Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-12-29 / 99. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1926. december 29 aranykoronára csökkent. A kivi­telnél október hónapban emelke­dett a búza és a rozs, szokatlan nagy mennyiséget szállítottak ki burgonyából, babból, baromfiból, disznózsírból és húsból. A magyar nagykereskedelmi árak indexszáma november hó folya­mán 18 046-ról 18 284 re emel­kedett. A Iétfentartási költségek indexszáma is emelkedett október folyamán és pedig a lakásbért is beleértve 14883-ról 15293-ra, ami 2.8 százaléknak felel meg. November hó folyamán a fize tésképtelenségi esetek száma ismét csökkent. Volt 13 csőd és 92 csődönkivüli kényszeregyezség. A munkanélküliek száma körül­belül az előző havi színvonalon maradt. A népszövetségi kölcsön szám­láján rendelkezésünkre álló egyen leg 105,047.811 pengő. A posta november hónap folya­mán 27,827.000 közönséges, 1 millió 092.680 ajánlott levelet, 112.722 értéklevelet, 1,067.3 ^cso­magot, 577.634 drb. postautalványt kézbesített. A feladott táviratok száma 323.640. Távbeszélő főál­lomások száma 58.932, a rádió­vevőberendezések száma 55.772. A posta bevételi többlelete 7.541 pengő. A m. kir. államvasutak novem­ber folyamán 6.151.800 utast, 2,450.926 tonna árut szállítottak. Kocsirakományok száma 152.881 Bevételi többlete 1,837.862 pengő. A Duna—Száva—Adria Vasút­társaság novemberben 381.564 utast, 231.294 tonna árut szállított, a kocsirakományok száma 17.429 volt. Bevételi többlete 90.737 pen­gőre rúgott. A postatakarékpénztárnál a ta­karékbetétek száma 1,259 994, a csekkszámlák száma 54.848. Bernáth (Hadár alispán újabb alapítványai Alig egy éve adtunk arról hirt, hogy Bernáth Aladár alispán for­rón szeretett, elhunyt neje emlé­kezetének kegyelettel áldozva 25 millió korona értékű több alapít­ványt tett le a jótékonyság oltárára. Ezeknek az alapítványoknak ka­matai azóta is áldásthozóan szol­gálják kitűzött céljaikat és el nem mulhatóan őrzik az otthon ápo­lásában, az emberszeretet és jóté­konyság gyakorlásában, a lelki kincsek osztásában mindenkor ki­vált Bernáth Aladárné emlékezetét. Azt kell hinnünk, hogy Bernáth Aladár alispán minden alkalmat fölhasznál, hogy ezt az emléke­zést mindjobban elmélyítse. És teszi ezt a legnemesebb gesztus­sal részben a régi alapítványok kiegészítésével, részben uj alapít­vány létesítésével. A karácsonyi ünnepek alkalmá­ból a múlt évben a Sárospataki Főiskolánál egy jó előmenetelü és hitbuzgó tanuló jutalmazására tett öt milliós alapítványát tiz millió koronára emelte föl. Abból az alkalomból pedig, hogy Gyula fia, mint a sátoraljaújhelyi kegyes tanitórendi főgimnázium végzett növendéke, most tiz éve vonult be harctéri szolgálatra, 5 millió koronás alapítványt tett egy az említett intézet jó előmenetelü és kifogástalan magaviseletü ta­nulója jutalmazására. A jutalmat a főgimnázium igazgatója itéii oda s annak kamataiban elsősor­ban a fenti feltétel mellett olyan tanuló részesítendő, aki Zemplén vármegye szolgálatában álló, vagy állott tisztviselő és alkalmazott szülőnek-a gyermeke. Bernáth Aladár al spán ezen újabb alapítványával is példát mutatott a társadalomnak, mikor a leghelyesebb megítéléssel olyan célokra tette le újabb alapítvá­nyait, melyek a feljövő generá­ciónak ambícióját, szorgalmát, tu­dását vannak hivatva jutalmazni és nemes versenyre buzdítani őket az értékes jövőt megalapozható munkásság terén. 9 pengő és a hitel Olyanok vagyunk, mint a gye rekek, mikor egy lovacskát vagy kis játékbabát kapnak: felverik örömükben a há'/ nyugalmát, de a boldogság csak nagyon rövid ideig tart, mert egy pár nap után a lovacskának már csak egy-két lába van, a szemek he Iyén pedig üres gödröcskék me­rednek, a kis játékbaba pedig egy pár nap után sorvadásba esik, lényének legnemesebb tartalma értéktelen kóc alakjában testecs- kéjének belsejéből kifelé szorul A mérhetetlen gyermeki örömből mérhetetlen szomorúság lesz. Ez a kép jut eszembe most mikor a nagy gyerekeket, az em­bereket látom, kezükben az uj pénzzel, a pengővel. Akik olyan szerencsések voltak, hogy már a pengő hivatalos forgalomba ho­zatala előtt hozzájuthattak ahhoz, mint a gyermekek végtelenül örültek, az egész városban muto­gatták boldog-boldogtalannak, sokan irigységet keltve azokban, akiknek' még a régi nem pengő pénzből is vajmi kevés jutott. a pengővel, mint a gyermek a lovacskájával. Egy-kettőt alszik és arra ébred hogy a lovacskája már sántít és nem is lát valami jól. Az ember is