Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-08-08 / 58. szám

Ctvenhetedik évfolyam. Sátoraljaújhely, 1926. augusztus 8. 58 sssám. Megjelenik hetenként kétezer •serdán és ssombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. Hzám Zemplén I POLITIKAI HÍRLAP ElSdietóel ár: Negyedévre. . 20000 K­Hirdetések: négyzetcentiméterenként. BTyllttér soronként 2000 K. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ • Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. i a magyar állam lemond arról a természetes joga ól, hogy az állami, törvényhatósági, községi szükségleteket kizá­rólag a magyar termelés ré­vén fedezze. ügy hisszük, hogy a ma­gyar-francia kereskedelmi szer­ződés ily értelmű revíziója a közvélemény és az érdekel­tek legszélesebbkörü helyes­lésével találkozik, Miután az állami költségvetés egyensú­lya biztosíttatott, s a szanálás nagyjában megvetette a ma­gyar gazdasági élet uj alap­jait, céltudatosan kell tovább haladnunk azon az utón, amely a magyar magángazdaság végleges talpraállitásához ve­zet. Ebben a törekvésben nem csekély segítségünkre lehetnek a jól megkötött kereskedelmi szerződések, melyek a magyar kivitel számára előnyt s lehető­ségeket biztosítanak, Ez az egyetlen ut, hogy azt a ke­reskedelmi izoláltságot, amely­ben eddig sínylődtünk, meg­szüntessük s ugyanúgy bele­kapcsolódjunk Európa keres­kedelmébe, mint ahogy eddig megszerzett kölcsöneinkkel be lekapcsolódtunk Európa pénz­piacaiba. Higgadtság, megfon­toltság, a magyar érdekek szívós védelme kell, hogy ve­I zesse azokat a delegátusain- I kát, akik a kereskedelmi szer- | ződések megkötésére hivatva vannak, legyen bár szó, akár francia, akár cseh, akár más­féle ilynemű szerződésről. Az uj éra, melyet Bethlen hatalmas erőfeszítéseinek ered- ményeképen a szanálás meg­alapozott, nagy feladatok előtt | áll. Fél eredmény volna meg- ; elégedni az eddig elért ered- ; mények bámulásával s tovább nem haladni az életnek, a Január elsejétől a pengőszámitás kötelező lesz. A mostani nagy számokról kis számokra való át­térés azonban nem lesz egyszerű, mert úgy az állam, mint a magán- gazdaságban előbb még számtalan intézkedést kell életbeléptetni, a- mely előkészíti és előírja az átmenet lefolyását. A pénzügyminisztérium tisztában lévén a helyzettel, már ki is adta azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek nélkül a pengőszámitás megkezdése nem volna megvalósít ható. így elsősorban utasítást kaptak az összes pénzügyigazgatóságok és adóhivatalok, hogy az adóbe­felvirágozásnak, Csonkama- gyarország renesszánszának ama utján, melynek végén egy minden tekintben kon­szolidált állam csábitó képe int felénk. A magyar faj szí­vós életerejétől s a minden­kori kormányok becsületes igyekvésétől függ, hogy visz- szaszerezzük a magyar név­nek azt a megbecsülést, ame­lyet a forradalom és a kom­mun könnyelműsége csaknem végzetesen elkártyázott. szedésnél már most kezdjék meg a koronának pengőre való átszá­mítását és lehetőleg a közönségbe vigyék belé a tudatot, hogy elér­kezett az idő, amikor általában mindenkinek pengőben kell a maga kalkulációját megcsinálni. Az állami hivatalok összes szám­vevőségei utasítást kaptak, hogy a tisztviselők fizetését számítsák át pengőre. A fizetések kiszámitásá- sánál sem lefelé, sem felfelé nem lesz kikerekités, de mindenki pontosan megkapja azt az összeget, amely az átszámítás után fizetendő, Az összes állami hivatalok külön­böző tarifáit máris átszámították fiz adóhivatalai) és pénziigyigazgatósógoli átférnél) a pengöszámitásra Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Revíziót! Most, hogy néhány állam­mal megköttük a kereskedel­mi szerződéseket, Csehország­gal pedig folyamatban vannak a bizonytalan kimenetelű tár­gyalások, a közvélemény bi­zonyos várakozással fordul a magyar-francia kereskedelmi szerződés revíziója felé. Ezt a szerződést annakidején bi­zonyos