Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)

1927-02-06 / 9. szám

9. ssám. f ívefinyolcadik évfolyam. Sátoraljaújhely, 1927. február 6 »eg-]elesik hetenként kétüsor tserdén 6» sricatbatan ] Szerkesztőség és kiadóhivatal: gj Shtor&lj&ujhely p (Yátmegy eház udvar) ^ POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: I Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetceníiméterenként. ITyllttér járónként 16 fillér Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. »»én!. FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában j g^yay is nagy mértékben Hiszek egy isteni örök igazságban, ' fc>*7 J Hiszek Magyarország feltámadásában, Ámen. ]l/[agyar-cseh kereskedelmi szerződés Három esztendei tárgyalás előzte meg azt a kereskedel­mi szerződést, amelyet a ma­gyar kormány a napokban végre megköthetett Csehszlo­vákiával. Magyarország nem­csak a jó szomszédi viszony szempontjából tartotta igen szükségesnek, hogy a kör­nyező államokkal felvehessük a kereskedelmi érintkezéseket, de a magyar gabonatermésszá- niára is igyekezett azokat a piacokat biztosítani, amelyek a régi határok széírombolása által újabb problémákat tá­masztottak. Igen nagy jelentőséget lá­tunk abban gazdasági szem­pontból, hogy azok az éve ken át tartő láncolatos tár­gyalások, amelyek a magyar és cseh delegátusok között folytak, végre eredménnyel záródtak. Pontról pontra meg­szövegezték és parafálták is a magyar-cseh kereskedelmi szer­ződést, amelyen lényegesebb változtatásokat már nem ejte­nek, legfeljebb arról lehet szó, hogy mielőtt a két állam tör­vényhozó testületé elé kerül­ne ratifikáció céljából — bizo­nyos apróbb simításokon es­sen keresztül. Ennek a kereskedelmi szer­ződésnek hosszú története van, mert dacára annak, hogy Csehszlovákia erősen rá van utalva Magyarország gabona- termésére, mégis azt az ért­hetetlen magatartást tanúsí­totta hosszú időkön át, artii nem vezethetett a kölcsönös megelégedéssel megszövege­zett szerződésre. A csehek ugyanis mindig olyan szigorú kikötésekkel állottak elő, ame­lyeket Magyarország nem ak­ceptálhatott, mert ha egyet­len kiviteli cikkét, a gabonát, olcsó közprédára engedi a környező államok piacának, képtelen volna az államház­tartás mérlegét olyan egyen súlyban tartani, amelyik egy megnyomorított állam egzisz­tenciáját biztosíthatná. Legnagyobb akadálya volt a magyar-cseh kereskedelmi szerződés megkötésének az a körülmény, hogy Csehszlo­vákia az elmúlt esztendőben törvényileg olyan magas ag­rárvámokat léptetett életbe, amelyek miatt a magyar ga­bonára utalt csehszlovák ke­reskedelmi és fogyasztó kö­rök is erősen méltatlankod­tak. Az a kereskedelmi poli­tika, amit velünk szemben Csehszlovákia folytatott, so­káig nem tarthatta magát, mert a három esztendőre nyúló tárgyalási idő alatt végre rá kellett jönniök, hogy az Amerikából hozott gabona mégis csak drágábban és kö­rülményesebben juta fogyasztó közönség elé, mint amelyet Magyarországon sokkal ol­csóbban és rövidebb időn belül szerezhetnének be. A létrejött kereskedelmi szerző­dés alapja lett ez a felisme­A múlt év végén már úgy lát­szott, hogy a villanygyár építésé­nek ügye dűlőre jutott a belügy­minisztériumnak azon határozatá­val, mellyel a városnak és a tör­vényhatóságnak az önálló telep építésére vonatkozó határozatait jóváhagyta. A belügyminiszteri határozathoz fűzött klauzula azonban annyiban még mindig nyitva hagyta a kér­dést, hogy módot nyújtott a Trösztnek olyan újabb ajánlatté­telre, mely az első ajánlatoknál kedvezőbb alapon kínálta a város­nak az áramszolgáltatást. Az üzemi bizottság nem talál­ván meg a Tröszt ajánlatában azo­kat a lényeges kedvezményeket, melyeket a miniszteri határozat klauzulája hangsúlyozott, azt a ja­vaslatot terjesztette a képviselőtes­tület elé, hogy az térjen napirendre a Tröszt legújabb ajánlata fölött is és olyan intézkedéseket határoz­zon el, melyek az önálló telep lé­tesítésével kapcsolatosak. rés s