadás í ; tárgya: A ragályos megbetege­dések. Előadó: Dr. Varga Béla főorvos. Nem tagokat is szívesen lát a Pénztár. — Az üzletek felszabadítása és a Csizmadia Testület. A Háztulajdonosok Szövetségének ha­tározatát, hogy 100% on felül nem emelnek, rosszul is értelmezik. A Háztulajdonosok Szövetsége helyi csoportjának elnökéhez érkezett már olyan panasz is, hogy a ház- tulajdonosazalapbért akarja 100%- kal emelni. Az első ilyen panasz a Csizmadia Testület üzlethelyisé­geinek bérlőitől érkezett be. A Csizmadia Testület külön politi­kája“ már eredményre vezetett az egyik bérlőnél, aki elfogadta az j 50°/o-os emelést — bár a régi alapbért sem bírja fizetni. A Szö­vetség vezetőségének közbelépése remélhetőleg rendet teremt a mér- ; téktelen emelésnél, nehogy az i ilyen esetek a rendelet visszavo- I nására vezessenek. i — Turista kirándulás. A Ma­gyar Turistaegyesület hegyaljai osztálya vasárnap kirándulást ren­dez a Potocskára. Indulás d e 10 órakor az állami elemi iskolá­tól. Vezető: Póvázsay főmérnök. — Hir a jelmezes bálról. Ujhely ez évi legszebb táncmu­latságát e hó 26-án a Központi Kávéházban fogják végigtáncolni. A sporíbarátok által rendezett jelmezes-álarcos bál, a városszerte tapasztalható szokatlanul nagy érdeklődésből Ítélve, gyönyörű látványosságnak ígérkezik. A jel­mezek 10 órakor fognak sorakozni a Kaszinóban s onnan vonulnak be a Központi termébe, ahol éj­félig mindenki köteles álarcot vi­selni — A japán gomba titka En­nek a speciális gombának mint háziszernek használata az egész világon el van terjedve. Japánból importálják és itt szakszerűen te­nyészti R a d ő Sándor okleveles gyógyszerész és gyógyárukeres­kedő Budapest, VII., Erzsébet- körut 37. Kínai teában áztatott japán gomba számos betegségnél kiváló hatású. Olvassa el a cég hirdetését! — Táncmulatság a Kato­likus Körben A Katolikus Olva­sókör f. hó 20 án este saját he­lyiségeiben jótékonycélu előadást rendez, melynek tiszta jövedelme könyvtárának gyarapítására szol­gál. A táncmulatság iránt nagy az érdeklődés, ami már is bizto­sítja sikerét. — Beléptidij a tánc- mulatságra : Személy-jegy P 1.60, családjegy P 4.—. A jótékony­célra való tekintettel felülfizetése- ket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. — Hg Windischgraetz egy cselédjét izgatásért letartóz­tatták. A sárospataki csendőrség izgatás gyanúja alatt letartóztatott egy hg. Wíndischgraelznél alkal­mazott gazdasági cseléd asztalos­segédet. A csendőrök Ivankó Fe­rencet tegnap bekísérték az ügyész­ségi fogházba és vizsgálóbírói ki­hallgatása után átkisérik az illeté­kes debreceni kir. törvényszékre. Ivankó Ferencnél a csendörség Vági röpiratokat talált és azzal gyanúsítja, hogy állam és társa­dalomellenes eszmékkel izgatott. — Ujhelyben is van már hatottja az influenzának. Az országos influenza járvány már nálunk is szedett áldozatot e hé­ten. A városi tiszti főorvoshoz beérkezett jelentés szerint az Er­zsébet közkórházban influenzából szövődött tüdőgyulladásban el­hunyt Fodor Dezső iparos. Újabb, súlyosabb természetű influenzát e héten nem jelentettek — Ma este tartja a sátoralja­újhelyi izr. fiatalság a szezon egyik legsikerültebbnek Ígérkező bálját, a Központi Kávéház össze* helyiségeiben 9 órai kezdettel. — Értesülésünk szerint nemcsak a helyi, de a vidéki jótékonyegye­sületek vezetőségei is részt fog­nak venni a jótekonycéiu tánces­télyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom