Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-09-01 / 67. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1926. szeptember 1. téka után SzUcsné Ilonka budapesti énekmüvésznő megáldott talentumával gyönyörködtette a közönséget. Utána Duszik Lajos Miskolc város aranyszáju papja mondotta el hatalmas történelmi beszédét. Majd Kállayné Irén igazi átérzéssel és tökéletes technikával adott alő alkalmi éneket. Az ünnepet Kállayné Irén és Szücsné Ilonka „Hiszek egy . . “-jének duettje zárta be, az egybesereglett nagy közönség pedig újabb gazdag lelki táplálékkal hagyta el az ünnep színhelyét. Az ünnepségen jól esett látni újból mindazokat, akik mindennemű megmozdulást szivükön viselnek s érdeklődésükkel támogatják. A sok száz és száz ember között ott láttuk báró Maillot Nándort ke létünk képviselőjét, kedves családjával, gróf Almássy Arthurnét, Szirmay László kormányfőtanácsos és nejét, Szirmay Istvánt nejével, Balogh Samu ny. kúriai bírót és feleségét, Sponer Ödönt és Winkler Kálmánnét dr. özv. Maier Já nosnét, Borcsik Árpád főjegyzőt, dr. Eperjessy Pált, Sóhalmy Györgyöt, Jancsó Endrét, Terényi Henriket, Petrovay Gyulát, Lőrincz Jánost, Karcsay Valért, Cseskovics Istvánt, és sok másokt. Mádról részt vettek : Kéler Margit, dr. Deré- ky Pál ny. kúriai biró családja, Jeszt- rebényi Erzsébet, Füzély Árpád és családja stb. Szerencsről: dr. Erőss János és György, Vavrek Andor, Faragó Péter stb. Miskolcról; Rozmann Ernő és neje, Brotan Emil és neje, Sárfy Róbert stb. Jól esett a közönség soraiban ott látni az összes felekezetek képviselőit, maga az ünnep pedig nemcsak a történelmi gyászt szolgálta, és nemcsak emlékünnep volt, hanem szolgálta a megjelentek között azt a megértést, azt az összefogást, amely egyedüli útja lehet a szebb és jobb magyar jövendő kialakulásának. Z. Z. Megalakult a Sátoraljaújhelyi Qör. Hath, Jíők Szövetségének helyi szervezete A magyar gör. kath. nők országos Szövetségének elnöknője dr. Máday Lajosné, a miskolci gkath. egyesületi élet agilis szervezője Szmoligovics Ilona szövetségi lőtitkárnővel f. évi aug. 29- én városunkban is megalakította a gkath. nők Szövetségének helyi szervezetét. Délután 4 órakor a Katholikus Kör nagytermét megtöltötte az ! érdeklődő nők közönsége, hol ! Damjanovich Ágoston tb. kano nők, főesperes-lelkész üdvözlő be - széde után dr. Máday Lajosné ! országos elnöknő, kedves, lebi- j lincselően meggyőző előadásban ! ecsetelte a szervezet vallásos, ha- j zafias és karitativ hivatását, ki- j fejezést adva azon véleményének, j hogy az egyesületi élet erőssége 1 nemcsak a tagok számarányában, i de inkább azok egyéni tevékeny- : ségében nyilatkozik meg. A Sző- i vétség alapszabályainak a főtit- i kárnő által történt felolvasása j után a helyi szervezet Damjano- j v/ch Ágostonná elnöklete alatt • 200 taggal megalakult s a tiszti- i kar megválasztása után Ekmann j János dr. a saujhelyi gkath. egy- í háztanács és iskolaszék világi el- 1 nöke tartott záróbeszédet, megköszönve az elnöknőnck s a főtitkárnőnek a gkath. nők egyesületi életének érdekében kifejtett eredménydus fáradozását s egyben buzdította az újonnan megalakult egyesület tagjait, hogy magasztos, női erényeiknek megfelelő buzgósággal igyekezzenek a vallásos és hazafias célt szolgáló egyesületi működést kifejteni. Az alakuló gyűlés a Him nusz eléneklésével ért véget. gazdasági