Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-09-05 / 68. szám
Ötvenhetedik évfolyam. 68. szám. Sátoraljaújhely, 1926 szeptember 5. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 2000 K. Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. szám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Szakszerű tárgyalás alá vették a minisztériumok Városi közgyűlés a Tokaj-Hegyalja megmentésére irányúié tervezetet Döntésre kerül a villamos telep átépítésének Ugye Az idei év katasztrofális szüreti kilátásai érthetően fokozták a Hegyalja közönségének várakozását azon ismeretes akcióval szemben, mely a Tokaj-Hegyalja megmentése érdekében folyik és amelyet most különösen aktuálissá, sőt sürgőssé tesznek az idei szüret katasztrofális kilátásai. Legutóbb arról adtunk hirt, hogy gróf (Bethlen István miniszterelnök szabadságidejére — Inke pusztára — áttanulmányozás végett magával vitte a tudvalevő memorandumot. Most egy további lépésről adhatunk hirt és őrömmel regisztrálhatjuk azt a legújabb értesülésünket, hogy a javaslattételre utasított illetékes minisztériumok a miniszterelnök rendelkezésére már szakszerű tárgyalás alá vették a Tokaj- Hegyalja megmentésére irányuló tervezetet. Ez ügyben a napokban már volt egy szaktanácskozmány a pénzügyminisztériumban, melyen részt vett a Zemp lénvármegvei Gazdasági Egyesület elnöke, báró Maillot Nándor is, aki ott igen kedvező benyomásokat szerzett a várható kilátások tekintetében. Nem szükséges erősebben aláhúznunk ennek a ténynek jelentőségét, mellyel a Hegyalja válságos problémája jelentős lépést tett a megoldás felé. Azt a reménységünket azonban már most is hangsúlyoznunk kell, hogy a siralmasnak Ígérkező kampányt vigasztalóbbá fogja tenni a bizonyára idejében érkező segítség és kormánygondoskodás, amely a legteljesebb eréllyel végzett és ma is folyamatban lévő akció után tapra állítja a To- kaj-Hegyalját s újra alapozza annak sokáig kétségesnek látszó jövőjét. Orbán Kálmán dr. polgármester a város képviselőtestületének tagjait szeptember hó 6-án és esetleg folytatólag 7 napján délután 4 órakor tartandó rendkívüli képviselőtestületi közgyűlésre hívta ösz- sze. A közgyűlés tárgysorozatának öt pontja közül négy az üzemi bizottság javaslatait öleli föl, ameny- nyiben javaslatot terjeszt elő a bizottság: 1. a villamos telep teljes átépítésére és ezzel kapcsolatban a trösztnek az áramszolgáltatás tárgyában tett ajánlatára vonatkozólag, 2. a telek megvásárlására, 3. a gép és kazán házak építési munkáira beérkezett ajánlatok és 4. a kalorikus és elektromos berendezések szállítására vonatkozólag. A folyó év októberében Olaszországban eltemetett hőseink földi marapványainak csoportos haza- szállítása terveztetik. A hozzátartozók által a hadiző- nában eltemetettek után mintegv 8.000,000 korona lesz fizetendő E régóta vajúdó kérdés kerülvén döntés alá, érthető érdeklődés előzi meg a közgyűlést s csak sajnálhatjuk, hogy a bizottság javaslatairól nem tájékoztathatjuk a nyilvánosságot, mert a bizottság csak a ma — szombaton délután tartandó ülésében szövegezi meg javaslatait. Az ilyen fontos dologban pedig nagyon is indokolt és szükséges volna a képviselőtestület tagjainak előzetes tájékoztatása, hogy a tárgy teljes ismeretében előzetes megfontolás után adhassák le szavazatukat. A közgyűlés nem kevésbé fontos tárgya az újabb külföldi kölcsönre vonatkoző pénzügyminiszteri felhívás. mégpedig a f. év szeptember havában. A hadizónán kívül eltemetettek után a távolságnak megfelelően nagyobb összeg fizetendő. A hazahozatalra vonatkozó bélyegmentes