Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)

1927-05-25 / 38. szám

2. oldal ZEMPLÉN Úgy Görgey, mint Bessenyey képviselők szereplése a közgyű­léseken nagyon szimpatikus volt és nagyon biztatóan hatott a hall­gatóságra. Hisszük, hogy nem akar ez uj trükk lenni — magá­tól el — és a kormányzatra át­hárítani a felelősséget! Hiszen elvégre is olyan képviselőktől hal­lottuk ezeket a biztató kijelenté­seket, akiknek súlya és szava van a pártban. A kormány a forgalmi adó kérdésében nem védekezhet úgy, mint a numerus clausus kér désében, hogy még nem jött el az „atmoszféra“, amely lehetővé tenné az egyfázisos forgalmi adó­rendszer bevezetését Nem hiszem, hogy akár a fajvédő, akár az egy­séges párt ezt ellenezné. Vagy talán a polgárság fölzudulna ellene ? A közgyűlés lefolyása min den reményre jogosít, azonban nem szabad „fegyvert láb“-hoz ál- lani, hanem tovább kell harcolni. A sült galambok már régen nem repülnek a szájba. Bessenyey Zénó mondotta Tolcsván: „Mozduljon meg tehát a kereskedő és az ip&- rostársadalom, hogy annak nyo­mán lökőerőt kapjon és érezzen a pénzügyi kormány a képviselő vá­lasztások előtt és alatt tett ígére­tek betartására“ / Mulasztást követnék el, ha föl nem említeném Schweiger Márkusz a Sátoraljaújhelyi Kereskedelmi Társulat agilis elnökének tevé­kenységét. Hogy az újhelyi keres­kedők a tespedésből felébredtek, 1Schweiger Márkusz érdeme. Épugy az ő érdeme a közgyűlés és a bankett fényes sikere. Az ered­ményt várjuk és az illetőktől szá­mon fogjuk kérni. Talán nem lesz reá szükség . . . 9 ZEMPLÉN EREDETI Éülllil Egy turista naplójából Aranyos-fürdő, Óvár. II. 1927 május 15. A kiadós aranyos-fürdői ebéd­től uj erőre kapva s a friss sör­től visszajött kedvvel vágunk neki a Villangónak. Közvetlen jobbra, az ut melletti patakocska túlsó partján gyorsan marad el mellet­tünk a Setétmáj őserdővel borított meredek oldala és 27 perc múlva a Bénye felé menő szerpentin északi aljában tartunk mára hegy­mászáshoz öltözet bé-listázást és rövid haditanácsot. Délnyugatnak egy rövid völgy nyúlik Tállya felé. Jobb oldalát a Setétmáj vége alkotja s bal olda­lán a Kis Szokolya tekint ránk impozáns 610 méteres csúcsával, szemben pedig a völgy befejező' jeként: a Villangó, mintegy a Szo­kolya mellékcsucsa, rövid enyhe nyakkal tapadva annak nyugati oldalához. I f 27. május 25. 9 Saujhelyi Kereskedelmi Társulat nagygyűlése Hősök napja Az 1924. évi XIV. törvénycikk által nemzeti ünneppé avatott május utolsó vasárnapján ez évben is kegyeletesen ünnepel a csonka ország társadalma. Városunkban a nap délelőttjén az összes hely­beli templomokban ünnepélyes istentisztelet fog tartatni. Délelőtt 11 órakor a járvány­temetőben eltemetett 122 hősi halottnak földi maradványai fog­nak a hősi temetőben ünnepélyes és vallásos keretek között eite­rn ettetni. A vallásos szertartás szerinti eltemetést kötelességünkké teszi az a tény, hogy ezen hőseink annak idejében az akkori kény­szer hatása alatt minden szertar­tás vagy tiszteletadás nélkül let­tek elhantolva. Délután 4 órakor a dohánygyár mögötti sportpályán: 1. a helybeli Levente Egyesület felvonulása és szabadgyakorlata, 2. a döntőbe került két hely­beli labdarugó csapat mérkőzése a