Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-09-26 / 73. szám
Ctvenhetedik évfolyam. 73. süsám. Sátoraljaújhely, 1926 szeptember 26. megjelenik hetenként kétezer izerdán ée ezombaton í Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén Előfizetési ár: I Negyedévre 20000 K. POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: jjjg négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 2000 K. Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivata 109. szám. EHHRMBHBEnaCSnKSSiSfil Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában, I Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Szocialista topztfihöp Az kétségtelen, hogy az önreklámirozáshoz és a politikai tények elmagyarázásához legjobban értenek a szociális ták. Nincs olyan esemény, vagy nyilatkozat közéletünkben, amit a maguk érdeke és szájaize szerint ne igyekeznének elferdíteni, hogy belőlük a saját erejük és politikai kilátásaik javára nagy dimenzióju következtetéseket vonjanak. Legújabban a pi- lisvörösvári választással foglalkoznak ilyen módon s ez arra indít minket, hogy az ; általuk használt torztükőr he- j lyett a maguk valódi képében mutassuk be a szocialista sérelmek minernüségét. Pilisvörösvárt egységespárti programmal fellépett Weichert Miklós plébános, aki évtizedek óta abban a kerületben lakik s nemcsak a környékbeli, hanem a megyei közéletben is igen jelentékeny tényező. Puritán tisztességü, tehetséges ember, aki egyházi funkcióin kívül a nép ügyesbajos dolgaival is nagyon sokat törődik s mint ilyen, jelentékeny népszerűségnek örvend. Csak logikus és természetes tehát, ha egy ilyen gyökérrel biró jelölt könnyen megszerzi maga mellett az emberek hajlandóságát, pláne ha az egységespárt hivatalos jelöltje is, ami kétségtelenül nagy morális erőtöbbletet jelent. Igen ám, de van a kerületben egy pár száz szocialista választó is, amelyből a szocialista párt rögtön azt a következtetést vonja le, hogy neki is kell jelöltet állítani. De nemcsak ezt, hanem ezenkívül azt is, hogy ennek a jelöltnek okvetlenül győznie kell, mert a szocialistáknak rögeszméjük, hogy lelkében minden ember az ő mentali tásuk szerinti szocialista s az ő világboldogitó tanaiknak, amelyek épen most kerültek végleges csődbe Oroszországban, nem lehet ellentállani. S ha mégis ellenállnak az emberek, abból nem azt következtetik, hogy ottan a szocializmusnak semmi gyökere és talaja nincsen, hanem azt, nogy a kormány láthatatlan ereje akadályozza meg érvényesülésüket, Hiába van nagy többsége országszerte az egységes pártnak, szocialista ésszel és megvilá- giiással ez mégis azt jelenti, hogy a lelkek többsége mindenütt az övék. Pedig ördögöt az, hiszen már a saját szakszervezeteikből is ezrével szökdösnek ki az emberek, amint azt legutób gróf Klebersberg statisztikai adatokkal bebizonyította és amint a salgótarjáni esetben mi is láttunk. Szóval Pilisvörösvárt nincsen nekik semmi talajuk s ezt nagyon jól tudták már akkor, amikor jelöltet állítottak. De hát ők nem szeretA legutóbb lezajlott angol általános sztrájk révén nagy megpróbáltatáson esett át Anglia.. A szervezett munkások milliói elhódítva a forradalmasitó elemek izgága bujtogatásaitól, oly tettre határozták el magukat, mely létalapjaiban rendítette meg az egész országot. Ezzel ártottak nemcsak a polgárságnak, melynek létérdekeit veszélyeztették, hanem magának a munkásságnak is. Csakis a végtelen elvakultság és fékezhetetlen gyűlölet vezethet ilyen forradalmi akcióra, mert az erőszakos béke nyomán keletkezett gazdasági leromlottságból, melynek a kontinens valamennyi állama áldozatul esett, — győző ép úgy mint legyőzőit — csakis úgy lehetséges a felemelkedés a régi szintre, ha a nyugodt munkálkodás menetét nem elvakultság és gyűlölet, hanem a józan megfontolás, megértés és hazafiasság diktálják. Az angolországi általános sztrájk szintén ilyen elvakult, a késhegyig vitt harc volt a szervezett munkásság