következménye, hogy Csehszlovákia végre hajlandó­nak mutatkozott az agrár­vámokat leszállítani. Magyar- ország ennek ellenében meg­könnyítette a cseh textiláru behozatalát, ami nagy érdeke Csehszlovákiának, viszont elő­nye lesz a magyar fogyasztó közönségnek is, mert a béke viszonylathoz képest száz szá­zalékkal felemelt textiláruk indokolatlan felértékelését s a textil-kartellek túlkapásait ezen az utón lehet leginkább le­törni. A magyar cseh keres­kedelmi szerződés megköté­sétől a sínylődő malomipar is kedvezőbb viszonyokat vár­hat, gmi viszont a mezőgaz- datársádalom érdekeit is nagy mértékben szolgálja. Elismerés illeti a magyar kormányt, hogy Csehszlová kiával is tudott olyan keres­kedelmiszerződést kötni, ame lyik ép úgy szolgálja a ma- í gyár mezőgazdaságnak, mint í a fogyasztó közönségnek is az érdekeit. A képviselőtestület többsége az üzemi bizottság javaslata értelmé­ben döntött és a város vezetősége e döntés birtokában abban a fel­tevésben van, hogy a képviselő­testület döntése végérvényes és az önálló telep építésének ügye be­fejezetté vált. Mások véleménye szerint azon­ban a képviselőtestület helyesebben járt volna el, ha a Tröszt újabb aján­latát — annak eldöntése véget^ hogy ez megfelel-e a miniszteri határozat klauzulájában hangsú­lyozott feltételeknek — újból mi niszteri elbírálásaié bocsátja, mert aki az oly értelmű döntést meg­hozta, egyedül illetékes elbírálni, mit jelent a városra a Tröszt újabb ajánlata Miután pedig ez a felfo­gás a képviselőtestületben nem nyert többséget az ellenkező hatá­rozatot megfelebbezték. Most, afelebbezés beadása után, az ügy újabb érdekes fordulathoz jutott. A belügyminisztérium ille- i tékcs ügyosztályában ugyanis a Újabb fordulat az önálló villanytelep építése ügyéhen város kiküldötte azt az informá­ciót nyerte, hogy a miniszteri dön­tés klauzulája, mely lehetővé tette a Tröszt újabb ajánlatának be­nyújtását leírási hibából került a városhoz is leérkezett rendeletbe. Eszerint tehát a belügyminisz­térium, mint erre végső fokon il­letékes fórum a városnak az első külföldi kölcsön felhasználásával az önálló villanyos telep építésére vonatkozó s a törvényhatóságnak ezt a jóváhagyó határozatát vég­érvényesen jóváhagyta s igy az önálló telep építése megkezdhető volna. Kérdés már most, hogy milyen helyzet áll elő a dolgok ilyen alakulása folytán. Nem akarunk feltevésekbe bocsátkozni, de ké­zenfekvőnek látszik az a felfogás, hogy amennyiben, amint ezt vár­ják, a belügyminiszter leküldi a rendelet előzőleg is kiadni szán­dékolt helyes szövegét a feltétel nélküli jóváhagyást, úgy minden közbeeső intézkedés elesik és a városnak azon határozata válik ér­vényessé, melyben az önálló telep építése mellett foglalt állást. Legrövidebben napirendre ke­rülhet ez által a telek vétel kér­dése, melynek eldöntésére Mada­rász Viktor szakértőt hívta meg a város. Újból döntést igényel azonban a magasépitkezés ügye. A város - - amint ezt mi már megírtuk — I nyilatkozattételre hívta föl az épit- ! kezésre ajánlattevő vállalkozókat, I hogy fentartják-e régebbi ajánla- ! taikat. Miután a felhívásra beérke- ! zett válaszok szerint több vállalkozó ! módosítást óhajt tenni régebbi ! ajánlatán, uj pályázat kiírása vált ! szükségessé. Az uj pályázat meg­hirdetése rövidesen sorra kerül. A közönség már valósággal be­lefáradt, belefásult ebbe az omi­nózus villanyügybe s minden áron | a végét szeretné látni a szinte ka- ; otikus huza-vonának. A közön- ! ségnek már szinte mindegy, me- | lyik oldalra dől el az ügy, végle- | ges megoldást akar, akár jobbra j vagy balra, építkezést, modern áramszolgáltatást hiszen ennek a tülekedésnek az árát ő fizeti meg a naponta emelkedő kamatvesz­teségekben.-HÍMZÉSEKBŐL választékot küldök. Megrende­lést elfogadok. Viszonteladó­kat keresek. REICH EMILNÉ Mezőkövesd, — Válaszbélyeg. Egrire® sssárx*. aura, 1.0 fillér ■i.- ______-z----------------------------- ^mmmíl -*

Next

/
Oldalképek
Tartalom