város közönsége által alapított Hősök vándordíjáért (serlegéért), 3 a serleg ünnepélyes átadása a nyertes csapatnak, 4. a leventék elvonulása. Igen fontos nemzeti érdekünk az, hogy elesett hőseink iránti kegyelet és hála minél maradan­dóbb gyökeret verjen a nemzet szivében. Ezen célnak ezen nap felel meg a legjobban s az ünne­pélyek rendezősége kéri a közön séget, hogy az ünnepélyeken mi­nél nagyobb számban jelenjék meg és a Hősök Temetőjében felravatalozott hősök koporsójára virágot vagy koszorút helyez­zen A Sátoraljaújhelyi Kereskedelmi I Társulat vasárnapi nagygyűlése, j mely belekapcsolódott az Omke vándorgyűlésébe, nagyszámú hall­gatóságot vonzott a városháza ta­nácstermébe A jobb sorsát váró kereskedő és iparosság még a fo­lyosókon is siri csendben figyelte vezetőinek tartalmas előadását és tanácsait a jövőt illetőleg. A nagygyűlés vendégei: Balká- nyi Kálmán dr. az Omke ügyve zető igazgatója, héthársi Neuman Adolf, a Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke örömmel tapasztal­hatták azt, hogy Zemplénvármegye képviselői és a hatóságok vezetői mily nagy megértéssel és humani­tással foglalkoznak a kereskedő és iparosság érdekeinek felkarolásával. A vándorgyűlés rendezőinek he­tedik állomása volt Sátoraljaújhely Szikszó, Abaujszántó, Szerencs, Tokaj, Tolcsva, Sárospatak keres­kedőinek gyűlésén vettek részt Sátoraljaújhelyt megelőzőleg. Min­denütt a legnagyobb megértéssel fogadták az illusztris vendégeket, akik között a kerületében rende­zett gyűléseken megjelent báró Maillot Nándor országgyűlési kép­viselő is, aki a szerencsi és tokaji gyűléseken kijelentette, hogy a leg­teljesebb mértékben áll az Omke mellett. Hive az egyfázisos for­galmi adórendszernek és ennek törvénybeiktatását teljes erővel fogja támogatni. Bessenyey Zénó Tolcsván és Sárospatakon mondott frappáns beszédeket az egyfázisú forgalmi adó mellett A sátoraljaújhelyi nagygyűlésen a Kereskedelmi Társulat vezető­sége mellett megjelentek : Széli Jó­zsef főispán, Bernáth Aladár alis­pán, dr. Görgey István és Besse­nyey Zénó országgyűlési képvise­lők, dr. Orbán Kálmán polgár- mester, Földes Albert pénzügyig- h., Tóth Elek rendőrtanácsos, a pénzintézetek vezetői s nagy szám ban a kereskedelmi és ipari érde­keltségek. Schweiger Márkusz, a Kereske­delmi Társulat elnöke üdvözölte a vendégeket és a Társulat tagjait Az üdvözlés után rámutatott Uj- hely szomorú gazdasági helyze­tére. Trianon megcsonkította a várost és kétségbeejtő helyzetbe juttatta a kereskedelmet, mely a határok következtében elvesztette vásárló közönségét. Az olcsó ke­reskedelmi hitel, a tranzitó forga­lom megteremtése és a közterhek csökkentése azok a szempontok, melyek a sátoraljaújhelyi kereske­delem és iparosság megingott mér­legének helyreállításánál figyelembe veendők. Dr. Balkányi Kálmán beszédé­ben ugyancsak a kereskedelem és ipar nehéz helyzetével foglalkozott. Támadta azokat a szövetkezeteket, melyek nem maradnak meg az altruista feladatok mellett. A ke­reskedelem és iparosság tömörü­lésének föltétien szükségességét hangoztatja. Héthársi Neuman Adolf, a mis­kolci Kereskedelmi és Iparkama­rának nevében Ígéri, hogy a ka­mara vezetősége továbbra is a leg- messzebbmenően támogatja