Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-01-05 / 1. szám
őtvennyolcadik évfolyam. 1 axám. Sátoraljaújhely, 1927. január 5. Megjelenik hatonként kétszer szerdám éa szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén I POLITIKAI HÍRLAP EIGflsetáai ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Kyllttér soronként 16 fillér Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ez ám FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. 9z uj választói nénjegyzélt összeállítása Hiszek egy Istenijén hiszek egy hazában Hitzek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Q felsőhöz színvonala Néhány hét választja el közéletünkéi attól, hogy alkotmányunk két pillére, az alsóház és a főrendiházból felsőházzá alakított törvényhozó testületünk funkcióba állítva megkezdje működését. Uj ciklusa nyilik ezáltal közéletünknek, emelytől nagy alkotásokat vár nemzetünk. Az alsóház teljesen felkészülve várja az Országház csarnokainak a megnyitását s lázas készülődések folynak a felsőház funkcióba állítására is. A vidéki törvényhatóságok nagyjából már tudják, hogy kiket küldenek e magas méltóságot viselő közéleti kiválóságok közé, a kinevezendő tagok listájának összeállítását is megkezdték s folynak azok a tanácskozások, amelyeknek eredményeként maguk a mágnások togják kiválogatni soraikból azt a 38 felsőházi tagot, akiket e magas törvényhozói munkára legalkalmasabbaknak találnak, A nemzet közvéleménye nagy érdeklődéssel tekint a magyar mágnásvilág politikai megmozdulása felé, mert nemzeti szempontból nagyfontos- ságu dolognak tartja, hogy hazánk közéleti munkájából teljes erejükből kivegyék részüket. Örömmel olvastuk gr. Széchenyi Emil nyilatkozatát, amelyben nyiltan kijelentette, hogy a felsőházi tagválasztásokkal kapcsolatban a mágnás családokat az az érzés vezeti, hogy magukat a napi politikától távoltartva, olyan 38 férfiút válogasson ki sorai közül, akik méltóképen reprezentálják hazánk legmagasabb társadalmi osztályát, amit kiváló készültségük, régi politikai tapasztalataik a közélet terén való tradicionális sze replésük, a magyar hazához való hűségük és rendíthetetlen ragaszkodásuk s végül az állam konszolidált rendje felett való őrködés jegyétien kívánnak megtenni. Nem siklunk el felületesen gróf Széchenyi Emii nyilatkozatán, mert szavaiból azt olvassuk ki, hogy az a réteg, amelyik nagy múltú családjaiból a főrendeket szolgáltatta, tudatában van annak, hogy a megreformált felsőházban olyan képviseletre van szükség, amelyiket a tudás, a képesség és az arravalóság tölt ei nemcsak szándékaiban, hanem cselekedeteiben is. Teljes reménnyel tekintünk a magyar felsőház összeülése elé, mert az előjelekből Ítélve, az igen nívós, kiváló kapacitásokat magában foglaló törvényhozó testület lesz. Rendkívül nagy nyeresége közéletünknek, hogy megtaláltatott i az a szerencsés mód, aho- ; gyan nemzetünk történelmi ' családjainak utódait is be le- , hét vonni a közéleti szereplés-,, ama sáncaiba, amelyekből jótékonyan áraszthatják országunk dicsőségére tudásukat, vagyoni erejükhöz mérten is sokkal szerencsésebb körülmények között kialakult élet- tapasztalataikat, belefeküdhetnek a forradalmak lezajlása után egész összeségükben, képviseletük utján abba a munkába, amelyikben közülük is sokan, de elődeik kivétel nélkül állandóan az élen jártak. Oktalan fecsegésnek tűnne, ha akadna valaki, aki a mágnás családok képviseletétől a töivényhozói munka demokratikus mivoltát féltené. Már maga a felsőház összetétele és az az irányelv,, amelyiknek jegyében a felsőházról szóló törvény elkészült, kizárja azt, hogy olyan retrograd működést fejtsen ki felsőházunk, amelyik a világpolitika mai helyzetét tekintve, ártalmára lehetne nemzetünknek. Mi a felsőház megszervezésében és funkcióba állításában határozott értéket és haladó szellemet látunk, mert alkotmányunk hagyományos szellemében mód adatott és fórum