Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-09-01 / 67. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1926. szeptember 1. téka után SzUcsné Ilonka buda­pesti énekmüvésznő megáldott talentumával gyönyörködtette a közönséget. Utána Duszik Lajos Miskolc város aranyszáju papja mondotta el hatalmas történelmi beszédét. Majd Kállayné Irén igazi átérzéssel és tökéletes technikával adott alő alkalmi éneket. Az ün­nepet Kállayné Irén és Szücsné Ilonka „Hiszek egy . . “-jének duettje zárta be, az egybesereglett nagy közönség pedig újabb gaz­dag lelki táplálékkal hagyta el az ünnep színhelyét. Az ünnepségen jól esett látni új­ból mindazokat, akik mindennemű megmozdulást szivükön viselnek s érdeklődésükkel támogatják. A sok száz és száz ember között ott láttuk báró Maillot Nándort ke létünk képviselőjét, kedves család­jával, gróf Almássy Arthurnét, Szirmay László kormányfőtanácsos és nejét, Szirmay Istvánt nejével, Balogh Samu ny. kúriai bírót és feleségét, Sponer Ödönt és Wink­ler Kálmánnét dr. özv. Maier Já nosnét, Borcsik Árpád főjegyzőt, dr. Eperjessy Pált, Sóhalmy Györ­gyöt, Jancsó Endrét, Terényi Hen­riket, Petrovay Gyulát, Lőrincz Já­nost, Karcsay Valért, Cseskovics Istvánt, és sok másokt. Mádról részt vettek : Kéler Margit, dr. Deré- ky Pál ny. kúriai biró családja, Jeszt- rebényi Erzsébet, Füzély Árpád és családja stb. Szerencsről: dr. Erőss János és György, Vavrek Andor, Faragó Péter stb. Miskolcról; Rozmann Ernő és neje, Brotan Emil és neje, Sárfy Róbert stb. Jól esett a közönség soraiban ott látni az összes felekezetek képvi­selőit, maga az ünnep pedig nem­csak a történelmi gyászt szolgálta, és nemcsak emlékünnep volt, ha­nem szolgálta a megjelentek között azt a megértést, azt az összefo­gást, amely egyedüli útja lehet a szebb és jobb magyar jövendő kialakulásának. Z. Z. Megalakult a Sátoraljaújhelyi Qör. Hath, Jíők Szövetsé­gének helyi szervezete A magyar gör. kath. nők or­szágos Szövetségének elnöknője dr. Máday Lajosné, a miskolci gkath. egyesületi élet agilis szer­vezője Szmoligovics Ilona szövet­ségi lőtitkárnővel f. évi aug. 29- én városunkban is megalakította a gkath. nők Szövetségének helyi szervezetét. Délután 4 órakor a Katholikus Kör nagytermét megtöltötte az ! érdeklődő nők közönsége, hol ! Damjanovich Ágoston tb. kano nők, főesperes-lelkész üdvözlő be - széde után dr. Máday Lajosné ! országos elnöknő, kedves, lebi- j lincselően meggyőző előadásban ! ecsetelte a szervezet vallásos, ha- j zafias és karitativ hivatását, ki- j fejezést adva azon véleményének, j hogy az egyesületi élet erőssége 1 nemcsak a tagok számarányában, i de inkább azok egyéni tevékeny- : ségében nyilatkozik meg. A Sző- i vétség alapszabályainak a főtit- i kárnő által történt felolvasása j után a helyi szervezet Damjano- j v/ch Ágostonná elnöklete alatt • 200 taggal megalakult s a tiszti- i kar megválasztása után Ekmann j János dr. a saujhelyi gkath. egy- í háztanács és iskolaszék világi el- 1 nöke tartott záróbeszédet, meg­köszönve az elnöknőnck s a fő­titkárnőnek a gkath. nők egye­sületi életének érdekében kifej­tett eredménydus fáradozását s egyben buzdította az újonnan megalakult egyesület tagjait, hogy magasztos, női erényeiknek meg­felelő buzgósággal igyekezzenek a vallásos és hazafias célt szol­gáló egyesületi működést kifej­teni. Az alakuló gyűlés a Him nusz eléneklésével ért véget. gazdasági munkások