Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-06-22 / 45. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1927. junius 22. Financiális törekvése, lehetőleg itt összpontosulnak a tanügyi, törvénykezési ügyek és minthogy a vármegye csaknem minden lakosát számos érdekszál fűzi a székvároshoz, csak természetes, hogy a vármegye egész gazdasági vérkeringésének itt van a gyüjtőme- dencéje. És ezen a ponton képet nyer- < hetünk arról a gazdasági lesorva- dásról, amely lassú, csendes pusztulását jelenti ennek a nemrég még virágzó, fejlődő városnak. A statisztika számokon nyugvó, megdönthetetlen adatai a maguk száraz valóságában elrettentő képét nyújtják annak, hogyan lehet minden helyismeret nélkül, pusztán politikai érzelmek diktálta béke- szerződésekkel biztos pusztulásba kergetni tízezreket. Beszéljenek hát a számok. Sátoraljaújhely a Nagyzemplén vármegye 13 járásában közigazgatott 449 község 313.149 lakosának volt kulturális, gazdasági és törvénykezési központja. 1,091.650 katasztrális holdnyi vármegye ömlesztetté minden éltet adó erejét székvárosába. A trianoni béke az 1,091.650 kát. holdból 645.526 kát. holdat, a 343.194 lakosból 210.207 lakost, a 13 járásból 7-et egészen, 2-őt félig, a 449 községből 372 községet vett el. Százalékokban kifejezve, Sátoraljaújhely forgalmát adó területből cca 63 °/o-ot, lakosságából cca 67%-ot és községeiből cca 79%-ot hasított le. De még szomorúbb képet nyerünk, ha Sátoraljaújhely közvetlen élelmezési területét, állandó belső forgalmát adó területek veszteségeit mutatjuk be számokban. A sátoraljaújhelyi és bodrogközi járások voltak mindenkor azok, a melyek — mintegy a város külterületeiként — minden tekintetben a legszorosabb kapcsolatban éltek Sátoraljaújhellyel. A két járás minden produktumának Sátoraljaújhely volt az értékesítő helye, viszont a város élelmezését, kereskedelmi és ipari forgalmát nagyrészben ez a két járás biztosította. A trianoni béke a bodrogközi járás 43 községéből lehasitott 29 községet, elvette a 29 község 60.082 kát. holdnyi területét és 23.317 lakosát. A sátoraljaújhelyi járás 41 községéből 30-at, 68.122 kát. holdnyi területből 51 682 kát. holdal, 22.997 lakosából 18.243- at vett el. Sátoraljaújhely közvetlen tápterülete, úgyszólván külvárosai tehát területben 75% ot, községekben 72%-ot, lakosságában 90% ot veszítettek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy magának Sátoraljaújhely városnak a területéből is lehasitottak 2900 kát. holdat, magunk elé képzelhetjük azt a kétségbeejtő helyzetet, amelyben Csonkamagyarország történelmi emlékekkel megszentelt, nemrég még virágzó városa évek óta vergődik. Egyéb adatok is szomorú képét tárják elé annak a rettenetes valóságnak, mely végső megfojtással fenyegeti ezt a megmaradt kis gazdasági életet is, holott minden erejének megfeszítésével küzd a tel jes megsemmisülés ellen. Sátoraljaújhely lecsökkent forgalmát bizonyítja, hogy amig a háborút megelőző években 27 tisztviselő alig birta a posta forgalmát lebonyolítani, addig ma 16—17 tisztviselő látja el a forgalmat. A háborút megelőző években Sátor • aljaujhely magántelefon előfizetőinek száma 126 volt. Ma 26 ma gán telefonelőfizető van. Ugyancsak a háborút megelőző évek és a mai állapotok összeha- szolitása a következő adatokat mutatja pl. a vasút szempontjából: a Sátoraljaújhelyből elszállított személyek száma 357.589-ről 185.159-re, az elszállított gyorsáruk 12.434 tonnáról 868 tonnára, az érkezett gyorsáruk 13 900 tonnáról 2060 tonnára, az elszállított teheráruk 22.976 tonnáról 8730 tonnára, az érkezett teheráruk 30.428 tonnáról 17.865 tonnára apadtak. A vasúti forgalom csökkenése legjobban a vonatok számának apasztásából