kérvényt, (amelynek az elhalt összes személyi adatait, a Olaszországban eltemetett hőseink hazaszállítása A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (189) VI. Befejezés visszapillantás. Az oligarchia visszacsinálta mihamar azt a rettenetes világot, amely kedvezve keveseknek, milliókat tett koldussá. Gyászos tapasztalat, hogy a renesszász leghatalmasabb uralkodója nem volt képes a magyar rakoncátlanokat ellensúlyozni. Az ősi bűn, a pártoskodás — rövid pihenő után — még dühödtebbé vált, mint előbb volt. Szégyenletes tünete volt a korrupt kapzsiságnak, hogy sokan azok közül, akiket a nagy király tett urakká, nagy tisztségek betöltőivé, megfeledkeztek a háláról > mikor egyéb felé sejtették már a bőség szaruját. Abban a fertelmes atmoszférában erőre kapott lelki kórság hagymázas állapota szülte a szegedi vércsapolást (Dózsa). Gondoljuk csak el, hogy annak a 70—80.000 magyar vitéznek mi más szerepe adódott volna egy Mohácsnál ! A nemzeti átok lépten-nyoinon üldöz. Özöne a vérnek, tengere a kinos verítéknek, hiábavalókká lesznek. Az ellenség több magyart hurcol ki rabszijra fűzve az országból, mint amennyit a legvére sebb csaták elemészthettek volna, a nemzeti vagyon nagyobb tömege megy veszendőbe mint amennyit a béke áldása évek során termelhetett. A délvidék sivataggá válik, a kipusztult magyarság helyét elfoglalják a szerb és oláh hordák, hogy elszaporodva a magyar tele- vényen, adott helyzetet teremtsenek Trianonnak. Példátlan a világ- történelemben, hogy egy alig harminc évvel ezelőtt hatalma, dicsősége tetőfokán álló nemzet egyetlen szerencsétlen csatában halálos sebet kapjon. A magyar nemzetet az ősi átok pecsételte meg. Nincs aki parancsolni, nincs aki engedelmeskedni tudna, ellenben a katasztrófa után arra gondolnak már sokan, hogy ime újra király- választás lészen ő minden korrupt hovátartozandóságaival egyetem- beu. Nosza az egyik Bécs, a másik Gyulafehérvár felé pislant, ki ad többet a voksért? Akadnak olyanok, akik lelkiösmereti kérdést formálnak abból, hogy magyar ember fejére tegyék-e Szent István koronáját, vagy előnyt adva az impérium oltalmának, a német császárnak kínálják fel a koronát. Kutatva a boldogta.an kor adatai között, találunk egyet, amelyre mélységes szomorúság nélkül nem gondolhatunk. Több főur formális írásbeli ajánlatot tesz Ferdinánd- nak, amelyben a magyar koronához való juttatás ellenértékéről esik szó. A romlott ország is sokat ér, hát adjon belőle felséged nekünk is, és nem épen soványan mérje. Ez volt az értelme, ha máskép volt is formulázva (lásd Hojtsy Pál egy legujabbi tanulmányát). Hogy a másik oldalra is fordultak a napraforgók, sőt hogy egyesek ismételve is kísérleteztek azzal, hogy vitorláikat az időközben kedvezőbbé vált szelek irányába feszítsék ki — fájdalom — eléggé tudjuk. Nem 11. Szolmán temette el Magyarországot, hanem a korrupció, amely nélkül a nagy szultán soha Magyarországot el nem foglalhatta volna. Boldogtalan történelmünk későbbi folyamán, midőn a halálra sanyargatott nemzet önállóságát klküzdendő, férfiak, akiknek szivük és eszük egyaránt helyén volt, élesztik a nemzet lelkét, már a kedvező konstellációkat lesik a lelki szunnyadtság szülte tudatában annak, hogy a széttépett nemzet saját erejéből nem állhat talpra. Zrínyi Miklóst (a költő és hadvezért) hatalmas lelki ereje, tudása és hadratermettsége kora legnagyobb magyarjává predesztinálták de a három érdekszférába oszlott nemzet közösségbe való egyesítésének nem voltak meg a feltétetei, s a fátum rövidre szabta életét. (Folyt. köv.J Eg'yes srzá-aao, á.ra* lOOO