és cselédek jutalmazása A földmivelésügyi miniszter ab­ból a célból, hogy a gazdasági cselédeknek és munkásoknak ser­kentő példát nyújtson s hogy a becsületes munka és hűséges szol­gálat a gazdasági munkásság kö­rében is elismerést nyerjen, az olyan gazdasági cselédek és mun­kások részére, akik az egy helyben töltött hosszú szolgálat, illetve munkásságuk, magatartásuk és jó- ravalóságuk által társaik közül kitűntek, az 1826/27. költségvetési évben hűséges szolgálatuk elis meréseképen pénzjutalmat és elis­merő oklevelet fog adományozni­A gazdaságoknak, a jutalmazásra javaslatba hozandó egyének nevét, lakhelyét, személyi adatait a szol­gálati vizzony körülírása mellett az illetékes járási főszolgabíróhoz kell beterjeszteni. Elsősorban oly gazdasági cse­léd illetve munkás hozható javas­latba, aki a közelmúltban lezajlott szomorú állapotok alatt is mun­kaadóival szemben hűséges és oda­adó magatartást tanúsított. Ház­tartási cselédek s olyanok részére, akik a múltban már ilyen kitün­tetésben részesültek, nem kérel­mezhető a jutalmazás illetve ki­tüntetés. Tüdő-, szív-, gyomor-, vese-, vér-, betegek fee- zeléséuek uj módja Dr. Balog intézetben Budapest Gr. Xiehy Jenö-utea 2ÍÍ' ^Levélre felel. TT T “CD tn “ET" HMMn nJLi eiGw m&uirafll aJnriM — Megszűnt a lakáshivatal. Szeptember elsejével megszűnt a budapesti lakáshivatal. A még rendezésre váló lakáskérdéseket a ; népjóléti minisztérium egyik szerve j fogja elintézni. Ezzel egyidőben j az ország valamennyi városában megszűnik ez a népszerűtlen hi­vatal. Érvényben marad azonban a lakásrendelet, melynek alapján a bérekre és felmondásokra vo­natkozólag a bíróság fog intéz kedni. Az önmaguktól felszaba­duló, vagy újonnan épülő laká­sokkal azonban tulajdonosuk sza badon rendelkezik. — Jegyzői Ösztöndíjak és segélyek. A Zemplénvármegyei Községi és Körjegyzők Fiú- és Leánynevelő Egyesülete újabban Halász Pál, Jászay Pál, Polacsek János jegyzők gyermekei és néhai Haraszthy Vince árvája részére utalt ki 2—2 millió ösztődijat. Az Egyesület eddig 25 millió ösztön­díjat s 2 millió segélydtjat utalt ki az Egyesület tagjai, illetve tag­jainak gyermekei részére. — Szőlőkárok bejelentése. A városi hatóság értesíti a szőlő- birtokosokat, hogy az elemi csa­pás (peronospora) folytán termé­sükben kárt szenvedettek kárfel­vételi jegyzéke folyó évi szept. hó 1 tői 15-ig a városi adóhivatalban közszemlére lesz kitéve, hol az érdekeltek megtekinthetik. — A jegyzők egri interná- tusának felavatása. Szeptember 19-én adják át a jegyzők egri inter- nátusát annak a nemes rendelte­tésnek, melynek fontossága ezt az intézetet létrehozta, megvalósította. A felavatás széleskörű ünnepi program keretében megy végbe, mely egyben az ország községi és körjegyzői kari összetartásának manifesztációjául Ígérkezik. eladás, de mit csináljak. Élni muszáj — Hát ebből él ? — Ebből. — Hát az ura mit csinál ? — Az uram 1 ... és legyint a kezével. Megrándul az arca. So­hasem láttam még ilyen világosan, mennyire közel van a szívhez a kéz meg az arc. Egy ószhaju, de igen fiatalos arcú tekintélyes ui ült még ott velünk. Hogy tekintélyes, ezt igy ránézvést is meglehetett állapítani. Úgy 180—190 cm. körüli magas 70—80 cm. széles termet, hozzá 5 araszos csibukszár, füstölő csi- bukkal a végén. Megérzett a dohányfüstön a fehérvirágu mus­kotály. Zemplénagárdon terem ez az illatos finomság. A csibukszár tövén két