Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-10-06 / 76. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1926. október 6. közúti költségelőirányzata. 8. M. kir. Belügyminiszter leirata, a hegyközi községeknek átcsatolása tárgyában hozott közgyűlési határozatra. 9. M. kir. Belügyminiszter leirata, a mohácsi fogadalmi templom építési költségeihez való hozzájárulás tárgyában. 10. M. kir. Népjóléti és Munkaügyi miniszter leirata, a vármegyei „Erzsébet“ közkórházzal kapcsolatban építendő tüdőbeteggondozó céljaira 200 millió korona államsegély nyújtása tárgyában. 11. Nógrád és Hont közig, egyesitett vármegyék átirata, a házszabályoknak, a mentelmi jognak és a sajtószabadságnak a nemzet létérdekének megfelelő megszorítása iránt. 12. Szabolcs és Ung egyesített vármegyék átirata, a Csehszlovák államnak a gazdasági háború és Magyarország gazdasági elnyomásának előidézésére irányuló törekvéseivel szemben való állásfoglalás tárgyában. 13. Szabolcs és Ung egyesített vármegyék átirata, a magyarországi szőlőgazdaság megmentése tárgyában 14. Fejér vármegye átirata, a községi pótadónak az egységes adókezelésből való kivétele tárgyában. 15. Zala vármegye átirata, a kartellba tömörült biztositó társaságok működésének bírálata tárgyában. 16. Somogy vármegye átirata, a közkórházi alkalmazottak státusrendezése tárgyában. 17. Tolna vármegye átirata, az „egyke“-rendszer elleni védekezés tárgyában. 18. Veszprém vármegye átirata, az állategészségügyi törvény sürgős ujjáalkotása tárgyában. szervezett testületek is fogékonyakká váltak a járvány iránt. Láttunk börtönőrt is, sőt csendőrt is — még pedig nem is elvétve — akik kérkedően viselték a vörös gombot és harsogó szóval hirdették alkalomadtán a világmegváltó tanok fantazmagóriait, de magáról megfeledkezett vármegyei hajdúról nem hallottunk. Mintha abban a légkörben, amelyben ők éltek a lelki kórság bacillusai minden életképességüket elveszítették volna. Az sem kapacitálta őket, mikor a direktórium kihirdette, hogy ezután az egyenlőség elösmerésének nagyobb nyoma- tékot adandó válogatás nélkül mindenki „te-'-nek szólítandó. Ennek a rendelkezésnek egyébként valami nagyobb kótyagositó hatása iudtunkkal egyebütt sem volt, de amennyiben egyesek itt-oft megtántorodtak, bizonyos, hogy nem a hajdúk soraiból kerültek ki. (Folyt, köv.) 19. Tolna vármegye átirata, a testnevelési törvény végrehajtási rendeletének módosítása és leventék számára fegyelmi szabályzat kiadása tárgyában. 20. A vármegye alispánjának előterjesztése a Tpkaj és Záhony közötti Tisza-szakasz mely pontjánál létesítendő közúti és vasúti áthidalás tárgyában. 21. A vármegye alispánja a tej forgalmának szabályozásáról szóló szabályrendelettervezetét bemutatja. 22. A vármegye alispánja a vízből mentésről szóló vármegyei szabályrendelet-tervezetét" bemutatja. 23. A vármegye alispánjának előterjesztése, az ebadó tételek felemelése tárgyában 24. Sátoraljaújhely r. t. város határozata, a városi villamos telep teljes átépítésére és ezzel kapcsolatban a miskolci villamossági . részvény- társaságnak áramszolgáltatás tárgyában tett ajánlatára vonatkozólag. 25. Sátoraljaújhely r. t. város határozata, az újonnan építendő villamos telep részére szükséges telkek megvásárlása és az adás-vevési szerződés jóváhagyása tárgyában. 26. Sátoraljaújhely r. t. város határozata, az építendő uj villamos telep gép- és kazánházának építési munkáira beérkezett ajánlatok tárgyában. 27. Sátoraljaújhely r. t. város határozata, az építendő uj villamos telep kalorikus és elektromos berendezésének szállítása tárgyában. 28. Özv. Sivák Józsefné özvegyi ellátásának megállapítása. 29. Özv. Gyulay Lajos Adorjánná özvegyi ellátásának megállapítása. 30. Özv. Szentgyörgyi Józsefné özvegyi ellátásának megállapítása. 31. Özv. Somogyi Bertalanná özvegyi ellátásának megállapítása. 32. Özv. Spillenberg Bar- náné özvegyi ellátásának megállapítása. 33. A már beérkezett és még beérkezendő összes, a közgyűlés által elintézendő ügyek. — Tüdő-, szív-, gyomor-, vese-, vér-, női betegek kezelésének nj módja Dr. Balog Intézetben Budapest Gr. Zichy Jenö-nlea 2S. Tevélrejfelel. — Ungváry József faiskolája Cegléd. (Budapesten Andrássy- ut B6.)megkezdte az őszi szállítást. Fajtahiteles gyümölcsfák, szőlővesszők ,rózsák, díszfák, díszcserjék stb. minden mennyiségben. Pompás főárjegyzéke ingyen. gyökeres orvosság az egyke ellen Tolnavármegye javaslata A közigazgatási hírek szürke halmazából vezetőhelyre kívánkozik Tolnavármegye felirati határozata, melyet megküldött vármegyénknek is csatlakozás végett. Életrevaló és — ha megvalósul — megbecsülhetetlen kihatású eszmét körvonaloz benne Tolnavármegye, amikor határozatában rámutat arra, hogy a nyolcmilliós Magyarország nem engedheti meg magának az egyke nemzetgyilkos fényűzését, hiszen a hatalmas és a gyarmatokból mindig újabb emberpótlást nyerő francia nemzet is már erősen nyögi átkát a tiszta vér megfogyatkozásának. Majd tiszteletet parancsoló társadalom- tudományi és néprajzi ismeretek alapján találóan rávilágít a tragikus hátterű probléma három legfontosabb okára: az anyagiasságra, mely retteg a családi vagyon megoszlásától, a léha és élvezetvágyó felfogásra, mely hovatovább terjed asszonyaink között és porbadönti előttük a gyermekáldás szentségét; a hiúságra, mely a családi élet meghúzódó boldogságát elveti magától a tár saságban való ragyogás hiú örömeiért. Tolnavármegye kitűnő orvosságot ajánl az egyke ellen : Nevezetesen azt kéri a kormánytól — és ez a megyei felirat célja tulajdonképpen — hogy terjesszen javaslatot a nemzetgyűlés elé, mely kimondja, „hogy egy gyermek a szülők vagyonának egyharmadát, két gyermek pedig kétharmadát örökölheti csak — a nem örökölhető vagyonrészek pedig az állam tulajdonába jutnának azzal a határozott kikötéssel, hogy ezeket másra, mint a háromnál több gyermekkel biró és arra ráutalt családok támogatására ' — segélyezésére felhasználni nem lehet “ Mindenesetre értékes gondolat, amely fölött lehet elmélkedni. X3iikbk: Október 6Az emlékezet láng. Ha magára hagyják elalszik. Azt is élesztgetni kell. . . . Október 6-án a gyászos emlékezet szárnyain oda száll lelkünk a világosi mezőre, hol „letörött a zászló ' oda a nagy sirhoz, „hol nemzet sülyedt el“, oda a nagy temetőbe, hová eltemettték sötét, rémes sírba a bilincsbe vert Nagymagyarországot. Gyászol a magyar! Talán a felhős ég is gyászfátyolt terenget felettünk talán velünk együtt I hullatja könnyeit az aradi sir halmokra ... A halovány őszi j nap tekintete talán könnyeken ' törik meg s a tovaszálló szellő 1 egy árva nemzet sóhaja talán, mely végig száll e hon felett, mire megmozdulnak a havas bércek komor fenyvesei, meg- rezdülnek a tarolt puszták fűszálai, sejtelmes, suttogó hang - jába mintha halkan gyászdal vegyülne, mintha megszólalna benne az ősök búsongó kürtje, a siró kurucok búgó tárogatója, mintha feljajdulna szavában a lefegyvérzett honvédek siró trombitája .... Október 6-án egy koporsó köré állunk. Rajta egy szó: „a hazáért!‘; Mennyi áldozat! ha sírba, közös sirba fektetnénk, a sir mélyebb volna az Adriánál, a sirdomb magasabb a Tátránál .. . Ha az a tűz, az a hő, melegség, mely a szivekben élt, kik megszakadtak e honért, eggyéforrna, — örök tavasz volna itt .... Ha a könny, mely kiomlott, eggyé olvadna tenger volna ... Most elvették Adriánkat, de nem ! Maradt még tenger — a könnyek tengere, a magyar tenger, a „maré Hun- garium“ ... Ha temetővé válnék a hant, mely hőst takar, nagyobb lenne Csonka Magyar- országnál . . . Kik ezt a földet bántják, közönséges bűnösök: temetőrablók! . . . Eddig okt. 6. mementó volt. Intő jel, hogy még nem feledtünk. Ma Kálvária ! Okt. 6. a halottak napja. Fekete, mint a Nagypéntek. De más népnél egy ilyen nap emléke, mint a mi okt. 6-ánk, szépen elsimul, elhalkul a panasz, más népnél a nagypéntek szép husvétra hajnalik. Mi tovább is feketeségben járunk. Nálunk uj gyász, uj fájdalom járul a régihez és újra lobog- az emésztő keserv, újra szivek hasadnak.... Már azt hittük, hogy az idő gyógyít. De — recrudescunt vulnera ! Tépettek a sebek . . Az okt. 6 gyászolói is elmentek, el a 13. és ott túl a földi lét fájdalmain, túl a nagy színpad jelenésein találkoztak a hóhérok áldozataikkal . . . A sírra borostyán futott. A gyászfátyolból szemfedő lelt. Ma uj vértanuk hullái sápa- doznak elénk. Szörnyűségek történtek .... 1849-ben egy győztes katonai hatatom védelmének árnyékában dolgozott a bakó, most saját keblünkön melegitelt viperák — magyar búza, magyar bor adta életüket a viperáknak — támadtak ellenünk s marnak halálra . . . Bitók nőttek a magyar falvak és csendes városok piacán s fent abban a fényes seregben, melynek élén Csaba királyfi lovának gyémántpatkója szikrázik, ott abban a dicső seregben, hol a Bocskay, Rákóczy végtelen diadalmenetében a hajdúk és kurucok kardja villámlik, ott, hol a 13. után jönnek a többiek, uj csapat vonul fel, kiket