állapítható meg. Mig a háborút megelőző években a sátoraljaújhelyi állomásra 8 gyors, 32 személy és 34 tehervonat futott be naponta, addig ma 4 gyors, 7 személy és 4 tehervonat bonyolítja le minden fennakadás nélkül a város és vidéke forgalmát. Az ipari és kereskedelmi forgalom csökkenését igazolja, hogy iparosaink és kereskedőink tömegesen mondanak le iparaikról. Évente 60—80 iparengedélyt ad nak vissza, és iparosaink és kereskedőink közül számosán eltávoznak még a városból is. Akik pedig itt maradnak, a békében szorgalommal és becsületes munkássággal szerzett vagyonkájukat élik fel, mert keresetük még a leg szükségesebb mindennapira sem elég. A háború előtti 3 nagy ka pacitásu gőzmalmunkból ma már csak egy van meg, ez is alig van üzemben és állandó nehézségekkel küzd. Az államvasuti gépjavító műhely, amely 400 munkásnak és hozzátartozóinak nyújtott állandó és biztos megélhetést, a csehek kezére jutott. Ezek a munkások a várost, munkaalkalom hiányában, legnagyobbrészt szintén elhagyták. Az életnívó csökkenését bizonyító adatok sem érdektelenek. A háború előtti években a város lakosságának sörfogyasztása 6085 hl., szeszfogyasztása 4700 hl. volt Ma mindössze 625 hl. sört és 1200 hl. szeszt fogyaszt a város lakossága. A borfogyasztás egyharma dára, a húsfogyasztás felére csökkent. Ezek az adatok mindennél beszédesebben és szomorúbban igazolják ennek a szerencsétlen városnak a pusztulását, de egyúttal igazolják azt is, hogy ha Csonkamagyarország valamelyik városa rá van utalva a magas kormány és minden arra hivatott tényező támogatására, úgy ez a város: Sátoraljaújhely r. t. város. Ezek után pedig áttérek előterjesztésem tulajdonképeni tárgyára. Sátoraljaújhely r. t, városban és környékén természeti és egyéb nevezetességek : Magának a városnak festőién szép fekvése, hegyeinek csodás alakulatai, elhelyezkedése, völgyeinek üdülést és pihenést nyújtó szebbnél-szebb részletei, amelyekhez hasonló dr. Cholnoky Jenő egyet, tanár, a Magyar Turista Egyesület elnökének kijelentése szerint, aki e helyeken az utóbbi időben többször megfordult s amelyeket rend kívül megkedvelt, Magyarországon nincs. Egyéb nevezetességek : vasúton megközelíthető s a várostól 10 km re fekvő Sárospatakon a Rákóczi vár, amely a legnagyobb történelmi becsű műemléke a mai csonka Zemplénvármegyének, a melyhez annyi-annyi nagy emlékünk fűződik. Az 5 ktri-re fekvő Széphalom községben Kazinczy Ferenc írónak, a magyar irodalom nagy reformátorának, a nyelvújítás vezérének mauzóleuma és sírja, amely párját ritkító helyen van emelve és gondozva. A szép fekvésű füzéri vár s ennek közelében a 891 méter magas Nagy- milic-hegy, amely helyek kedves kiránduló helyei a turistáknak és általában az idegeneknek. A város idegenforgalmának emelése céljából szükséges tennivalók: hegyeinknek alakulatai, elhelyezkedése, kiváló ózondus levegőnk és országos hirü vízvezetéki vizünk, a hegyek között lévő pompás, szebbnél-szebb helyek könnyű megközelítése városunkat rendkifi gazflakSzonség és cséplőgéptulajdonosok figyelmébe 1 Sátoraljaújhelyen, a Fű ucco Z8 sz. alatt megnyílt Wirtschafter és íársai gazdaNági gép- és uiiiszaki «‘ikkek üzlete Állandó raktáron : Gőz-, motor- és traktor cséplőkészletek» gazdasági gépek, malomberendezések, kombinált műtrágya- szóró, vetőgépek, úgy belföldi mint eredeti amerikai gép. motor és autó gépolajok. — Gyári lerakat vízmentes kazalozó, cséplőgép ponyvák és zsákokban stb Értesítjük a m. t. közönséget, hogy a cégnek sikerült Klein Miksát, a közismert szaktekintélyt beltagjául megnyerni, kinek több évtizedes szakmabeli működése biztosíték a legpontosabb és szakszerű kiszolgálásra. vül alkalmassá teszik üdülőhelyek, üdülőtelepek létesítésére. Ezek létesítését már mi is tervbe vettük, azonban az ezek létesítésével járó költségek I rongyolódott városunk anyagi erejét fölülmúlják s igy a magas Kormány támogatását kell kérnünk. Ezek hozzávetőlegesen 400.000 pengőt igényelnének Az egyedüli mód, amely ezen a halódó városon segíthet az, hogy szép fekvésű hegyeinkbe üdülőtelepeket létesítsünk, az idegenforgalmat ide irányítsuk s ezzel némileg pótoljuk elvesztett vidékünk elvesztett forgalmát. Kívánatos és feltétlenül célravezető, hogy a magas Kormány hívja fel az egyes minisztériumok figyelmét arra, hogy tisztviselőik, hadirokkantak, hadiárvák, gyermeknyaraltató telepek részére üdülőházakat épites- senek Sátoraljaújhelyen. A város az építkezéshez ingyen telket, ingyen követ, müfa anyagot bocsátana rendelkezésre. Meg vagyok győződve, hogy ha szakemberek fogják megvizsgálni az üdülőhelyekre kijelölt alkalmas területeket, az elhatározás nagyon könnyű lesz. Az idegenforgalom ide irányítására rendkívül fontosnak tartom az alábbi körülmény megszivlelését és megváltoztatását, illetve a meg felelő intézkedések megtételét. A Magyarországtól elszakított területek északi és keleti részéről (Sátoraljaújhely —Kassa—Mezőla- borc, Sátoraljaújhely—Munkács— Lavocsne, Bátyú—Királyháza— Szatmár—Mármarosszigeti vonal), sőt Lengyelország egy részéből Wienbe, vagy valamely osztrák fürdőbe, továbbá Svájcba, Olaszországba és Franciaországba utazó közönség nem a rövidebb Sátoraljaújhely— miskolc -budapesti, hanem a csak mintegy 50 kilométerrel, hosszabb, de jóval olcsóbb Sátoraljaújhely—Kassa —pozsonyi vonalon át utazik. (A Sátoraljaújhely- wieni viszonylat az utóbbi útirányon, vagyis a cseh vasúton a gyorsvonat IH-ad osztályában ide- oda kb. 400.000 koronával olcsóbb mint a Máv. vonalán át.) Ennek természetes következménye, hogy az említett, jelenleg Csehszlovákiához tartozó területekről Ausztriába, Svájcba, Olaszországba és Franciaországba (különösen a francia Riviérára) utazó közönség elkerüli Magyarországot any- nyival is inkább, mert a jelenté-~ kényén olcsóbb menetdijak mellett a vonatcsatlakozás ép olyan jó, az utazás időtartama alig különböző s az utazás éppen olyan kényelmes (Kassa—Wien közvetlen kocsi), mint Budapesten át. Amint látjuk, itt egy káros verseny alakult ki, amelynek az ellensúlyozására minden intézkedés megteendő volna. Az idegenforgalom emelése, helyesebben ide irányítása érdekében ugyancsak kívánatos volna, hogy a jelenleg Budapestről Miskolcon, Hidasnémetin és Kassán át Poprád- Felkáig közlekedő — úgynevezett Tátra gyorsvonat — a jövőben Miskolcon, Sát Kassán át köziek hogy ez által a rádfelkai viszon; kilométerrel meg tartamban kb. 9 zel szembe *én; kolc—Hidaséin holt vonal, ellet ujhely—Kassai ■ rangú, gyorsvon alkalmas — vor ; Abauj-, Bereg-, Szabolcs-, Szatr gyelország utasa nemzetközi jelle ' déken halad át hirü Tokaj-Hej ! egészben. Felfogásom s; | ut e változtatási genkedni, -mert e ! hosszabb utat fi I ten, a Máv. pe< | —Hidasnémeti í helyett az Alsó újhelyi 79 kik kapja, tehát mir társasága jól já alig fizet valami Tátrába utazó jöhet számításba j Ezek azok az és körülmények, ják és szüksége sunkban az ide lesztését és mt , telességévé ies5 hivatott tén,exöt aljaujhelyneV. t olyan régen még tuló, szerencséd« ségére jöjjön u azzal, amivel tu< koltuk nyomorus helyzetünket, d< szünk minden s; den álszemérmei tünkkel kiállunk elé és kérünk m nek rajtunk, mi gyengülünk, hog gitség. Nem ala; nyöradományt k magunk embers« erejéből, — am embernek köteles küzdve akarunl kérünk megértő, gatást, kérünk ; nem is olyan m ország belsejébi sem érző városol SING varrój rég bevált jó r Jíedvt fizetési fel SINGE R VA RÉSZVÉNYT oralji Rákóczi \