hatalmas bojt lógott, fehér, kék és piros színezéssel. Bámultam, hogy ilyen rettenetes rúd végén hogyan gyűl meg a dohány. Azt hittem, valami apród­nak kell a közelben lenni, aki ilyenkor a tüzhozó tündér szere­pét betölti. De nem. A csibuk gazdája keze által gyulladt meg. Tudomány kell ahhoz, különösen ha nem a m. kir. dohányjövedék cégjegyzett gyártmánya került belé a töméskor, hanem afféle szüzdo- hány. Tudniillik, a kincstári do­hány rágyújtáskor meglapul szé­pen a csibukban. Szégyenli ma­gát, mint az esküvőn nem járt asszony, de a szűzdohány ilyen­kor felágaskodik magasra a csibuk széle fölé, Azt mondják azt nézi: nem iön-e a finánc ? A csibuk pedig akképen gyűlt meg, hogy utitársunk a lángoló gyufát a do­hány fölé tartva, nagy Ióbázással mozgatta fel és le együtt, az ágaskodó szálakat (mert ágaskod­tak) jobb keze hüvelykujjával gyengéden vissza-vissza nyomta. A tekintély azonban eme külső jelek nélkül is észrevehető lett volna az arcon, a szemen, me­lyekből csak úgy sugárzott a ma­gyar lélek egész magatartása any nyira önérzetes volt, mintha most szállott volna le a lóról Árpád apánk mellől Zalán kiűzése után. Ö is beleszólt a beszédbe: — Lelkem mi az ott a keze­szárán ? — Bolondság, nagyságos uram, bolondság. .. Oda néztem a „bolondságra“ i Egy szív és benne P. J. betű. Az J alsó karjába van kiverve. — Az urának a neve, ugye ? kérdi utitársam. — Aunak. Jaj bizony szeret- ' ném levágni a karomat, úgy szé­gyenlem. Miért ? Hiszen szeretik egymást. Férj és feleség. Egy hosszú sóhaj. — Mikor verték ki azt a szivet ? j kérdem. — Mikor mennyasszony voltam. | Bolond voltam. Nem nőnek való j az. Szidott is az apám . . . Igaza S is volt. — Nincs abba semmi. Úgyis ! „ásó-kapa" választja el magukat, j — Elváltunk már régen, kérem í aláson . . . | No erre aztán elhallgattunk. Az ! asszony kezdte: j — Ézért szeretném a karomat j levágni. ; — Hát a maga neve nincs ki­í verve az ura keze szárába? — Ki van biz’a. Még pedig egészen; nemcsak az első betű. — Hiszen tetszik tudni, éppen el nem váltunk. De hát ő már vagy ! 20 esztendeje oda van. j — Hova ? — Amerikába. — Hisz akkor maga dolláros asszony ! Küld sok pénzt az ember. — Küldene, ha ember vóna. De mással él odakinn. Nekem nem ember ő már. És a nevem ott van a keze szárán. . . Ezt igen szé­gyenlem. Avval teszik a koporsóba. — Földjük van ? — Mit ér az, ha van is ? Nincs ember hozzá. — Hát maga lelkem ? — Én asszony vagyok . . . — Az asszony is ember. . . — Az asszony, asszony, az em­ber, ember. Ember nélkül pusztul minden. Még az öreg ur kérdezett egyet- mást. Közben a vonat megállóit. Istennek ajánlottuk utitársunAat az asszony is, én is. Kiszálltunk. Ci- gándon voltunk. Az asszony ment üzletet csinálni, matyó hímzésekkel, én pedig az „ember“ mentem ha­za családomhoz. Ott a helyem. Embernek lenni kell a háznál. Egy képes újság került otthon a kezembe. Siófoki strandolók, férfiak és nők bakot ugrottak, az­az egymást ugrálták keresztül a képen, a nő a férfit, a férfi a nőt Persze rövidhaju nők voltak. Fiús nők. Bizonyos szégyenkezéssel néztem a képre. Ember nélkül pusztul miuden. Vájjon lehet-e ko­moly gondolkozást, tetterős aka­ratot, áldozatkészséget, nemes szi­vet feltételezni azoknál, akik azt sem tudják, hogy az asszony asz- szony és az ember ember. Pedig Csonka-Magyarországon vagyunk. elérkezett a várva-várt Itt E IN I*-K Á V É

Next

/
Oldalképek
Tartalom