Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-08-01 / 56. szám
Ctvenhetedik évfolyam. 56 szám. Sátoraljaújhely, 1926 augusztus 1. Megjelenik hetenként kétsser szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) El (fizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: Hégyzetcentiméterenbórit. Nyllttér soronként 2000 K. Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. a iám FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség 6« szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ssám. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Uj program, mely máris avult Rassay Károly avatóbeszédével a napokban végre megalakult a Független Nemzeti Demokrata Párt. Tulajdonké- peni célja az lett votna, hogy az összes baloldali polgári erőket összefogja, de féltékenység, kicsinyeskedés s bizonyos elvi fenntartások miatt sokkal, de sokkal kisebb méretű valamivé zsugorodott ösz- sze, mint azt eleinte a vér- mesebbek képzelték. Ami Rassay Károly beszédét illeti, ha stílusban a gondolatok egymáshoz kapcsolásában nem is tagadhatunk meg tőle bizonyos emelkedettséget, a lényeget tekintve mégis elhibázott alapokon áll, mert a mai helyzetnek megfelelő uj gondolatot nem vet felszínre. Az egész beszéd legnagyobb hibája az, hogy nem tud a múlt kisértésétől szabadulni, a liberalizmust úgy értelmezi, mint atyáink tették s ahelyett, hogy erős gazdasági programot adna, a közjogi sérelmek ócska vessző paripájára ül s úgy képzeli, hogyha ezek megoldódnak, akkor minden rendben van. Ha már a 67-es kiegyezés után sem volt sok értelme a sé- relmi politikát folytatni, mert ez csak elterelte az újjáalakult Magyarország pénzügyi és gazdasági programjáról a figyelmet, ma, amikor sokkal nehezebb kérdésekkel viaskodik a csonka ország, természetesen sokkal elhibázot- tabb ilyen avult alapokra épiteni egy uj párt program ját. Igaza van Rákosi Jenőnek a magyar újságírás nesztorának, mikor rámutat arra, hogy ebben a beszédben a mai viszonyok alig vannak érintve, s hogy egész koncepciója úgy van felépítve, mintha Rassay Károly a Csipkerózsika álmát aludta volna s vakon és értetlenül haladt volna el a Magyarországot rombadöntő események vihara mellett. Ma Magyarország átmeneti életet él. A pártoknak és mindenkori kormányoknak nincs egyéb kötelessége, mint az, hogy egyik napról a másikra helyesen oldják meg a problémákat s azokat a nagy elveket, amelyektől egyetlen magyar embernek sem szabad egy pillanatra is eltérni, tartsák melegen s várják a kedvező időpontot, mikor velük elő lehet lépni. Tegyük fel, hogy az egységespárt nem a legideálisabb párt, amellyel kormányozni lehet, még abban az esetben is nevetséges Rassay Károly vádja, aki azt állítja róla, hogy nincs elvi alapon tagozódva. A baloldali polgári ellenzéknek állítólag közös elvi alapja van és mégis csak ilyen apró kis pártocskát tudtak megteremteni s az a bizonyos széttagozódás az ő csekélyszárnu soraikban sokkal kirívóbban és élesebben érvényesül, mint azt az egységes pártról Rassay Károly állítja. Ahol konkrétumokba kanyarodik ez a beszéd, ottan téved, ahol pedig általánosságokról szól, ottan nem ( a ZEWFLÉH EREDETI TÖKCÖH fiz agarászatról (Két közlemény) Irta: Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, ny. alispán. I. Az őskori ember, akit önfen- tartási ösztöne megtanított, hogy az élelméhez, ruházatához, sőt eszközeihez szükséges vadak kéz- rekeritéséhez a szelidebb s a házhoz szokott állatokat felhasználja, bizonyosan a könnyű testű és sebes agarat figyelmen kívül nem hagyta. Az őskor történelmének lapjain sőt reánk maradt leletekből is, vannak adataink, amelyek igazolják, hogy a vadfogásokra használt állatok között leginkább a kutyák s ezek között az agaraknak jutott a főszerep. Az egyptomiak az apróbb vadak fogására agarakat tartottak. Ezt bizonyítja a többek közt az a értékes, mert hiába jelenti ki valaki, hogy a parlamentnek nagy problémákat kell megoldani, ha nem mondja meg, mik ezek a problémák, amikre gondol s hogyan véli őket megoldhatóknak. Szabadságjogokról prédikálni s terméketlen kiitizálás- ban kimenteni az anyagot, könnyű feladat, de nehéz rámutatni in konkreto a hibákra, s még nehezebb egészséges tanácsokat adni e hibák meggyógyitására és a jövő beni elkerülésére. Ha valaki elmenne egy orvoshoz s az Széli József főispán rendkívüli közgyűlésre hívta össze Zemplén- vármegye törvényhatósági bizottságát. A rendkívüli közgyűlés ösz- szehivását a külföldi kői csőn tette szükségessé, miután a törvényhatósági bizottság határoz hogy milyen összeget igényeljen Zempién- vármegye a vármegyék 7 V2 %.os font sterling kölcsönéből s a kölcsön feltételeinek megfelelően mithebai sziklasirban talált s a XVI. dinasztia korából származó kép is, amely egy a vadászatról hazatérő pecért ábrázol. A pecér hátán egy elejtett zergét, kezében fülénél fogva egy nyulat visz, mellette pedig egy színes nyakörvvel ellátott cirmos agár halad. Nagyon valószínű, hogy elődeink is, mint a keleti nomád népekhez tartozók, a vadak fogására az agarakat eleitől fogva használták, írott bizonyítékaink az iránt nincsenek, de nem képzelhető, hogy szittya, lóra termett faj az agará- szatot, amely lobbanékony természetének megfelelő vadász-örömet nyújthatott, előszeretettel és kedvteléssel ne űzte volna A XVI. század elejéig nem tudtam adatokat szerezni, mellyel fentebbi állításomat igazoljam, de a mondott századtól többé-ke- vésbbé érdekes adatokat sikerült összegyűjteni, melyeket röviden alább elősorolandok. II. Ulászló és Mátyás király is kedvteléssel űzték a lovas-vadá- i szátokat s ezek között az agaráaz orvos csak azt tudná neki tanácsolni, hogy úgy viselkedjék, ahogy ez egészségére nézve a legelőnyösebb, de semmi szigorú előírást nem adna, akkor nem igen hisz- szük, hogy ez az orvos valaha is nagy praxisra tehetne szert. Rassay Károly egész beszéde és okfejtése hasonlít az ilyen orvos viselkedéséhez, mert mig egyik oldalon terméketlen kritikákban merül ki, a másik oldalon nem támasztja alá e kritikák erejét azzal, hngy a való helyzet valódi gyógyszereit tanácsolná. [yen hasznos beruházásokra kívánja azt felhasználni. Az augusztus 9-én délelőtt 12 órára összehívott rendkívüli közgyűlésen ismertetik a kölcsöntár- gyalások anyagát s annak részleteit. A kölcsönnek zemplénvárme- gyei vonatkozásairól illetékes helyen a következő felvilágosításokat nyertük. A vármegye építési és beruhászatot is, de amint II. Lajos király udvartartásának számadási könyvéből, különösen 1525. január 12-től julius 16-ig terjedő részé- j ben olvashatjuk, az agarászat ezen I időben a fejedelmi udvarnak is ! egyik főszórakozását képezte. II. Lajos vadászkutyái falkáját a Csep- pel szigeten tartotta, ahol azokat külön pecérek gondozták s egy „István“ nevű királyi apród volt a főfelügyelettel megbízva, aki az agarakat Budára s vissza a szigetre kisérte. Legkedvesebb agarait azonban magánál tartotta, ott settenkedtek azok a királyi elfogadó termekben, sőt az ország- nagyok nem kis bosszúságára még az étkezéshez is bebocsátat- tak, sőt az asztalról enni is kaptak. Csehországi uraktól többször kapott agarakat s ő viszont ezekért agarász lovakat ajándékoz. Apaffy Mihály fejedelemnek 129 agara volt, ezek között több palotás agár. A pecéreknek 12 frtot és teljes ellátást fizetett. Kemény János önéletírásában Bethlen Gábor fejedelem udvar9 külföldi kölcsön megszavazása ás felhasználása ügyében rendkívüli közgyűlést tart Zemplénvár- megye törvényhatósági bizottsága szám serei ÍOOO 3C
