Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-06-12 / 42. szám
( tvennyolcadik évfolyam. 42. szám. Sátoraljaújhely, 1927. junius 12. I megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: SátoralJ&nJhely (Vármegyeház udvar) Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. I ElSBzetésl ár : r H Negyedévre. . 2 pengő / T? A/IDÍ T7-AT! —■ i/ijiTírIjJujim POLITIKAI HÍRLAP ■ FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MiZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. I Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában ! Hii-zek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. í 9 nemzeti tábor Díszes ünnepség színhelye volt a minap az egységespárt klubhelyisége, ahol gróf Bethlen István miniszterelnök részére egész sereg díszpolgári oklevelet nyújtottak át. Ismét alkalom nyilt arra, hogy a nemzet kifejezze mélységes hódolatát gróf Bethlen István iránt, aki országunkat valóban a pusztulásból ragadta ki. Bármennyire is azt állította saját személyéről a miniszter- elnök, hogy ő csupán annak a kötelességnek tett eleget, amit helyében bárkinek épugy el kellett volna végeznie, tudja ez a trianoni sirgödőrbe sü- lyesztett nemzet, hogy a feltámadás útját gróf Bethlen István mutatta meg s az ő politikájának tudható be, hogy ma már mi is szerepet játszó nemzet vagyunk Európa népei között. Gróf Bethlen István kiváló államférfiul képességeire jellemző, hogy pillanatnyira sem áll meg útjában, hogy meditáljon az elért sikereken, mindig uj és uj eszméket vet fel s a gyakorlati politika terén újabb és újabb célkitűzéseket tesz.(Politikájának főgondolata az, hogy osztályharccal szemben, amely a nemzet erőit szétzülleszteni törekszik, fel kell állítani az osztályszolida ritást, hogy ennek erejével szálljunk szembe a romboló szándékkal. Ennek a nemzetnek éltető ereje csak az ösz- szetartás lehet s ezen az alapon épülhet ki az a nemzeti tábor, amelyért küzd gróf Bethlen István. Legutóbb Zalaegerszegen, majd a felsőház egyik ülésén fejtegette ezt a gondolatot a miniszterelnök, sajnos akadtak egyesek, akik szavait tudató san félre magyarázták különösen annak a kitételnek a kapcsán, amikor Bethlen óva intette a nemzetet attól, hogy lepaktáljon azzal a második internacionáléval, amelyik eszközeiben különbözik ugyan a harmadiktól, néha hajlandó báránybőrbe is bújni, de végeredményben egy a céljuk s ha üvölteni kezdenek, a bárány szájából is farkasordi- tást hallunk. Egyesek úgy értelmezték gróf Bethlen Istvánnak ezt az időszerű intelmét, hogy a kormány a jóindulatú és jobb érzésű embereket is a fórra dalmi felfogás karjaiba akarja taszítani, de ez a vád nem állhatja meg a helyét, ha tudjuk azt, hogy gróf Bethlen István politikája épen a nemzeti erők összefogására irányul. Sokkal nagyobb hatalmat biztosit a magyar társadalomnak az, ha egyesíti az erőket, megizmosodott polgári közvéleményt tart fenn, polgári alapra igyekszik térbeni a munkásosztályt, hogy felemelje a maga színvonalára, mintha a kiközösítés politikáját folytatná. Ezzel a gondolattal kapcso latban jó alkalom kínálkozott arra is, hogy a miniszterelnök kitérjen az elmúlt napok szenzációvá dagasztott kérdésére, a Tótágas körüli harcra. Teljesen aláírjuk a miniszterelnök minden szavát, amit errevo- natkozólag mondott, mert nem lehet tréfát űzni olyan kincsekkel, amelyet esztendők 1 nehéz küzdelme után lehetett csak elérni. Ennek a küzdelemnek lett a gyümölcse a kisgazdatársadalom és az in telligencia kézfogása. Mi még emlékezünk arra a nevezetes eseményre, amikor a nemzetgyűlés egyik ülésén az intelligenciát képviselő gróf Bethlen István kezet fogolt nagyatádi Szabó Istvánnal, hogy ezzel megpecsételjék közös politikájukat s a nemzet polgári társadalmának szolidaritását. Ehhez a szolidaritáshoz csatlakoznia kell a munkástársadalomnak is, mert szinte elképzelhetetlen teljesítményre lesz képes az a nemzet, amelyik úgy a falvak, mint a városok, de a gyárterületek és ipari üzemek lakosságát és