Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-05-08 / 33. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1927. május 8. alakulását láthatjuk abban, hogy | az árvízkár csaknem teljesen a j szabályozás kerékkötőit érte, akik a legjobb helyről kaptak nagyon is erős figyelmeztetést, hogy a rakoncátlan Ronyva megrendsza- bályozása nekik is nem épen másodsorban fekvő kérdésük. A város fölött délután fél 5 óra tájt kezdődő, 4 5 órán át rövid időközökkel megújuló zápor az uccákról otthonába kergetett mindenkit és talán ez volt az oka annak, hogy a veszélyeztetett területektől távolabb lakók tudomással sem bírhattak arról, hogy milyen komoly események teremtettek éjszakai permanenciát a Ronyva tájékán. A zivatar elsőben a Diana fürdőt fenyegette komolyabb következményekkel, melynek kazánházába este 7—8 óra között beütött a villám. A villámcsapástól tüzet fogott a deszkaváz. Szerencsére a fürdő gépésze még a gépházban tartózkodott s miután az ijedtségen kívül semmi baja nem történt azonnal bekapcsolta a viztömlőket, a tüzet eloltotta s a helyszínére érkezett tűzoltóknak már semmi dolga nem akadt. A vihar azonban a túloldalon tombolta ki magát igazán. A délutáni felhőszakadás következtében a toronyai hegyekből alázúduló hatalmas víztömegek mindent magukkal sodorva s több mint méternyi magasságban elöntve a Csörgő, Legenye-alsómihalyi községek határában fekvő szántókat, a vasúti töltés átereszein kerestek utat a Ronyva felé. Keskenyebb utakon kívül a csörgő—legenyei vonalon az összekötő kisebb be- tonhid alatt is talált magának utat az áradat, de ezt is hamarosan eltömte a magával hozott gazzal, nekifeküdt a töltésnek s azt az első sínpár alatt elmosva azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy teljesen áttöri a töltést. A kisállomásról Kassa felé 6 óra , 30 perckor induló vonat Csörgő és Legenyealsómihalyi között a nyílt pályán volt kénytelen vesztegelni. A cseh vasutasok minden i lehetőt megtettek a pálya rendbehozatalára, az alámosott töltést homokzsákokkal, kövekkel töltötték, de igy is csak három órai veszteglés után indulhatott el a kassai vonat. A magas vasúti töltés rendbehozatala mentette meg Sátoraljaújhely ronyvapartvidéki lakosságát az árvíztől. A Jiatalmas víztömeg ezután is veszélyeztetett áttöréssel, de kiutat csak szükebb helyeken talált úgy, hogy a vizáradat a Ronyvába kerülve lefolyhatott anél kül, hogy Ujhc-lynél kiöntést okozott volna. Városunkban minden előkészület megtörtént arra az eshetőségre, hogy ha az árvíz elöntené a veszélyeztetett területeket, minden mentési eszköz rendelkezésre álljon. Permanenciában voltak a közhatóságok, a tűzoltóság teljes létszámmal és felszereléssel kivonult úgy, hogy tűzveszély esetére a kisállomási hídról indultak volna a tűz oltására. Tiz óra körül már csopot tokba verődött össze a közönség a Rákóczi ucca; hídnál. A város részéről dr. Csaplaky Lipót h. polgármester és Gruber Károly műszaki tanácsos jelentek meg, kik Szeszlér Ödön min. o. tanácsossal együtt a viz emelkedésére vonatkozó méréseket is eszközölték, Ugyanekkor telefonon beszélt Borbds Géza m. kir. áll. rendőrkapitány a megszállott területi Kozma állomással, honnan azt a jelentést kapta, hogy a Ronyva aránylag csöndes Tizenegy órakor a viz percenként egy és fél centiméter emel kedést mutatott. — Ez a mi „Wacht am Rein- I unk“ a „Wacht am Ronyva“ jemelyben akkor éltünk és amely- j ben még most is vergődünk. Végül csak azt említem meg, j hogy 1856-i egy heti bécsi idő- j zésem alatt mi ott levő magyarok és azok a bécsiek, akik a 48-as felkelésben részt vettek, a Mihály- téri Mihály sörcsarnokba jártunk vacsorázni. Azok a bécsi forradalmárok úgy ösmerték a detekti- veket, hogy bármilyen alakban is jöttek közénk, ő előttük, szemtől- szembe kiáltották: „Stille meine Herren 1 Geben sie acht, weil es es ist eine Spione hinein gekommen 1“ Ott a Mihály fogadóban hatá roztuk el heten magyarok, hogy j másnap a Leopoldbergre — ahol | a legszebb kilátás van — felme- I gyünk. A hegy derekán volt egy vendéglő, ahol étkezés alatt meg kellett rendelni azokat az apró lovakat, amelyek bámulatos ügyességgel vitték fel az emberi a hegy tetejére. Mialatt lovainkat vártuk, a nagy terem egyik végében mi magyarok, a terem másik végében ösmeretlen németek poharaztak, Persze én mindjárt rágyújtottam egy pár zamatos magyar anekdotára, amelyen nemcsak magyar honfitársaim, hanem — mily csoda! — a terem másik végében mulató németek is jóízűen kacagtak és egy közülök felkiáltott: — Brávó Herr von Bajusz! Mire én felé indultam, elémbe jött, bemutatta magát, hogy N. N., aki gróf Andrássy gazdasági gyakornoka volt és most itt Bécsben épen a Leopoldsberg alatt elterülő, többnyire szőlőből álló uradalomban egy osztrák főurnái gazdasági főtiszt. Felkért, hogy a hegyrőli lejövetelünkkor látogassuk meg. Úgy is történt. Igen szívesen látott, megvendégelt és pompás kuglizójában az időt egész estig eltöltöttük. íme az anekdotázásnak már akkor is hasznát láttam. Vékony bécsi borából sokat ittunk anélkül, hogy berúgtunk, vagy kacenjammerünk lett volna. Vége. gyezte meg Szeszlér Ödön min. o. tanácsos. Tizenkettőkor a viz lasubb emelkedést mutat. Az emelkedés percenként már csak háromnegyed centiméter. Az önkéntes tűzoltók a város kocsiján járják be a veszélyeztetett részeket, hogy veszély esetén azonnal megtehessék az intézkedéseket. A viz se- holsem olyan gyors, mint a Rákóczi uecai hídnál. Az ár a cigánytelepet, a Szemere és Dobó uccát fenyegeti, mig a vágóhidnál és a csörgői utón nem veszélyes az emelkedés. Éjjel kettőkor a cigánytelep kiürítését rendeli el dr. Csaplaky polgármester helyettes amit Vil- kovszky Kálmán tűzoltóparancsnok helyettes végrehajtat. Előkészületek folynak a Dobó és Szemere uccák esetleges kiürítésére, de erre már nem kerül sor, mert háromkor a viz apadni kezd A Ronyva hírek szerint felsőbb szakaszon öntött ki és a viz Regmec felé nyomult. A Csörgő — Legenyealsómihalyi községek határában felgyülemlett víztömeg — a cseh hatóságok közlése szerint — húsz négyzet kilóméter szélességben tette árterületté a szántóföldeket. Sátoraljaújhely ronyvaparti vidékét elkerülte az árvíz, nagy károkat csak a túloldalon okozott. Ez árviz után azonban felvetődik önkénytelenül is az a kérdés, hogy vájjon kívánják e még a túloldaliak sokáig odázni a Ronyva- szabályozás kérdését, vagy bevárnak egy a mostaninál nagyobb katasztrófát. szágos értekezleten való részvételre, amelyre a testületek kiküldöttei a Budapesti Nemzetközi Vásár vásárigazolványával féláron utazhatnak fel Budapestre. HIEEK — A tokaji járási főszolgabírói állás betöltése. A Zemplén 32-ik számában is közzétett és a tokaji járási főszolgabírói állásra kibocsátott 5313/927 sz. pályázati hirdetménybe, a kérvények bemutatási határnapjául tévesen íratott be junius 16-ika, mert a bemutatási határnap 1927 évi junius 2-ika s igy a pályázati kérvények csakis ezen határidőig bezárólag nyújthatók be az alis- páni hivatalhoz. — A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én, hétfőn d. e. 10 órakor tartja Széli József főispán elnöklete alatt május havi rendes ülését. — Lelkész választás Er- döbényén. Az erdőbénye; református egyház Makó Dezső cigándi segédlelkészt választotta meg lelkészéül. — Rendkívüli Törvény- hatósági közgyűlés. Zemplén vármegye Törvényhatósági Bizottsága f. hó 19-án d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek fontosabb tárgyai az önálló villanytelep építésére vonatkozó városi határozatok s Pest-Pilis-Solt-Kis- kun vármegye átirata a borfogyasztási adó eltörlésére vonatkozólag. Az állandó választmány ugyanezen napon d. e. 10 órakor tartja rendes ülüsét. — Uj magyar-csehszlovák telefonösszeköttetések. F. hó 1-től az alábbi uj magyarcsehszlovák viszonylatokban nyílt meg a telefon forgalom: Bodrog- keresztur—Cop (Csap), Hatvan— Plesivea (Pelsőc), Szerencs—Cop és Záhony—Cop. — A falusi kislakás építkezések előmozdítása. A polgármester a földmivelésiigyi miniszter 26600/1927. sz. körrendeleté folytán értesíti az érdekelteket, hogy a földreform során házhelyhez jutottak építkezésének előmozdításához a m. kir. kormány a megfelelő anyagi erővel ; nem rendelkező és támogatására szoruló, a közalkalmazottak kivételével, házhelyhez jutott egyének megsegítése céljából falusi kislakás építési akciót indított, melynek lebonyolításával a »Falusi Kislakás építési Szövetkezet“-et bízta meg. Nevezett szövetkezet tájékoztató körirata, mely a kormány által az említett építési akcióra vonatkozólag megállapított feltételeket tartalmazza, a városháza 1. számú hivatalos helyisé gében az érdekeltek álíal bármikor megtekinthető s ott a szükséges felvilágosításokat megkaphatják. Országos iparos értekezlet a kontárkodás meggátlása ügyében A kellő foglalkoztatás hiányában súlyos megélhetési gondokkal küzdő kézmtiiparosság egyre nyomasztóbban érzi a jogosulatlan iparüzők káros tevékenységét s hosszú idő óta hasztalan igyek szik annak gátat vetni. Miután a kereskedelmi és iparkamarák, valamint az ipartestületek sorozatos előterjesztései dacára a bajok orvoslását előmozdító intézkedések egyre késnek s az iparosság körében a kontárkodás miatti panaszok szaporodnak, egyes testületek és kamarák felkérésére a budapesti kereskedelmi és iparkamara folyó évi május hó 8 án vasárnap délelőtt 9 órára országos értekezletre hívta össze az ipartestületeket, amelynek célja, hogy egyrészről összegyűjtse az oiszág különböző vidékein tapasztalt helyi vonatkozású jelenségeket, másrészről pedig megállapítsa azon teendőket, amelyek a jogosulatlan iparűzés elleni védekezésre alkalmasak és szükségesek. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara ezúton is felhívja a kerületbeli ipartestületeket az or-