létesittetett arra, hogy nemzetünk pompásan kitermelt tehetségeit a nemzeti alkotó munka jegyében hazánk javára foglalkoztassuk. Az országgyűlési képviselőválasztások után mi is megemlékeztünk a választói névjegyzékek hiányosságairól. Olyanok — több százan — akiknek minden kellékük megvolt a választói jog gyakorlásához maradtak ki a névjegyzékből. másfelől annyi elírást, téves adatot tartalmaztak a névjegyzékek, hogy teljesen indokolt volt a felháborodás, mely az ilyen gyatrán összeállított névjegyzékek nyomán keletkezett. Ezek a hiányosságok jövőre már meg fognak szűnni, mert a belügyminiszter az 1925. évi uj választójogi törvény, valamint e törvény végrehajtási utasítása alapján elrendelte, hogy a jövő évi névjegyzéket teljesen uj összeírás alapján kell összeáiiitani. Az összeírást januá. 8-án megkezdve január 25-ig be kell fejezni, A választójogosultak összeírását házról-házra járva összeíró biztosok, kisebb községekben a községi elöljáróságnak ezzel megbízott tagjai végzik. Az összeíró biztosok előtt mindenki, akinek választói jogosultsága van, okmányokkal köteles igazolni választói jogosultságát. Ha az összeíró biztos valakit nem talál lakásán, az illetőnél értesítőt kell hagynia, aki pedig nem kap értesítőt vagy pedig jelen van az összeírásnál, de jogosultságát azonnal nem tudja igazolni, akkor fel kell keresnie a városházán az illető összeirási biztost és személyesen kell kérnie a névjegyzékbe való felvételét. A jelentkezések elfogadása céljából az összeíró biztosok naponta d. u. 5-8 óráig, vasár- és ünnepnapon pedig d. e. 9—12 óráig a városházán tartózkodnak. Akit az összeírásból kihagytak, nyolc napon belül felszólamlással élhet, melyet az összeíró biztosnál írásban is be lehet nyújtani. A jogosulatlan felvétel ellen bárme Iyik választó felszólalhat, de meg kell jelölni a kizáró okot. Az összeírások megtörténte után az összeállított ideiglenes névjegyzéket 1927 február 15-től március 1-éig a városházán, illetve községházán közszemlére kell kitenni. Mindazok, akiket a közszemlére tett névjegyzékből kihagytak, febr. 15-től március 1-eig a közigazgatási bírósághoz élhetnek panaszszal A panaszt az illetékes elöljáróságnál kell benyújtani és mellékelni kell a jogosuljságot igazoló okiratokat, illetve ezeknek máso tatait. Országgyűlési képviselő választó joga van minden férfinek, aki életének 24. évét betöltötte, illetve 1927 évben tölti be, 10 év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben vagy városban lakik és az elemi iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenértékű műveltség megszerzését igazolja. Régi jogon országgyűlési képviselő választó az is, aki az 1918 évre érvényes országgyűlési névjegyzékbe fel van véve. Országgyűlési képviselő választó joga van minden nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, illetve í927 évben tölti be, 10 év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben vagy városban lakik vagy van lakása és az elemi iskola 6 osztályát sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenértékű műveltség megszerzését igazolja. Amely nő csak négy elemi iskolát végzett, csak akkor bir választó jogosultsággal, ha a 30 éves életkjrt már betöltötte és ezenfelül legalább három élő gyermeke van, vagy saját vagyonának jövedelméből, vagy saját keresetéből tartja fenn magát és önálló háztartást vezet. Ugyanezen kellékek fenforgása esetén jogosultsággal bírnak a visszahonositottak is. Akik nem optáltak, de Nagy- magyarország területén születtek és 1921 év előtt négy éven át Csonka Magyarország területén laktak, azoknak magyar állam- polgárságát vélelmezni kell, akár kérték visszahonositásukat, akár nem. Zemplénvármegyét illetőleg is minden intézkedés megtörtént az összeírásra s így csak a legegyénibb hanyagságnak, nemtörődömségnek lesz tulajdonítható, ha egyetlen jogosult is kimarad a névjegyzékből. Egeres ©zérrr ára- iO fillér
