Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-12-19 / 97. szám

Otvenhetedlk évfolyam. 97. szám. Sátoraljaújhely, 1926. december 19. M*gJ«l«nlk bétánként kétszer issrdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sitor&ljaujhely (Vármegyeház ad var) Í I * I idvar) ff Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Zemplén Előfizetési ér: Negyedévre . .. 30000 K. POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: jl§ négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 2000 K. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ : Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. B felperzselt falu riasztó forradalmi képe, tüz- csóváival, feldúlt otthonaival, éjszakába menekülő üldözött­jeivel tiint fel Bethlen István emlékében, amidőn visszapil­lantott nehéz munkájára, amit e haza újjáépítésére szentelt, amióta Erdélyből e csonka haza földjére szakadt s amit hat évi kormányzati működése alatt tett. Ez a szubjektív ér­zelem adta kezdettől fogva számára a nagy lelki erőt, acélozta meg akaraterejét, hogy kivezesse az országot a rombolás lázálmaiból és visz- szaadja kötelességeinek, pol­gári önmagának. A fájdalmas epizód egy életre szabta elé, hogy a vi­szályt szitoktól elzárja az egészséges társadalmat, ame­lyet kiforgattak nemzeti sa­játságaiból, emberi méltóságá­ból, amelynek katonáit, a vérükből való fiakat az or­szág határainak felgyujtására, a békés falvak felperzselésére lázitottak, hogy egy háború­tól sújtott nemzet halódása felett őrjöngő orgiát üljenek. A forradalmi tüzcsóvától felgyújtott ország és nép azóta a lelke mélyéig kijózanodott és meglátta, hogy árulói vol­tak azok, akik hitvány önös elvakultságukban rázuditották az ellenséges csapatokat az ezer esztendős magyar terü­letekre. Ekkor tett Bethlen fogadalmat, hogy uj életet kell teremteni ezen a földön j és minden erejét összeszed- j nie, az egész magyarságot egységes táborba gyűjtenie, hogy ennek az országnak j valaha még boldogsága és j békéje legyen. Elhatározása, j rendíthetetlen akarata és cél- j tudatos munkája egy rövid luszlrum alatt kellő eredmény­nyel járt, a romhalmazból ég felé emelkedik az építő nem­zeti politika-alkotása s egy j megujhodott nemzeti gondol- i dolkozásu társadalomban éle- j dezik a büszke önbizalom. A ! magyar társadalom szine-java és többsége áll az ország visz- szaszerzésének elhatározása és munkája mellett. Békés és nyugodt munkát akar az ország s ezért sze­gődik teljes bizalmával olyan tekintélyekhez, akik eddig té- nyeikkel, áldozatos, önmeg tagadó munkájukkal bizony Ságot'tettek, hogy e hazának gazdasági felépítését végbe viszik. Most, hogy a mun­kástársadalom is megelégelte vezetőinek idegen jelszavak után igazodó, a nemzet érde­keitől eltávolodott irányzatát s a legutolsó választásokon megnyilvánult állásfoglalásá­val arra törekszik, hogy a nemzeti táborba kapcsolódjék s mint alkotó eleme az egy séges magyar nemzeti társa­dalomnak, a becsületes ma­gyar munka megteremtésén a közös, gyümölcsöző jöven­dőért dolgozzék, nincs okunk aggódva nézni a holnap elé. A felperzselt falu képe Az alig lezajlott képviselőválasz­tásnak egyik legkellemetlenebb meglepetése volt a szavazók jegy­zékének, a hivatalos jegyzékeknek rendkívül hiányos volta. Évtizedek óta Sátoraljaújhelyben lakó, ma­gas hivatali és társadalmi állást betöltő egyének hiányoznak, nin­csenek felvéve a szavazók jegyzé kébe, minélfogva a választási ak­tusnál nemcsak hogy hivatalos funkciót nem teljesíthettek, de nem élhettek szavazati jogukkal sem, Eltekintve attól, hogy erősebb választás esetén nagyon káros le hét a pártokra a választók kiha­gyása, az ilyen felületesen össze­állított jegyzékek nem arra valók, hogy jogfosztó hatályúak lehesse­nek s szavazati jogra képesített polgárokat elüssenek a joguk gya­korlásától. De nemcsak hiányosak a jegyzékek, hanem hibásak is. Névelirások s egyéb