Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-07-18 / 53. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1926. julius 18. adásainak elfogadása után a köz- j gyűlés az 1926/27. évi költség- j vetést 78,200.400 K. bevételben s ugyanannyi kiadásban irányozta elő. A közgyűlés berekesztése előtt az elnöknő bejelentette, hogy Széli Józsefné főispánná az egyesület alapitó tagjainak sorába lépett s hálásan emlékezett meg a városi népkonyháról, mely szintén gyak­ran és nagyobb természetbeni adományokkal segélyezi a Stefá nia Szövetség arra utalt és aján­lott védenceit. A közgyűlés mindvégig emel­kedett hangulata a jó ügy iránti teljes megértést bizonyította s egyben méltó kerete volt annak a bámulatosan agilis, lelkes, odaadó, fáradhatatlan és áldozatkész mun­kásságnak, melyet az egyesület fenséges elnöknője annak vezeté­sében és irányításában kifejt. * A Stefánia Szövetség közgyű­lése után a sátoraljaújhelyi városi Népkonyháról mondott néhány meleg szót gróf Széchenyí-Wol- kenstein Ernőné. Először is egy rövid félórára kérte a jelenlevők szives türelmét s kifejtette, hogy a buzgó népkony­habizottság élén özv. Juhász Je- nőné elnökkel , mily nehéz küz­delmekkel és nagy munkával ve­zeti ezen jótékony intézményt, ahol télen több mint 300 és je­lenleg, dacára a nyári hónapok­nak, még mindig 180—150 köz­munkában kimerült, öreg, nyomo­rék, özvegy, hadirokkant és árva kap naponta egy tányér meleg, főtt ételt. Felemlitette, hogy az el­múlt év őszén a várossal szem­ben azt a kötelezettséget vállalta, hogy ha a város ad évi 60 mil­lió koronát, akkor ő, a rossz idő miatt elmaradt népünnepély ren­dezőbizottságának segítségével szintén 60 millió gyűjtését vállalja magára. A mai felszólalásának főképen az a célja, hogy a szép számban egybegyült közönségnek addig is, amig a Népkonyha az év végével A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János. (185) VI. Befejezés visszapillantás. A parancsolni és engedelmes­kedni nem tudás következményei rövid időközönként katasztrófális bajokat okoznak, fenyegetve a fiatal ország függetlenségét. A di­nasztikus politika nem lehetett mindig válogatós az eszközökben s a királyság megalapítása után aránylag rövidesen már éreznie kellett az országnak a német, sőt a görög befolyás bajait. Ha a XII—XIII. századokban Magyar- ország határán kialakulhatott és megerősödhetett volna egy erős állam, végzetessé vált volna Ma­gyarországra, amely nélkülözve a szilárd közponii hatalmat, inkli- nálva a korrupt pártoskodás rák­fenéjére, könnyű prédája lett volna a hóditónak. Tudjuk, hogy IV. évzáró közgyűlését megtarthatja, tudomására hozza, hogy a város­sal szemben vállalt 60 mitló kö­telezettségének pénzbeli és nagy­arányú terményadományok érté­kével eleget tesznek. Ezen szép eredményért gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőné az ő meleg szivének legmélyéből mondott köszönetét a nemesszivű adakozóknak és főképen az ő ked­ves segítő gyüjtőtársainak önfel­áldozó munkájukért, és kérve- kérte őket, támogassák őt a jövő­ben is, különösen egy szeptember 8-ára tervezett népünnepély ren­dezésében, melynek sikere esetén elkerülhető lenne az, úgy a kö zönségre, mint a jólelkü önfelál­dozó gyűjtőkre, annyira kelle­metlen feladat, a házról házra való gyűjtés. Ezek után özv. Juhász Jenőné ügyvezető-elnök olvasta fel az ada­kozók névsorát, elsősorban a gróf­né gyűjtéséről, melyet lapunk kö­vetkező számában fogunk közölni. í) szőlők állási - Szüreti kilátások A Tokajhegyalja minden részé­ről beérkezett hiteles és lelkisme- retes jelentések alapján kívánjuk olvasóközönségünket tájékoztatni a szőlők állásáról, a szüreti kilá­tásokról. Szükséges a való helyzet isme­rete azért, nehogy megörülve az eddigieknél kissé magasabban kí­nált áraknak, elpocsékoljuk gad- náron fekvő borkészleteinket. A szőlők fakadása a Tokajhegy- alján nagyon kedvezőtlen volt. Oka ennek az, hogy nagyon ko­rán — november húszadika körül — szakadt nyakunkba a ke­gyetlen hideg, a fagy megölte a kellőleg be nem érett termőrügye­ket. Az őszi és téli hosszucsapos metszés ezidén csődöt mondott. A hajtások csaknem kivétel nél­kül az alsó szemekből törtek elő és nagyon lassan fejlődtek. De a junius elején megindult állandó esőzés késleltette a virág zást is, ennek folytán egyenlőtle­nül és rosszul kötött a szőlő. Kö­zépén aluli termésre számíthattunk már akkor is, amikor junius