és a polgári társadalom, vagyis az állam között, mely ép a polgárság szervezetlensége folynék megbukni, a látszatot le- ! galább mindig igyekszenek j megmenteni az ő speciális ra- i vaszkodásaikkal. Must azt hiresztelik, hogy szabálytalanul kiállított ajánlati iveik visszautasítása a kormány hivatalos erőszakáHiszen azt egy, a kormánytól teljesen független járás- biró utasította vissza, teljesen megindokolt végzéssel. Ellenben sokkal valószínűbb az, hogy ők eleve már azzal a célzattal állították ki az iveket, hogy visszautasittassanak. Győzelemre úgy sem volt kilátásuk, igy legalább nagy gafral hirdethetik, hogy igy meg úgy történt volna, ha az ivek szabályosan lettek volna kiállítva. Szóval téma és lárma anyagra volt égetően szükségük, mikor látták, hogy Pilisvörösvárt befellegzett nekik az ég. tán eleinte kétes kimenetelűnek látszott. A munkászervezetek parancsszavára megállt az egész gazdasági élet egészséges lüktetése. A veszély annál nagyobb volt, mivel a sztrájkolók a mindennapi életszükségletet ellátó üzemeket is bevonták a sztrájk körébe. Nemcsak a bányákban szűnt meg a munka, hanem megállt a vasút és mindenféle közlekedési eszköz, nem működtek a városokban az élelmezési, világítási, vizszolgáltatási berendezések, elhallgatott a közvélemény szócsöve, a sajtó. És ép ez elemi életszükségletet képező üzemek voltak a polgárság védelmi frontjának Achilles sarka. Mert a rendet a karhatalmi alakulatok, mint katonaság, csendőrség és rendőrség általában fenntartották ugyan, ez azonban egymagában ma már nem elegendő. Mit használ a rend, ha nincs vasút, élelem, viz, világítás ? Milyen mérhetetlen kár érheti a termelőket, ha a szállításra kész élelmiszerek megakadva és romlásnak kitéve nem juthatnak el a fogyasztóhoz ? Mily rettenetes rémhírek szállonghatnak, ha hallgatásra van kárhoztatva a sajtó ! Az angolországi általános sztrájk 9 napig tartott csupán, mindazonáltal mérhetetlen kárt okozott úgy a kincstárnak, mint a magángazdaságnak. Az összkiadások meghaladták a 430.000 fontot (kb. 150 milliárd magyar korona), a kárba veszett munkaidő pedig felbecsülhetetlen. — Részt vett a sztrájkban kb. négy és félmillió munkás. Az angol polgárság eszséges életösztönéből kifolyólag felismerte a nagy veszélyt s a legnagyobb erővel és elszántsággal felvette a harcot. A munkásság szervezettségével szemben szembeállította a maga szervezettségében rejlő erőt. A sztrájkoló fizikai munkásság helyébe tömegesen jelentkeztek önkéntes szellemi munkások és örömmel vonultak fel szükségmunkára, kiknek élelemmel való ellátásé' londoni urhölgyek vállalták magukra. Úgyszólván a sztrájk kitörésének első óráiban ezek az önkéntesek átvették az elhagyott mozdonyok és egyébb szállítási alkalmatosságok vezetését, gépkocsikat állítottak be a forgalomba, ellátták a vízszolgáltatást, világítást, rögtönzött élelmiszerelosztó helyeket állítottak fel, gondoskodtak a szállításra készenálló könnyen romló élelmiszerek be- és kirakásáról, valamint a továbbszállításáról. „British Gazett“ néven napilapot adtak ki, mely oly felkészültséggel dolgozott, hogy ezen szükséglap a sztrájk utolsó napjaiban 800.000 példányban jelent meg. Segítségére voltak a a karhatalmi alakulatoknak az élet- és vagyonbiztonság megőrzésében. Vasúti és gyári berendezéseket, raktárakat és a gördülő anyagot megvédték az ilyen sztrájkokkal együttjáró rongálástól, szóval gyönyörű, követésre méltó példáját adták a polgári öntudatnak és élniakarásnak. Tisztán ezen határozott;és harc- rakész fellépésnek tudható be, hogy aránylag rövid 9 nap alatt sikerült a sztrájkot letörni, pedig számos esetben a sztrájkoló munkások és felelőtlen tömeg ezen önkénteseket munkájuk teljesítésében nemcsak akadályozták, hanem még életüket is fenyegették, sőt volt rá eset, hogy egy-két önkéntes életét is vesztette honmentő munkája közben. Hz angol általános sztrájk tanulságai ás a magyar Nemzeti Munkavédelem