munkások és cselédek jutalmazása A földmivelésügyi miniszter abból a célból, hogy a gazdasági cselédeknek és munkásoknak serkentő példát nyújtson s hogy a becsületes munka és hűséges szolgálat a gazdasági munkásság körében is elismerést nyerjen, az olyan gazdasági cselédek és munkások részére, akik az egy helyben töltött hosszú szolgálat, illetve munkásságuk, magatartásuk és jó- ravalóságuk által társaik közül kitűntek, az 1826/27. költségvetési évben hűséges szolgálatuk elis meréseképen pénzjutalmat és elismerő oklevelet fog adományozniA gazdaságoknak, a jutalmazásra javaslatba hozandó egyének nevét, lakhelyét, személyi adatait a szolgálati vizzony körülírása mellett az illetékes járási főszolgabíróhoz kell beterjeszteni. Elsősorban oly gazdasági cseléd illetve munkás hozható javaslatba, aki a közelmúltban lezajlott szomorú állapotok alatt is munkaadóival szemben hűséges és odaadó magatartást tanúsított. Háztartási cselédek s olyanok részére, akik a múltban már ilyen kitüntetésben részesültek, nem kérelmezhető a jutalmazás illetve kitüntetés. Tüdő-, szív-, gyomor-, vese-, vér-, betegek fee- zeléséuek uj módja Dr. Balog intézetben Budapest Gr. Xiehy Jenö-utea 2ÍÍ' ^Levélre felel. TT T “CD tn “ET" HMMn nJLi eiGw m&uirafll aJnriM — Megszűnt a lakáshivatal. Szeptember elsejével megszűnt a budapesti lakáshivatal. A még rendezésre váló lakáskérdéseket a ; népjóléti minisztérium egyik szerve j fogja elintézni. Ezzel egyidőben j az ország valamennyi városában megszűnik ez a népszerűtlen hivatal. Érvényben marad azonban a lakásrendelet, melynek alapján a bérekre és felmondásokra vonatkozólag a bíróság fog intéz kedni. Az önmaguktól felszabaduló, vagy újonnan épülő lakásokkal azonban tulajdonosuk sza badon rendelkezik. — Jegyzői Ösztöndíjak és segélyek. A Zemplénvármegyei Községi és Körjegyzők Fiú- és Leánynevelő Egyesülete újabban Halász Pál, Jászay Pál, Polacsek János jegyzők gyermekei és néhai Haraszthy Vince árvája részére utalt ki 2—2 millió ösztődijat. Az Egyesület eddig 25 millió ösztöndíjat s 2 millió segélydtjat utalt ki az Egyesület tagjai, illetve tagjainak gyermekei részére. — Szőlőkárok bejelentése. A városi hatóság értesíti a szőlő- birtokosokat, hogy az elemi csapás (peronospora) folytán termésükben kárt szenvedettek kárfelvételi jegyzéke folyó évi szept. hó 1 tői 15-ig a városi adóhivatalban közszemlére lesz kitéve, hol az érdekeltek megtekinthetik. — A jegyzők egri interná- tusának felavatása. Szeptember 19-én adják át a jegyzők egri inter- nátusát annak a nemes rendeltetésnek, melynek fontossága ezt az intézetet létrehozta, megvalósította. A felavatás széleskörű ünnepi program keretében megy végbe, mely egyben az ország községi és körjegyzői kari összetartásának manifesztációjául Ígérkezik. eladás, de mit csináljak. Élni muszáj — Hát ebből él ? — Ebből. — Hát az ura mit csinál ? — Az uram 1 ... és legyint a kezével. Megrándul az arca. Sohasem láttam még ilyen világosan, mennyire közel van a szívhez a kéz meg az arc. Egy ószhaju, de igen fiatalos arcú tekintélyes ui ült még ott velünk. Hogy tekintélyes, ezt igy ránézvést is meglehetett állapítani. Úgy 180—190 cm. körüli magas 70—80 cm. széles termet, hozzá 5 araszos csibukszár, füstölő csi- bukkal a végén. Megérzett a dohányfüstön a fehérvirágu muskotály. Zemplénagárdon terem ez az illatos finomság. A csibukszár