Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-09-15 / 70. szám
Ötvenhetedik évfolyam. 70. szám. Sátoraljaújhely, 1926. szeptember 15. Megjelenik hetenként kétszer szerdán óz szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) El8fizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 2000 K. Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKE8ZTO: Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. Beám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszekegy Istenben hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Erdfipusztítás — árviz- ueszedelem Kétségbevonhatatlan, hogy a régi Magyarország a legideálisabb földrajzi egység volt. A búzatermő Alföld rónáit bekerítő Kárpátok ma már teljesen idegen kezekbe kerültek. Az igy megbontott földrajzi egység végzetes hatással van a megmaradt részek gazdasági életére, amint ezt a mindegyre megismétlődő árvizveszedelmekből látjuk. A csehek és románok minden jogelvet letipró módon kisajátították a magyar kézen levő nagy erdőbirtokokat és a magyar állam- kincstár tulajdonát képező óriási területű erdőségeket. És az elrabolt területen megindult az irtás, mely az okszerű erdőgazdaság figyelmen kívül hagyása miatt erdőpusz- titásnak nevezhető. Ennélfogva egységes vízrendszerünkben, mely a Kárpátok vizeit a Nagyalföld felé irányítja, minden egyes kivágott fával csökken a viz lefolyásának természetes akadálya. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy vandál szomszédaink még a vízmosásokat és a mesterségesen beültetett kopár területek fáit sem kímélik és ördögi kincsszomjukban könyörtelenül pusztítják ezeknek fakincsét is. A Duna idei áradása akkora mérvű volt, hogy olyanra a szabályozás óta eltelt sok évtizedes idő alatt még nem volt példa. A Körösök hirtelen téli áradása olyan vehemensül jött és akkora pusz titásokat végzett, mint amilyenre, ahogy mondani szó kás, még a legöregebb emberek sem emlékeznek. A Duna torkolatának hordaléka a megejtett mérések szerint ma tízszer akkora, mint amnnnyi a háború előtti években volt: szörnyű bizonyíték az erdőirtás következményei tekintetében. A forgalmi-statisztikai adatok szerint Csehország és Románia fakivitele, mely immens módra emelkedett és emellett napról-napra nőtt, elképesztő adatokat nyújt a borzalmas fapusztításról. A lerohanó áradat a magyar Alföld kulturterületeit pusztítja, amint látjuk évről évre megismétlődő rendszerességgel. A hordalék természetesen nemcsak a Duna, hanem az összes beleömlő folyók torkolatát is ijesztően növeli. Tehát az árvizvesze- delem réme évről-évre fenyegetőbb. Kormányunk minden lehetőt megtett arra nézve, hogy erre a körülményre az európai nagyhatalmak figyelmét felhívja. Annakidején a trianoni béke megkötése előtt nagy vízrajzi tanulmányokban hiába utaltunk a béke- diktálók előtt az országcson- kitás végzetes következőié nyeire, az árvizveszedelem szempontjából. Újabban a grenoble-i nemzetközi erdővédelmi kongresszuson mutattak fel lesújtó adatokat föld- mivelési kormányunk kiküldöttei. Ugylátszik sikerült ezekkel megmozdítanunk az A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr Kossuth János (191) VI. Befejezés — visszapillantás. Sok egyéb kérdést is módunkban állana még feltenni, igy a többi közt azt is, hogy elképzel- hette-e azt valaki, hogy az ősi alkotmány védői akaratgutaütötten fognak összeomlani, mint az üres zsákok ? Hogy azok a vármegyék, amelyek nemrégen a daliás idők minden sallangjával ékesen berzenkedtek, igazán jelentéktelen és csak a szájaskodó demagógia kákán is csomót kereső buzgósága által felfújt ok miatt, a veszedelem legkisebb jelére riadtan menekülnek majd valamiféle „nemzeti tanács“ oltalma alá, aminő csodabogarat korpus jurisunk soha nem ösmert ? Sok olyasmit ismertünk meg a leggyorsabb tempóban, amit igazán képtelenségnek tartottunk és tarthattunk. Ellenben a történelmi materializmust egész ő rideg mivoltában ismertük fel, egyetemben érdeklődést, mert az olaszok körében is hangok emelkednek, amelyek a fentemlitett adatokat megerősítik és azonosítják velünk magukat, az erdőirtás következményeiben, így hát akárcsak a nemrég lefolyt nemzetközi jogászkongresszuson is sikerült a magyar kisebbségek sérelmei Hétfő délelőtt 10 órakor tartotta Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága Széli József főispán