kö­zepén a lomb-, majd julius első napjaiban a fürtperonospora, hely- lyel-közzel a lisztharmat fellépett. A fürtperonoszpora rettentő pusztítást végzett főleg a későn elvirágzott, a későn kötött gerez­deken. Nem hiszem, hogy a ké­sőn elvirágzott fürtök egy száza­léka épen maradt volna s mene kült a vész elől. Főleg a késői virágzásnak kell betudnunk, hogy a peronoszpora ellen — minden költekezésünk és fáradozásunk AUTÓBUSZ-JÁRAT naponta d. u. 3 és 5 órakor julius 11-étől, vasárnaptól kezdve a berecki-i strandra Vissza a városba este 7 órakor, kívánatra este 8 órakor Indulás a Központi Kávéháztól Viteldij oda-visssza személyenként 15.000 korona Az autóbusz legkevesebb 10 utassal közlekedik. Béla oly ok miatt látva országa pusztulását, amely népének pár­toskodása nélkül be nem követ­kezhetett volna, késznek nyilatko zott volna hübéresküt tenni, ki­elégítő oltalom fejében, a német császárnak. Az a kétségbeesett ajánlkozás előre vetett árnya volt annak, ami háromszázhusz évvel később bekövetkezett, pontosan ugyanazon előzmények után. A Kárpátöv bekerítette rónaság és dombvidék drágaságos földjét csak nagy erényekkel bíró nép tarthatta volna meg Nyugat és Kelet határán. A vitézség kitartás és türelem nélkül nem volt elég. Nem pláne oly népnél, amely boldogtalan véralkati hibában szenved, ameiy a vakmerőségre s utána néha a csüggedésre teszi hajlamossá s mindezekhez telítve van pártoskodással, amennyivel ta­lán egyetlen más faj sincsen a földtekén. Ugyanakkor, amikor a magyarság olyan vérveszteséget szenvedett, amekkorát alig láttunk a világtörténelemben s aminek a hatása alatt egy nagy király né­pével együtt hűbéresül kész addig büszke függetlenségét felcserélni, a magyar eredendő bűnben nem szenvedett csehek összefogva, ahogy kellett a veszedelem előtt — amint tudjuk — Olmütznél visszaverték a mongolokat s ha­zájukat megmentették az elpusz­tulástól. Keserű példa, szégyenle­tes tanulságok, amelyeknek hasz­nát soha nem láttuk. * * * A parancsolni és engedelmes­kedni nem tudás végzetes szeren­csétlenség okozta gazdasági ba­jainkat is A rend, a nyugalom bizonytalansága megbénította a termelést. Nem szívesen vetik be azt a földet, aminek a várható aratását az ellenségtől kell félteni. Iparfejlődéséről szó sem lehetett. A magyar nem volt városépítő nép. Nomád természete idegenke­dett minden helyhezkötöttséggel járó foglalkozástól. (Folyt. köv. dacára is — szőlőinket megvé­delmezni nem voltunk képesek. A peronoszpora legelsőbb To­kajon jelentkezett: itt már május 26-án fellépett a lombperonosz- pora; junius közepén — az esős időjárás miatt — el volt terjedve az egész Tokajhegyalján. A fürt- peronoszpora — s elvétve a liszt­harmat — amint már fentebb is megírtuk, julius elején mutat­kozott. Ezidőszerint Tokajon és Tarca- lon száz százalékos a kár, utána Mád, Tállya, Bodrogkeresztur kö­vetkezik 80- 90 százalékkal. Bod- rogkisfaludon, Erdőbényén, Erdő­horvátiban, Sárospatakon 75—80, Tolcsván, Bodrogzsadányban, Bod- rogolaszin, Sátoraljaújhelyben 70 —75 százalékos a kár, Szegiben, Mezőzomboron, Olaszliszkán áll még legjobban, ahol ezidőszerint még nem több a kár hatvan szá­zaléknál. Szerencsről, Bekecsről, Legyes- bényéröl. Monokról nincsenek ér­tesüléseink. Azt hisszük e közsé­gek határai sem maradtak sértet­lenek. E községek határaiban egyébként sem haladja meg a szőlők területe a 300 holdat. .4 százalékos kiszámításnál a május végén mutatkozott középén aluli termést vettük alapul s meg kell jegyeznünk, hogy minden há­túiban, elvétve, vannak kivételek. A lombperonoszpora pusztítása elől, sürü s alkalmas időben meg­ejtett permetezéssel jobbadán si­került megmenteni szőlőinket, ezek­ben a szőlőkben a rügyek kifej­lődése és beérése remélhető. A Tokajhegyalján az utóbbi években oly pusztításokat végzett szőlőorbánc (Teleki Sándor sze­rint „vörös égő‘) még nem je­lentkezett. Ezekben mutattunk rá a Tokaj­hegyalja mai állapotára, a nagyon szomorú szüreti kilátásokra: né­zetünk szerint a Tokajhegyalja 8000 hold szőlőterületén 30,000 hektoliter mustnál több nem vár­ható. Felkérjük a szőlőbirtokos és szőlőkezelő urakat, hogy pontos megállapítás után, szíveskedjenek lapunk szerkesztőségét a szőlők állásáról újból is értesíteni. Mindenütt ftaphotó — ftérje mindenütt Úri családnál két keresztény középiskolai tanuló lakást is ellátást kaphat Cim a kiadóhivatalban

Next

/
Oldalképek
Tartalom