tövén két hatalmas bojt lógott, fehér, kék és piros színezéssel. Bámultam, hogy ilyen rettenetes rúd végén hogyan gyűl meg a dohány. Azt hittem, valami apródnak kell a közelben lenni, aki ilyenkor a tüzhozó tündér szerepét betölti. De nem. A csibuk gazdája keze által gyulladt meg. Tudomány kell ahhoz, különösen ha nem a m. kir. dohányjövedék cégjegyzett gyártmánya került belé a töméskor, hanem afféle szüzdo- hány. Tudniillik, a kincstári dohány rágyújtáskor meglapul szépen a csibukban. Szégyenli magát, mint az esküvőn nem járt asszony, de a szűzdohány ilyenkor felágaskodik magasra a csibuk széle fölé, Azt mondják azt nézi: nem iön-e a finánc ? A csibuk pedig akképen gyűlt meg, hogy utitársunk a lángoló gyufát a dohány fölé tartva, nagy Ióbázással mozgatta fel és le együtt, az ágaskodó szálakat (mert ágaskodtak) jobb keze hüvelykujjával gyengéden vissza-vissza nyomta. A tekintély azonban eme külső jelek nélkül is észrevehető lett volna az arcon, a szemen, melyekből csak úgy sugárzott a magyar lélek egész magatartása any nyira önérzetes volt, mintha most szállott volna le a lóról Árpád apánk mellől Zalán kiűzése után. Ö is beleszólt a beszédbe: — Lelkem mi az ott a kezeszárán ? — Bolondság, nagyságos uram, bolondság. .. Oda néztem a „bolondságra“ i Egy szív és benne P. J. betű. Az J alsó karjába van kiverve. — Az urának a neve, ugye ? kérdi utitársam. — Aunak. Jaj bizony szeret- ' ném levágni a karomat, úgy szégyenlem. Miért ? Hiszen szeretik egymást. Férj és feleség. Egy hosszú sóhaj. — Mikor verték ki azt a szivet ? j kérdem. — Mikor mennyasszony voltam. | Bolond voltam. Nem nőnek való j az. Szidott is az apám . . . Igaza S is volt. — Nincs abba semmi. Úgyis ! „ásó-kapa" választja el magukat, j — Elváltunk már régen, kérem í aláson . . . | No erre aztán elhallgattunk. Az ! asszony kezdte: j — Ézért szeretném a karomat j levágni. ; — Hát a maga neve nincs kií verve az ura keze szárába? — Ki van biz’a. Még pedig egészen; nemcsak az első betű. — Hiszen tetszik tudni, éppen el nem váltunk. De hát ő már vagy ! 20 esztendeje oda van. j — Hova ? — Amerikába. — Hisz akkor maga dolláros asszony ! Küld sok pénzt az ember. — Küldene, ha ember vóna. De mással él odakinn. Nekem nem ember ő már. És a nevem ott van a keze szárán. . . Ezt igen szégyenlem. Avval teszik a koporsóba. — Földjük van ? — Mit ér az, ha van is ? Nincs ember hozzá. — Hát maga lelkem ? — Én asszony vagyok . . . — Az asszony is ember. . . — Az asszony, asszony, az ember, ember. Ember nélkül pusztul minden. Még az öreg ur kérdezett egyet- mást. Közben a vonat megállóit. Istennek ajánlottuk utitársunAat az asszony is, én is. Kiszálltunk. Ci- gándon voltunk. Az asszony ment üzletet csinálni, matyó hímzésekkel, én pedig az „ember“ mentem haza családomhoz. Ott a helyem. Embernek lenni kell a háznál. Egy képes újság került otthon a kezembe. Siófoki strandolók, férfiak és nők bakot ugrottak, azaz egymást ugrálták keresztül a képen, a nő a férfit, a férfi a nőt Persze rövidhaju nők voltak. Fiús nők. Bizonyos szégyenkezéssel néztem a képre. Ember nélkül pusztul miuden. Vájjon lehet-e komoly gondolkozást, tetterős akaratot, áldozatkészséget, nemes szivet feltételezni azoknál, akik azt sem tudják, hogy az asszony asz- szony és az ember ember. Pedig Csonka-Magyarországon vagyunk. elérkezett a várva-várt Itt E IN I*-K Á V É