munkáskezeit is közös teljesítményre tudja összehozni. Pályázati hirdetmények a bécsi és berlini Collegium Hungaricumban szervezett állami ösztöndíjas és fizetéses helyekre, továbbá a Francia- illetve Angolországban végzendő tanulmányokra való állami ösztöndíjakra A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1927/28. tanévre a bécsi Collegium Hungaricumban 22, a berlini Collegium Hungaricumban pedig 5 fizetéses helyet szervezett. A kollégiumok célja részben szaktanulmányi tóvábbképzés a főiskolákon, részben pedig szak- tudományi kutatómunkálkodásra való alkalom és mód adása az egyes egyetemi és szaktanulmányi intézetekben. Azonkívül a kollégiumban nyelvtanfolyamok tartatnak és a tagoknak alkalmuk van a sportolásra is. Olyan szülők számára, akik a fizetéses hely ellenében megszabott összegeket (Berlinben havi 150 márka, Bécsben havi 240 schilling) megbirják és fiaik egyébként az előirt és a fizetéses helyek élvezőire is természetszerűen kötelező tanulmányi feltételeknek megfelelnek, rendkívüli megnyugvást jelent az a körülmény, hogy gyermekeik teljesen megbízható környezetben és szakszerű vezetés mellett folytathatják külföldi tanulmányaikat Felbecsülhetetlen értékű előny az az ösztöndíjasra, hogy a tanulmányai, illetőleg kutatásai céljából az idegen városban nyitva álló legjobb lehetőségeket a Collegi- umok tapasztalt vezetőségének támogatásával, felesleges idő és energiapazarlás nélkül a lehető legrövidebb utón és idő alatt felkeresheti, aminek eredménye a külföldön szerzendő kapcsolatok és összeköttetések aránytalanul tökéletesebb kimélyitése, a tanulmányi, illetőleg kutatási időnek aránytalanul intenzivebb kihasználása, végeredményben tehát a külföldi tartózkodás lehetőségeinek aránytalanul jövedelmezőbb kiaknázása. Pályázatot hirdetett továbbá a miniszter Franciaországban, Angii ában és Genfben végzendő tanulmányokra szolgáló állami ösztöndíjakra. A közelebbi pályázati feltételek a Budapesti Közlöny f. évi 114. számában találhatók. fi Magashegyi kilátótorony avatását 29-ére halasztották A Magyar Turista Egyesület Hegyaljai Osztálya pünkösdkor tervezte a magashegyi, Széli József főispánról elnevezett kilátótorony fölavatását, azonban az esőzés akkora méretet öltött, hogy a két ünnepnap programja csak részben valósulhatott meg. A turistáink számára oly szomorú két napról tudósítónk a következőket jelenti : A bejelentett pesti és balassagyarmati turisták fogadására tekintélyes társaság vonult ki a szombat éjjeli gyors elé az állomásra, azonban a tervezett ünnepélyes fogadtatás a várt és szükséges rendezői munka teljesitetlensége folytán elmaradt. Nagy csalódást szerzett az érkezetteknek az, hogy a családoknál való elszállásolásukról (amint azt a hivatalos hirdetmény megígérte nekik) nem történt gondoskodás; a helybeliek között pedig az keltett nagy megrökönyödést, hogy a másnap reggeli indulási tervet egy szükkörü elhatározással félredobták, amiről az újhelyi érdekeltek már nem voltak értesithe- tők s igy félőssé vált, hogy a következő két nap súlyos zavarral fog kezdődni. Azonban a természet elejét vette minden bajnak egy még súlyosabb beavatkozással. Hajnalra égzengéses záporverést rendezett s reggelre riasztó felhőkkel borította be az eget. Kicsire fogyott tehát az újhelyi csapat, mely Széphalomra (ahova együtt kellett volna kimenniök) mégis kiment az idegenek után nagyobbára ama kényes látszat szépítése érdekében, hogy Ujhely- ben nem törődnek az idegen turistákkal. Széphalmon Szász Géza alelnök a Magyar Turista Egyesület nevében nemzeti szin szallagos szép koszorút helyezett Kazinczy sírjára, tartalmas beszédben méltatva a nagy magyar érdemeit. A sirko- szoruzási aktust a bevezetőül elimádkozott nemzeti Hiszekegy és a befejező Himnusz dallama megható kis ünnepséggé fokozták. Tíz óra tájt indult el a huszonhárom tagú társaság a Nagyhall gató—Feketehegy közötti vidék bejárására, ahonnan délután háromkor értek le a Tarda-völgybe Egeres szám ára lO fillér