kellemetlen körülmé­nyek között kissé elsietve kö­töttük meg, de az a szeren­csénk, hogy egyik pontja ér­telmében Magyarországnak jo gában áll a szerződés revizió ját kérni. Bár Franciaországgal nem vagyunk túlságosan élénk ke­reskedelmi összekötletésben, mégis a szerződés aláírása óta eltelt rövid idő alatt is kitűnt, hogy azokkal az elő nyökkel szemben, amelyeket belőle Franciaország húz, Ma­gyarország bizony kissé hát­térbe szorított szerepet játszik. Már pedig ha egy állammal egyáltalán szerződést kötünk, ennek első és egyetlen célja a magyar ipar és kereskede­lem, továbbá mezőgazdaság érdekeinek biztosítása. Mivel Franciaország maga is nagy őstermelő állam, mezőgazda­sági cserekereskedelmünk nem valami élénk vele s amikor a szerződés revíziójának kérdése felmerül, akkor elsősorban a magyar iparra kell gondol­nunk. Ezt a revíziót három irány­ban kell megejtenünk. Először megszüutetni mindazon cik­keknek a vámkedvezményeit, amelyeket Franciaország hoz­zánk importálni nem tud, vagy csak igen csekély mér­tékben ; másodszor Magyar ország számára ugyanazokat a kedvezményeket kell bizto­sítani, amelyeket Franciaor­szág szomszédaink számára biztosított; harmadszor de nem utolsósorban, az uj szer­ződésből ki kell venni azt a klauzulát, melynek értelmében A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr Kossuth János. (187) VI. Befejezés visszapillantás. Az oligarchiának nem kell a király, van pártja a német csá­szárnak, van a lengyel királynak is, a Felvidék várait martalócok bitorolják, a végeket a törökök fenyegetik, az ország kincstára üres. Még a párthiveibe se biz- hatik, a faji átok azokat is hábor­gatja, a szent korona ellenség kezében van, aki igen is tudja mit jelent az. A világtörténelem nem mutat példát arra, hogy egy gyer- mekifju annyi veszéllyel küzdve lépett volna a trónra, sokszor any- nyi dicsőséggel gázolt volna azo­kon át s ráadásul országát rövid idő alatt imponáló hatalommá tette volna. Nagy Frigyes is fiatalon lépett trónra, de az a trón nem ingott, országában pisszenni sem mert senki, pénztára annyi hadi kin­cset rejtegetett, amennyi akkor nem volt sehol. Kaszárnyáiban 80.000 csodásán begyakorolt s I Frigyes Vilmos vasmarkából kikerültén fe­gyelmezett katona várta királya parancsát. És látott a világ egy csodát- Rövid idő alatt teremt a korán megférfiasodott gyermekkirály olyan rendet, aminőt országa soha azelőtt nem látott. És fájdalom; azután se. A rend nyomán azután megjött minden. A pártütők igen hamar belátták, hogy „vagy meg­szokni, vagy megszökni.“ Vagy a királyi udvar fényébe jutni, vagy a király börtönébe, amely utóbbi nyitva állott légyen akár világi potentát, akár prelátus előtt, még a kedves nagybátyját sem kímélte, hahogy királyi haragját vonta ma gára. A zsebrákokkal egy-kettőre végez. Vagy felakasztatja őket, vagy zsoldjába fogadja, ki mire való. Utóbbiak magvát képezik a hires fekete-seregnek, amely előtt ellenség soha meg nem állhatott vala. A hadi kincstárt megtölti nem a templomi kincsek beol­vasztása utján, ami valamikor megszokott pénzforrás volt, hanem úgy, hogy megösmerteti alattva­lóit a közteherviselés fogalmával, csakhogy nemcsak a paraszt vi­seli, hanem — horendum dictu — a nemesség is, amivel aztán da­rázsfészekbe nyúlt, de nem enge­dett egy hajszálat sem. A nemesség megadóztatása hal­latlan valami volt. Nyilvánvaló megsértése a magyar magna char­tának, amely csaknem egyidős az angolokéval. Csakhogy mig az angolok az északi Óceán hullá­mainak oltalma alatt biztosíthattak maguknak jogokat a királyi hata­lom rovására, olyant is, amely a király kezét megkötötte, az alatt­valók vére és verítéke fölött való rendelkezésben Mátyás zsenije és uralkodói rátermettsége nem tűrt oly korlátozást, amely országát az ellenség prédájának tehette volna ki. Az ország főbbjei és a nemes­ára. lOOO SZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom