Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-06-15 / 43. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1927. junius 15. Kamara részéről Berzeviezy Zsig- mond kamarai igazgató, a Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság képviseletében Molnár János felsőházi tag jelentek meg. 9 közigazgatási bizottság ülése Zempiénvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó l3-án tartotta Széli József főispán elnöklete alatt junius havi rendes ülését. Bernáth Aladár alispán havi jelentésében a személyi vonatkozású rész után kimerítő részletes séggel mutatott rá annak a nagy gazdasági csapásnak jelentőségére, mely a múlt havi fagykárok folytán a Tokajhegyalját érte. Jelentések érkeztek be az alispánhoz, melyek szerint a Hegyalja legértékesebb szőlőterületein az idei termés 60—70 százaléka pusztult el és igen sok helyen, a fagy okozta kár kihatással lesz a jövő évi termésre is. A károk összeírását az alispán elrendelte, e munkálatok még ma is folyamatban vannak s ha valamennyi adat beérkezik, az ez irányban szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi. A szőlőkben több helyütt már a peronoszpora is fellépett, mig a mezőgazdasági egyéb termények, legfőkép a búza, igen biztatóan fejlődnek. A kapás vete- mények nagy részben kiheverték a fagykárokat. Az állatállomány elég jó legelőkön gyarapodik. Május hó folyamán 514 drb. útlevél iránti kérelem érkezett az alispáni iktatóba. Kiállíttatott az Egyesült Államokba 3, Kanadába 46, más államokba 168 uj útlevél. Érvényesíttetett 157 régi útlevél. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után az egyes szakelőadók terjesztették elő havi jelentéseiket és referálták a bizottság intézkedéseit igénylő ügydarabjaikat. !E£C I KE 1ZZ — Űrnap i istentisztelet és körmenet. Egyik legszebb és legbensőségesebb ünnepét, az Oltári Szentség alapításának emléknapját, Űrnapját a magasztos szertartásokban elmerült lélekkel ünnepli Ujhely katolikus közönsége a katonaság, hivatalok és hatóságok részvételével. D e. 9 órakor isten- tisztelet lesz a katolikus templomban, majd körmenet a báró Wald- bott, Vármegyeháza, Dubay és Zárda épületek oltári sátraihoz. — Törvényhatósági Közgyűlés. Zempiénvármegye Törvényhatósági Bizottsága folyó hó 30-án d. e. 10 órai kezdettel tartja Ma már mindenki tudja, hogy a szerencsi gyógyiszapfürdő természetes gyógyvize és gyógylszapja egyedüli orvosság a reuma, köszvóny, lsohlás és osúz bántalmaknál. Gyógyhatása gyors és meglepő. Oyógylszappakkolás nőknek és férfiaknak: vasárnap, hétfőn, kedden, szerdán, ostttörtökön és pénteken reggel 7 órától este 7 óráig. Szombaton nlnosen üzem. Mélyen leszállított árak! Fürdővezetőség. flllathiállitás Tiszalucon A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület ez évben Tiszalucon és Ricsén rendez, illetve rendezett díjazással egybekötött állatkiállitást. Hogy mily nagy fontossággal bírnak ezen kiállítások, iskolapélda rá az e hó 12-én Tiszalucon megtartott kiállítás. A két évvel ezelőtt ugyancsak Tiszalucon rendezett s díjazással egybekötött kiállítás anyaga még nagyon gyenge volt: az ott és a múlt évben Szerencsen kiosztott dijak bőven kamatoztak. A gazdaközönség azóta egymással versenyre kellve törekedett tenyésztését minél magasabb színvonalra emelni s az e hó 12-én megtartott tiszaluci kiállításra már sokkal jobb anyag lett felhajtva, mint két évvel ezelőtt. Felhajtatott 33 magyar bika, 3 növendék bika, 11 pirostarka bika, 98 magyar tehén, 12 magyar üsző, 105 pirostarka tehén, 22 pirostarka üsző, 40 magyar ökör, 103 kanca, 13 heréit ló, 14 csikó, 13 mangalica és angol kan, 12 koca és 21 malac. Pénz-, illetve terményjutalomban csak kisgazdák részesültek, az uradalmak részben disz, részben elismerő okleveleket kaptak. Kiosztatott összesen 42 dij, részben pénzben (1645 pengő), részben terményben (2 mm. nemesi tett búza vetőmag). Ezenfelül közel 40 kiállító kapott disz, illetve elismerő oklevelet. A zsűri Ítéleteit a kiállítás fáradhatatlan és buzgó rendezője, báró Waldbott Frigyes mezőgazdasági osztályelnök hirdette ki s vonultatta el a díjnyertes állatokat a közönség előtt, amely lelkes éljenzéssel jutalmazta úgy a remeknél remekebb díjnyertes állatokat, mint azok tulajdonosait A kiállításon a vármegye képviseletében Bernáth Aladár alispán, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági A ZEMPLÉN EREDETI TÁRCÁJA fi bőrvélyi kondás Börvély község közel fekszik a határhoz, a község földjei pedig éppenséggel egész a határvonalig, sőt azon túl is nyúlnak. A bör- vélyi földeknél a határt egy széles nádas árok képezi, de nádas- lápi birtok terül el a határvonal előtti romániai részen is. Ez a nádas-birtok a bőrvélyi kendergyár tulajdona. A kendergyári nádasok közelében van a község legelője. Gulyást, csordást, kondást idehoz a hasadó hajnal és innen visz a lenyugvó nap. A börvélyiek községi cselédje, Botos János is itt őrizte a bör- vélyi kondát, nem is volt annak soha egy hijja sem. Hanem egyszer nem tudni mi kapott belé a hűséges cselédbe, mert másnap gyanúba fogta a bőrvélyi kendergyár, hogy nádat lopott a földjéről s panaszt tettek ellene a román csendőröknél. A csendőröknek könnyű dolguk volt. Botos János beismerte, hogy kondáját a bőrvélyi kendergyár földje mellett őrizve, valami ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy tilinkó fuvását abbahagyva kiálljon a határra s ott a nádat össze-vissza vágja. Mintha azt akarná felelőssé tenni azért, hogy a kondát csak a megcsonkított bőrvélyi határban őrizheti ; mig odaát, ahonnan keze mcst a nádat vágta — kuss a kondának, no meg a kondásnak. Az nem volt eszében, hogy a a határt is átlépje, hullott a nád a keze körül amúgy is eleget, de a csendőrök határátlépés miatt is feljelentették és igy került most Botos János bőrvélyi községi cseléd lopás és határátlépésért a szatmári bíróság elé. — A román kir. törvényszék a román király nevében Ítélkezik már most felettem — panaszkodik i az eszes kondás. — Mit is be- I széljek nékik ? Ha tiszta magyar szivemből megmondom az igazat, akkor biztos a „dutyele dráku,' kár itt a magyar embernek még száját is kinyitnia. No de mégis olyan beszédet vágott ki védelmére, amellyel valósággal sarokba szoritotta a bíróságot. Arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, határozott nemmel felelt, majd igy folytatta: — Megtanultam én kérem a tiránoni békeszerződést! — Pró bálta ugyan Botos a két mássalhangzót egymás mellett kimondani, de nem sikerült. — No és mit tanult ott? — kérdezte a tanácselnök.-- Azt kérem, hogy van egy semleges zóna a határon, amely nem tulajdona senkinek. A bör- vélyi árok is ilyen. Az ott termett nád nem a kendergyáré, hanem senkié. Az vághatja le, aki akarja. évnegyedes rendes közgyűlését, me lyen betöltés alá kerül a nyugdíjazás folytán megüresedett tokaji főszolgabírói állás és az ennek betöltésével megüresedendő szol- gabirói állás. Az állandó választmány f. hó 28-án délelőtt 9 órai kezdettel ülésezik. — Eljegyzések. Berkovics Elza Sátoraljaújhely és dr. Bárdos Jenő ügyvéd Debrecen jegyesek. Lipschitz Adolf Sátoraljaújhely és Lázár Blanka Sárospatak jegyesek. — Rendkívüli közgyűlés, A Magyar Turista Egylet Hegyaljai Osztálya f. hó 18-án délután 6 órakor a Kaszinóban rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja a vezetőség. Tárgy: a tisztikar kiegészítése, illetőleg uj tisztikar választása. — Kirándulás. A sátoraljaújhelyi Önkéntes Tűzoltó Testület f. hó 16-án, Űrnapján délután fél 2 órai kezdettel a „Torzsáson“ társas kirándulást rendez, melyre az alapitó, pártoló és működő tagokat, valamint azok családjait meghívjuk. Vendégeket szívesen látunk, ételről, italról gondosko dunk, — Értesítés. Az Országos Vitézi.Szék 1011/1. 1927. számú rendeletére tudomására hozom az érdekelteknek, hogy az idei vitézi avatási ünnepély junius hó 26-án Budapesten, a margitszigeti sporttelepen lesz megtartva. Az avatásra sorra kerülő folyamodók az O. V. Sz.-től névre szóló értesítést fognak kapni. A jövőben folyamodók megfelelő tájékoztatása végett közlöm, hogy az 1928 évi avatásra csak azok jöhetnek tekintetbe, a kiknek teljesen felszerelt kérvénye az előirt módon f. évi szeptember hó 1-ig a Vármegyei Vitézi Székhez beérkezik. A székkapitányság megbízásából: vitéz Hollós Géza. — Uj sportpálya Sárospatakon. A sárospataki Kossuth- kertben, kitűnő fekvésű és leveAz elnöknek tetszett a tudós kondás és tovább feszegette a nemzetközi jogot. — Nézze Botos, a magáé akkor sem lehet a nád, hanem innen középvonalig a román és a túloldalon a középvonaltól a magyar államé. Egy szóval állami tulajdon. — Elfogadom kérem, de én ellenem sem a román, sem a magyar állam nem tett panaszt. Nem törődött az állam azzal a kis náddal, egy évben sem jöttek oda hivatalos nádvágók. A panaszt a bőrvélyi kendergyár tette, azé pedig semmi esetre sem lehetett a nád. A tanácselnököt meglepte a cselédember egyszerű, de ötletes felelete. Áttért a másik vádra. — Hát igaz-e, hogy nádszedés közben engedély nélkül átlépett a határon ? — Nem igaz kérem csak átnyúl • tam, kézzel pedig nem lehet határátlépést elkövetni. Az úgy volt kérem, hogy megállottám pont az