elnöklete alatt szeptember havi rendes ülését. Napirend előtt Meczner Béla bizottsági tag a közig, bizottság nevében üdvözölte Széli József főispánt abból az alkalomból, hogy a kormányzó őt zempléni főispáni állásában való meghagyása mellett. Abauj-Torna vármegye főispánjává is kinevezte. Meleg és lelkes érzelmektől áthatolt beszédében kiemelte Meczner Béla biz. tag a főispán erős kötelességérzetét, határtalan Ugy- buzgóságát, munkaszeretét, munazzal, hogy a bátorság olyasvalami, amit igen szépen lehet, aki ért hozzá, akár versben, akár prózában szavalni, de alkalomadtán kellemetlenné válhatik a gyakorlatban. A taiping lázadást követett kínai háborúban az európai ellenfelek hatalmas falak által védett tengerpart-erődöket pillantottak meg, amelyekről rövidesen kitűntek, hogy azok a la Potemkin falvai annakidején festve vannak s amelyek mögött a kínai naivság biztonságot sejtett. Mi elképedve láttuk, hogy minden erődünk amelyekbe bizakodtunk vén gyermekeknek való játékszerekké váltak a veszedelmekkel szemben. Ma, amidőn a boldogtalan események még történelmi távlatba nem jutoltak s igy sok kérdés nincs kellőleg tisztázva, a rettenetes rébuszt megfejteni képtelenek vagyunk. Azzal a magyarázattal azonban, amely a meglepetés okozta kábultságot emlegeti minden baj okának, kénytelenek vagyunk szembehelyezkedni. Ez csak mentegetődzés, amely beéri a felszínes magyarázgatással. Kun re az európai jogászvilág érdeklődését felhívnunk és teoretikus támogatását megnyernünk, most az árvizkérdés is erre az útra került. Minden erőnkkel azon kell, legyünk, hogy a megnyugtató megoldás törekvései átterelődjenek tudós körökből a gyakorlati térre. kakedvét s kérte az isteni gondviselést, adjon főispánunknak hatványozott erőt és egészséget kettős ügykörének ellátásához. Széli József főispán válaszában a bizottság üdvözletét megköszönvén, biztosította a közigazgatási bizottságot, hogy Zemplénvármegye érdekeit a jövőben is a vármegye érdekeinek legteljesebb szolgálatával fogja szem előtt tartani, szivén viselni — úgy amint azt a múltban is tette s ha azt tapasztalná, hogy kettős ügykörét csak Zemplén vármegye hátrányára láthatná el, úgy már most bejelenti, hogy Abauj-Torna vármegye főispáni székétől kész megválni. Béla meglepetést csinált kétségtelenül vállalkozásával, de hogy a magyar köztársaság elnöke fogja őt vállalatában segiteni, arra aligha gondolhatott, amint arra sem, hogy a magyar állam egyik ma- gasrangu közvádlójától akkora előzékenységet fog tapasztalni, mint aminőben része volt. * * * Jaj annak a hajónak, amelynek tengerészei már csak a vihar tom- bolásakor kapkodnak a kötelekhez és vitorlákhoz, miközben egymást taszigálva hátráltatják egymást abban a munkában, amelynek sikere minden pillanat kellő kihasználásától függ. No hát ilyen hajó volt boldogtalan Magyarország is. Egy a hülyeségig képtelen kapitány parancsnokolt rajta s amikor látta, hogy az örvények között, ahová ő vezette a jármüvet, boldogulni képtelen, vesztébe hagyott rohanni mindent s mindenkit. Ezt a kapcsolatot ki kell egészíteni azzal, hogy a lelkileg nyomorult parancsnok előbb gondoskodott a saját bőre épségéről mielőtt a rá- bizottakat sorsukra bízta volna. (Folyt, köv.'i A közigazgatási bizottság ülése Sátoraljaújhely, szept. 13. szám ábra, lOOO 2Z. be a higgadtabb felfogásokat is. Most, midőn megtörtént az első lépés a mindenkor hangoztatott fokozatos lépés felé, hogy a lelkek megnyugtatására dokumen- táltassék, miszerint mindenütt az illetékes tényezők körében meg van a legteljesebb jóakarat a helyvetkezik Bettelheim Ernő fenyegetése, hogy : „itt kő kövön nem marad.“ Ha meggondoljuk, hogy mily pótolhatatlan értékek voltak a pusztulásnak kitéve, igazán a hajunk szála mered az égnek. (Bővebben mindezekről majd akkor számolok akik véreteket szivták s verítéketek gyümölcsétől fosztottak meg.“ A hangulat már már izzó volt, de Bettelheim lecsendesitette híveit, hogy a képek bár tárgyuk gyűlöletesek de alkatrészei a proletár vagyonnak s igy kimélendők Egyébb argumentum aligha ért Dongó Géza főlevéltárnok átkozott perceket élt át. Követelte a tömeg — s el lehet képzelni minő volt az — a kulcsokat. A dictum factum sürgőssége hallatszott a mob üvöltéséből akárcsak a forradalmi törvényszék döntéséből, amelyet nyomban követett amin1 Eg'yes szám ábra, lOOO