egy-kettőt alszik és arra ébred, hogy a kedves pengők már kicsúsztak birtoká­ból, elvitte a házbér, a ruha, a fa és a legnagyobb pengőfogyasztó — a gyomor. A hirtelen örömet itt is szomorúság váltja fel. Ha tehát azt akarjuk, hogy örömünk állandó legyen és a minden em­beri szükségletet biztosítani tudó pengő ne csak mint mutatvány- szám boldogítson bennünket, ha nem annak mindenkor kellő í mennyiségben tu’ajdonosai le- j gyünk, úgy arra kell törekednünk, | hogy minél több olyan forrás ! nyíljon meg, mely aztán elegendő mennyiségben bugyogtassa az élethez olyannyira szükséges pen­gőket. Az egész közgazdasági élet a hitelen alapszik, hogy ez mennyire igaz, mutatja az állam- háztartás példája, mely mindad­dig talpraállni nem tudott, mig egy megfelelő hitel bele nem su­gározta az életképesség összes kritériumait. Ha ez áll az állam életében, sokkal inkább áll az egyes életében Mindaddig tehát, mig itt a hitelélet megrendszabá- lyozva nem lesz, addig az egyes­nek talpraállásáról, boldogulásá ról szó sem lehet. A hitelnyúj­tással foglalkozó egész szerveze­tünk egy hires mentalitásból fo- lyólag — mely még a korona hullámzásának idejéből származik — még ma is, pénzünk örvende­tes stabilizációjának idejében nem akar a békebeli mentalitásra he- lyezkedni. Lehetetlen egészséges termelést elérni a mai kamatlábak mellett* A hitelélet lebonyolításával fog­lalkozó szervezetek saját létalap­jaikat támadják meg a hitelnek mai kiszolgáltatási módjával, auto­matikusan elsorvasztván a hitellel dolgozó közgazdasági életet, ön­magukat is elsorvasztják. Se a kereskedelem, se az ipar egészséges vállalkozásokba nem bocsátkozhatik a mai kamatláb mellett, a fizetésképtelenségek­hez a legnagyobb mértékben az járul hozzá, hogy a hitellel dol­gozó kereskedelem és ipar nem birja a fogyasztóra áthárítani a Rövidesen azonban úgy leszünk a magas kamattételket. Kisebb A ^00000000000000000000000£1 0 . « ........................ 0 0 0 0 SsZlPflL uievi egy művészi fénykép vagy nagyítás, mely műtermében heszuIí. é —-—---------------------------- s 0 Nagyítások régi képek után és felvételek este 0 0 villanyfénynél készülnek. 0 H Műterem: Sátoraljaújhely Petőfi ucca 14. szám. 0 ^000000000000000000000001 kamatlább mellett sokkal egész­ségesebb volna a hitelező szer­vek mérlege is. Nem lehet meg­érteni, hogy mikor békében már 6V0 is nagy kamat volt és egy valamire való cég 5Vz, 5*A, sőt 0 százalékra is kapott pénzt, ma ugyanolyan stabil pénz mellett a bankok nagy tömege _ tisztelet a kivételnek még 15—16°/0-OS kamattal dolgozik. Egész.,biztosra veszem, hogy a kormány által kilátásba helyezett magángazdálkodások szanálási Programjának megvalósításánál a hiteléletnek békebeli alapokra fektetése egyik nevezetes prog­rampont lesz. — Addig nem beszélhetünk nor­mális közgazdasági életről, amíg a hitelélet a békebeli korlátok közé szorítva nem lesz - Ugy ma_ gánjogi, mint büntetőjogi szem­pontból. ____ Pr Róth Hngé^- Lapunk 1927. évi első a közbejött ünnepek 1927. év, január 5-én a rendes «dőben jelenik meg.- Képviselőnk boldog uj év kívánása. Összes barátaimnak és jóakarómnak ez utón kívánok bol­dog uj esztendőt. Dr. Görgey István országgyűlési képviselő zetT A Ma^ar Nem* zeh Rank főtanácsa Diószeghy váitób L I Sat0raljauÍhelyi dókhoz valtóbirálova nevezte ki. némái Ze*mp,én előfizetése és példányszarnamak óra az 1927. folvtnn r ,£Z0, Időszámítás folytan lapunk kiadóvállalata a aTfíJZ 7?*7' évi döfedési árát ElőZerZ°*epen állaPd°tta meg : Előfizetési ar egy évre 8 pengő felevre 4pengő, negyedévre 2 pengő Egyes szám ára 10 fillér. L a Zemplén ez előlizetési ár megál­lapitasaival, tekintettel a béke­értéktüí°nK ? 3 pCngő közöt« értékkülönbségre, még mindig 3 rég‘ nivónak, holoít az előállítási ár költségei a ré­giekét meghaladják. — Felkérjük egyúttal lapunk előfizetőit, hogj hátralékos előfizetéseiket bekül­deni szíveskedjenek.- ^Jegyzés. Ifj. Makrai Ger­gely í. hó 25-én eljegyezte Bodnár Baby urleanyt helyben. (Minden külön értesítés helyett.)- A pénzintézetek munká- szünete január 2-án. A miskolci Kereskedelmi és iparkamara közli ?LfkZtckZ!’ hogy a Pénzin­tézeteknél az évforduló alkalmából Is a felező pengőátszámitásra áttérés folytan fokozottabb irodai munkáknak zavartalan ellátása ér­dekében a kereskedelemügyi mi- niszter u>- kivételesen engedélyt adott arra, hogy a pénzintézetek­ben az irodai munkák az 1927. évi január hó 2-ára eső vasárna­|PegyenekegéSZ naP°n ^ végezhet,5k

Next

/
Oldalképek
Tartalom