helytelen ada- , tok szinte hemzsegnek a jegyzé­kekben. Helytelenül teszi azonban a kö­zönség, hogy ezekért a kiállító és felülvizsgáló hivatalokat, hatósá­gyászos emlékeivel sohasem mosódhatik el a lelkekben, mert ez az emlékezés erősiti meg az építő szándék erejét és zárja ki, hogy valaha is visszakivánhassa bárki a gyúj­togató forradalom pusztító napjait. Országot szerezni, a feldúlt liazát termékennyé tenni, a megbontott társadal­mat megbékíteni, a lelkekbe nyugalmat és bizalmat vinni — egész embernek való fér­fiam feladat. És még férfiasabb cselekvés, a feladatot győzni, a megoldást megtalálni. Beth­len István grófnak lélektani­lag indokolt a joga ahhoz, hogy örömmel gondoljon vissza becsületes munkájára s arra az útra, amelyen egye­nesen halad előre. A nemzet igaz, mély ragaszkodása hozzá és csodálata államférfim nagy­sága iránt kiséri és védi őt, i hogy a maga elé tűzött cé- | lókat továbbra is az ország i I javára megvalósíthassa. gokat igyekszik felelőssé tenni. Mert legjobban és elsősorban maga a közönség hibás, mert a jegyzékek közszemlére ki vannak téve az összeállítás után, de azt a fáradságot egyetlen választó sem veszi magának, hogy a közszem­lére tétel alatt meggyőződjék, váj­jon szerepel e megfelelő adatok­kal a jegyzékben. Ha ezt nem mnlasztaná el a közönség lega­lább 90 százaléka, nem kellene a jegyzék miatt panaszkodni. Képzeljük csak el, hogy milyen kellemetlen helyzetet idézhetett volna elő a kihagyás az egyik újhelyi ügyvédnél, akit az egyik közeli kerület jelöltjéül emleget­tek. A legjobb hiszemüséggel fel- tehette, hogy fel van véve — mint ahogyan nem — a választók jegy­zékébe. Fellép, elkölt pár száz milliót, mikor kisül végre, hogy nincs jegyzékbe véve, nem vá­lasztó s igy nem választható. De még sok más természetű kellemetlenségnek is lehet előidé­zője a hiányos vagy hibás jegy­zék. miért már most — jóelőre — felhívjuk az illetékes hivatalok, hatóságok figyelmét, hogy a leg­közelebbi kiigazítás alkalmával a hiányok pótlására a legnagyobb gond forditassék, a közönséget pedig, hogy az adatokat közszem­lére tétel alatt ellenőrizze. . .. legyen velem együtt pusztában kiáltó szó ... (Levél egy lemondott iskolán kivtlli népmivelési előadóhoz) Igen tisztelt Uram! Vettem szomorú gondolatokkal megrakott, mégis annyira szép levelét. Sietek válaszolni, hogy elhatározását az ellenkező irányba terelni megkíséreljem, mert annak idején tett nemes megajánlását nem tudom nélkülözni. Igaza van uram. Minden szava súlyos mint a pöröly, meglátása világos, mint a prófétáké. Puszta ez a hely. Sivatag. Sakálok és hiénák tanyáznak itt, mérges kí­gyóknak nemzetségei fészkelnek ölében. Igaza van Uram! Sebek­től vérzik itt a dolgozó ember s a nemes mag, melyet velegetünk, ha csirába hajt is, nem bírja el az itt való lelkek éghajlatát. Igaza | van. Sok hit és nagy lelkierő kell ahoz, hogy az alattomos lesharcok tüzét állani tudjuk. Csak a lemondásban nem tudok szép soraival egyetérteni. Mert mi a helyzet? Itt élünk egy halálra ítélt nemzet közösségében szét­szabdalt csonka hazában. Van itt osztály, mely leginkább csak a tükörbe néz, hogy önmagát lássa; a magasság és mélységek felé rit­kán irányul szeme pillantása. Van itt osztály, mely valamikor dísze, j virága volt a nemzetnek, ma pedig részben önös osztálytörekvések zűrzavaros útját járja, részben a züllés odúiban sorvad, haldoklik, részben hitevesztetten csüggedez. Van itt osztály, melyet ezer éven keresztül csak szolgaságra nevel­tek, jellemét meghamisították, lel­két nyomorékká tették. Hát mondja meg Uram, lehet-e még dicsőbb jövőnk nekünk, — ha mind félre­állunk ? Ázsia mélységeiből hozott ki bennünket a gondviselés. Úgy élünk itt árván, rokontalanul. De nem ez a mi bajunk, hanem az, hogy mi, akik egy nemzet testét Rendkívül hiányosak az országgyűlési képviselő választói jegyzékek széxa ára ÍOOO 31C

Next

/
Oldalképek
Tartalom