Sátor­aljaújhely kereskedőit és iparossá­gát. Dr. Görgey István nagy kon cepcióju beszédében kifejtette, hogy a kormány a legnagyobb ál­dozatok árán igyekszik a szomszéd államokkal kereskedelmi szerződé­seket kötni. Az egyik ilyen nagy fontosságú szerződés: a Cseh­tesen avar erődítési módból aria következtetnek, hogy valamely erre föltévedt avar törzs építette. A párás levegőben változatos képben éli körülöttünk a természet méltóságteljes duzzadó életét. — Észak felé a Boldogkőn csonka váltornyok büszkélkednek a Her- nád felé, pici házakból épült fal­vak piros cserepe virít a pasztel színekkel leöntött lapályon és a távolban hidegen csillog a Hernád. Délben a tokaji hegy éles vonalak közt müveit szőlőparcellái sárgái­nak. Közvetlen körülöttünk hegy há­tán hegy, irtásokkal és öreg erdők­kel, a világtól jól elbújt élet lehe­tett itt a várbeli lakozás. Inkább csendes menedékhely lehetett ez a vár, mint harcok szintere s búvó­hely a gyengék számára. És mint menedékvár bizonyára jó szolgá­latokat tett, mert ugyancsak félre esik minden járott úttól. Nem is találunk csak ösvénye két lejövet Bénye felé, igaz, hogy a bokrok csapdosásáért gazdagon kárpótol a Mély pata« vidám cso­bogásával tiszta sziklás medrében, Járt ut hiányában torony irányt indulunk e hegynyakra. Vízmosá­sok barázdálta legelőn, dús vad­rózsa bokrok közt álmélkodva a gyönyörű elképzelésen: mi lehet itt tavasszal, amikor a sok ezer hatalmas rőzsabokor virágba szö­kik, vagy ősszel, amikor a gyü­mölcse csillogó cinóber-pirosra érik ? A magasan fekvő tisztásokon havasi legelők emlékét idézik a szerte barangoló tehéncsordák, a melyekből még a 610-es csúcsra is feljutott egy-két tarka tehén. Ők egyedül képviselik a környéken a mozgó életet; nem hogy embert, de még madarat sem látni, hal­lani semerre, teljesen magunkban vagyunk. Ránk ül a csend, ma­gával tart a mély nyugalmas hangú latban, szótlanul haladunk fölfelé. A hegy közepe táján páfrányos, sziklákkal nehezített sürü öreg bokrosba jutva szinte szúr, ahogy a fülbe vág egy-egy ágreccsenés, már csak integetéssel szólitgaljuk egymást, áhitatos tisztelettel hagy­juk háborítatlanul a hegyek nagy csendjét. A Szokolya-Villangó hegy nyak után még egy utolsó 25—30 m-es irtást mászva meg, egy órai ka­paszkodás árán — fönn állunk a Villangón. Egy kb. másfél méter magas, alapjában 8—10 m. széles sánc fogad. Ez hát az Óvár! Ez az egész ? Csalódottan né­zünk egymásra. Csupán ez a hegy- ető peremén mintegy 8-10 hold- nyi területet körülzáró sánc emlé­keztet az Óvárra. S a keleti olda­lon a Tállya felől jövő ut számára hagyott bejáró megszakítás, ahol a kapu állhatott. Bizony minden fáradtságtól megkimélt fizikum könnyen szárnyaló képzelete tud itt már csak emlékeket idézni, em­lékezni a rég elmúltakról. Pedig ha valaki vállalná egy alapos ása­tás költségeit, valószínűleg sok ér­dekes kézzelfogható történelmi | tanú kerülne felszínre. A krónikák szerint már a tatárjárás idején erő­dített hegy volt a Villangó, de hogy mikor épült, azt egy ásatás volna hivatott megállapítani. Ma még teljesen bizonytalan, hogy vájjon a honfoglalás itt találta e már, bár vannak, akik a jellegze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom