Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-11-09 / 85. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1926. november 24. Máriássy Mihály frenetikus tapsvihart idézett elő szavaival, amikor nagy nemzeti szentünk, Kossuth Lajos előtt meghajtva a hódolat zászlaját, élesen tiltakozott az ellen, hogy a Kossuth nevét egy politikai párt kisajátíthassa; különösen akkor, amikor nagyon kétséges, hogy a név fölhasználása mögött magyar érzés él e, vagy pedig az internácionálé lappang. Görgey István v. nemzetgyűlési képviselő mondott még hatalmas, magával ragadó beszédet a jelölt és politikai vezére eddigi s ezután várható jelentős munkálkodásáról. A gyűlés mindvégig lelkes hangulatban folyt le, teljes nyugalommal és a választó közönség bizalmát magának továbbra is biztositó követ-jelölt őszinte jókívánságoktól kisérve indul társaságával következő állomására: Taroalra. A községházán sok száz főre emelkedett tömeg fogadta báró Maillot Nándort. Hegedűs Sándor vincellér iskolai igazgató üdvözlő szavai után elmondott programbeszéde itt is teljes tetszést aratott. Braun László rk. esperes plébános és Homoky György beszéltek még a jelöltről, politikájáról és az általa eddig elért eredményekről. A választók felvilágosítása egyrészt a jelölt céljairól, másrészt az ellenpárt ténykedéseiről olyan hatást váltott ki, hogy föltétien biztosra vehető a párt s a jelölt hívei számának az emelkedése Az ajánló iveken vasárnap délig a választók jó ötven százaléka jelentkezett. Szerenosen. A gyűlés előtt báró Harkányi János a Magyar Cukoripar rt. elnöke a cukorgyár tiszti kaszinójában villásreggelivel vendégelte meg a Tárcáiról érkezett jelöltet és társaságát. Délután három órakor a Korona nagyterme zsúfolásig megtelt a város közönségével Az általános hangulat báró Maillot Nándor mellett nyilatkozik meg mindenfelé s Kovács Gábor közjegyzőnek a Lázár Miklós ér dekében kifejtett korteskedése teljesen hatástalannak mutatkozik. Csillag Márton szentszéki tanácsos, esperes-plébános megnyitó beszéde után báró Maillot Nándor mondotta el programbeszédét. A nemzeti újjáépítés, a társadalmi és gazdasági haladás terén s ez utóbbival kapcsolatban a Hegyalja érdekében kifejtendő munkásságának alapelvei a szerencsi választó közönség körében is a legnagyobb megnyugvást keltették. Harkányi János báró hallgatóit komoly meggondolásra késztető beszédben emlékeztette Tisza István tragikus sorsára, aki nagy idők nagy embere volt, de elvérzett, mert nem sereglettünk köréje, hogy megvédjük. Meleg elösme- réssel jellemezve Bethlen Istvánt, mint Tiszához hasonló nagy emberünket, súlyos mulasztásnak, bűnnek bélyegzi azt, ha nem állunk Bethlen István mögé, segítve őt ezáltal abban, hogy nagy nemzetmentő munkáját nemcsak fél munkát végezve befejezhesse. Az ő nagy munkája befejezhetésének egyik legfontosabb előfeltételekép azt látja, hogy régi kipróbált munkatársait küldjük ismét hozzá az országházba A gyűlés Görgey István, Horváth István ref. lelkész és Sütő János gazdálkodó felszólalása után a Himnusszal fejeződött be. Utána az időközben Szerencsre érkezett Széli József főispán részletesen tájékozódott a választási események felöl s az egységespárt vezetőivel hosszasan elbeszélgetett. Általiban a kerületről Szerencs 1200 választójából 600, Erdőbénye szavazóinak 80, Monok 80, Ond 90, Tállya 99 száséges párt mellett foglalt állást. E jelentések és az a lelkesedés, mely báró Maillot Nándort vasárnapi kőrútján is kövelte, teljes bizo nyossággal enged arra következtetni, hogy a tokaji kerület az or szágházba régi képviselőjét fogja beküldeni, akiben a Tokajhegy alja érdekeinek leghivatottabb harcosát látja s akire a Hegyalja érdekeire is tekintettel a parlamentben föltétlenül szükség van. zaléka már a vasárnap délig ösz- szegyült jelentések szerint az egyKivid idd alatt megliezdilia pénzügyi székház építését Ab újhelyi iparosság; és munkásság; érdekel a legmesz- ssebbmeuő védelemben réssesülnek az építkezés kivitelénél Tekintettel az újhelyi iparosság és munkásság szorító helyzetére s figyelemmel azokra a fontos lakásügyi érdekekre, melyek a pénzügyi hivatalok jelenlegi elhelyezéséül szolgáló bérépület felszabadításához fűződnek — Széli József főispán közbenjárt Búd János pénzügyminiszternél az építkezés mielőbbi megkezdése érdekében. Főispánunkat — intervenciójára — ma értesítette a pénzügyminiszter, hogy tekintettel az építési idény előrehaladottságára, másrészt a városban uralkodó munkanélküliségre és a városnak földrajzi fekvésével járó jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetére — a hosszadalmas tervpályázati eljárás helyett a tervezési megbízásnak szabadkézből való kiadását határozta el abból a célból, hogy a közmunkák lehető sürgős kiadása biztosítható legyen. Éhez képest a pénzügyminiszter a széképület terveinek elkészítésével és a művezetés ellátásával Tőry Emil és Pogány Móric álta- | lánosan elismert és jó hírnévnek I örvendő budapesti műépítészeket i bízta meg Az építési munkák vállalatba I adása iránt nyilvános versenytár. gyalás utján már gondoskodott a pénzügyminiszter. Kütönösképen hangsúlyozta levelének erre vonatkozó részében — a főispán nyomatékos közbenjárására — a pénzügy- miniszter, hogy as építési munkák kiadásánál a helyi vállalkozásról I s a helyi kisiparosság érdekelnek megvédéséről a legmesszebbme- i nőén gondoskodott és az építkezés ellenőrzésére és vezetésére alakított bizottság - mely minden fontosabb kérdésben állandó érintkezésben lesz főispánunkkal i — éber figyelemmel fog őrködni, I hogy az építkezés kivitelénél : egyenlő feltételek mellett elsö- ! sorban helyi Iparosok és környékbeli munkások nyerjenek alkal- { masást. ■ A pénzügyminiszternek főispánunkhoz intézett levele kétségtelenné teszi, hogy a pénzügyi székház építkezése most már rövid idő alatt megkezdődik s a legteljesebben megnyugtató lehet az újhelyi iparosságra és munkásságra, hogy érdekeik védelmére minden megtörtént és megtörténik s erre főispánunk közbenjárására maga a pénzügyminiszter helyez különös súlyt és fordít nagy figyelmet. } | 9 Tröszt válasza „9z önálló villamostelep és a Tröszt" cim alatt megjelent cihhehre Budapest, 1926 nov. 18 Igen tisztelt Szerkesztő Url B. lapjának nov. 6-iki, 9-iki és 14-iki számában olvastam „Az önálló villamostelep és a Trust“ cimü fejtegetéseket, melyeknek egyikét Szeszlér Ödön miniszteri o. tan., a másik kettőt pedig Geiger Ottinár igazgató ur irta Nagy örömömre szolgált a három cikk olvasása mely kiindulási pontul szolgálhat egy tisztultabb felfogásnak a sátoraljaújhelyi villamoskérdésben, ha az érdekelt hatósági tényezők az alant elmondottak alapján azzal a nyugodt tárgyilagossággal fogják a távolsági vezetékkel való megoldást el- birálni, melyre a kérdésnél szükség van. Különösen a városi vil- lamosmü igen tisztelt vezetőjének, Geiger igazgató urnák cikkére válaszolok, mert abban rám is hi vatkozott. A cikk mindenek előtt megállapítja, hogy évi 1,200,000 kw. óra termelésnél a Tröszt ajánlatában foglalt egységár körülbelül megegyezik a városi önálló villa- mosmü által termelendő áram önköltségével, ezen fogyasztáson alul azonban a Tröszt ajánlata olcsóbb. Vizsgáljuk meg, hogy tulajdon- 1 képen mily fogyasztás várható j éjjel-nappali üzem mellett Sátor- j aljaujhelyben. 1924. évben a villamosmü 414 j ezer kw. órát termelt. A vizmü I várható fogyasztása, véleményem szerint a következő: 40 HPXnapi 20 óraX365 nap = 292.000 lóerőóra = 292.000X0 8 kwatt = 233.600 kw. óra, felkerekítve 236 ezer kw. óra. Ezen fogyasztás maximálisan éjjel-nappali üzem mellett nagyon bőven számítva 100.000 kw. órával emelhető — ez is csak néhány éven belül — úgy, hogy az összfogyasztás a 750.000 kw. órát nem fogja túlhaladni. Ez azt jelenti, hogy a mai fogyasztás kerek 100°/o kai nőhet még, mig a szakértők szerint is az önálló telep egységára egyenlő lesz a Tröszt által nyújtott egységárral. Például: Ha a város évente csak 800.000 kw óra áramot fogyaszt, az igazgató ur kimutatása szerint 800000 X 3.4 ar. fill — 28.200 ar. koronát takarít meg a távolsági vezeték megoldása esetén az önálló telep pel szemben. Hogy a Geiger igazgató ur által cikkeiben ismételten említett 1.200.000 kw. órás évi fogyasztás mily nehezen érhető el, a telep saját adataival igazolom. 1920. évben volt alkalmam a sátoraljaújhelyi fogyasztási viszonyokat megismerni. Miután akkor a gépházban nem volt még főárammérő — vagy esetleg volt, de nem működött — az előfizetők fogyasztása után kellett megállapítani a telep évi termelését. Ezt akkor Geiger igazgató úrral egyetemben 380.000 kw. órában állapítottuk meg. 1923. évben a telep fogyasztása 400 000 kw. óra volt s 1924 - ben 414.000 kw. óra. Négy év leforgása alatt a telep termelése 8°/o-kaI emelkedett s azért bátran feltehetjük a kérdést, hogy — a vízvezeték fogyasztásától eltekintve — várható-e a múltnál gyorsabb ütemben való fejlődés Ha évenként 28/o -kai növekszik a villamosmii fogyasztása, akkor 30 év alatt sem éri el a város fogyasztása az 1,200.000 kw. órát, tehát a város önálló telep létesi tése mellett feleslegesen költött 7 milliárddal többet a villamos üzemben s azonkívül drágábban fizette meg a termelési költségeket. Az átlagos 12—15.000 kw. órás j emelkedés meg is felel a tényeknek, mert 30 évi fennállása óta a villamosmü csak kereken 420.000 kw. óra termelést ért el, ami átlagos évi 14.000 kw. óra fejlődésnek felel meg. A város jelenlegi földrajzi helyzete nem kecsegtet nagyobb javulással a múlttal szemben. A kalorikus tartalékra vonatkozólag utalok igen tisztelt Geiger igazgató ur által is megemlített Baja város esetére, melynek 20°/o- kal nagyobb lélekszáma van mint Ujhelynek és mégis 60 km. távolsági vezeték utján szerzi be a vil lamos energiát anélkül, hogy tudtommal egy kalorikus tartalékot ; állítana fel. Ily tartalék felállítása I az aránylag csekély fogyasztásra 1 való tekintettel luxus volna, annál is inkább, mivel az áramszolgál tató telepek megfelelő tartalékkal rendelkeznek, a vezetéknek elvétve előforduló hibája viszont sokkal hamarabb rendbe hozható mint I amennyi idő alatt a kalorikus telepek üzembe hozatnak. Értesülésem szerint a vízvezetéki üzemet félti legjobban a város egy üzemzavartól. Ezt a félelmet nem tartom megindokoltnak, különösen j a jelen esetben nem, mert ren- ; delkezésére áll egy kifogástalan I nyersolajmotor, melyet a város i néhány percen belül bármikor \ üzembe helyezhet. Sajnos, a kiadásokra vonatkozó j megjegyzéseit egyáltalában nem ] tehetem kritika tárgyává, mert I nem láttam a részletes számitá- j sokat. A cikkíró nagyon téved, ha azt ! gondolja, hogy Sárospatak be- ; kapcsolásával és a jéggyár üzem- behelyezésével egy csapásra eléri , az 1, 200.000 kw óra fogyasztást. Sárospatak 1924. évi összter- ; melése 70.000 kw óra volt, melyhez éjjel-nappali áramszolgáltatás ; esetén maximálisan 3'X000 kw. | óra számítható, úgy hogy az össz- j fogyasztás 100.000 kw. óra lesz ; ha ehhez az Ujhelyben megépi- ; tendő jéggyár 50.000 kw. órás fogyasztását hozzászámítjuk, még mindig 900.000 kw. órát fog az újhelyi telep termelni, tehát még j mindig 20 éves fejlődés szükséges ahhoz, hogy az évi 1,200.000 kw. termelést elérje. Ami már most a „fantáziának" minősített kijelentésemet illeti, most is majdnen ben fenntartom, hogy első tárgyal vezeték fogyasztás kw. órás fogyasz fentebb kimutatt. kw. órára olvadt A villamosmü' maximális terhelé" 210 kwatt, ebből mitható a kisipar adott erőből, met áram esetén a.ki nem este fog do! figyelmen kívül vezeték és jéggys mert mindkettőm órán át keli napi mint más városb lyes üzemvezetés szünet a maxim idején tartható összfogyasztás r ezer kw. óra, a lés pedig 200 ki kihasználás 750.1 óra. Az igen tisztel a székesfőváros vatkozása igen r ott az évi kihas: rontja a sok Iu> évenként nagyor nak üzemben- (I sok, irodák, etc Ami pedig az hogy a világon ai mely 4000 ‘ór dolgozik, ezt mert Miskol I maximális terhi j sen 7,200.000 1 Szombathelyen 1 terhelés mellett i termelünk, tehá a kihasználás 4 Egy vili’mos ' nálása attól fü£ vezeték, villan egyéb oly fogy mely egy évbei használja ki a sitményét. Állításom :tel hanem tényeket, Geiger igaz cikke a törpe 1 lándzsát. A ci Zipernovszky legközelebb - szólni fog. Szükségesne hogy az igen által Baja vátfc natkozólag tett ! sem. ! A szintén. 1 : rosnak körűibe lakosszáma v. azon kibönbsé szehasoif.itatla meléssel fogl; mint Ujhelyei várható a vili bevétele oly m kedéssel és ipa lakosainál. C mindennek de óra fogyasztás saját városábe óta a villamo lül 420.000 Is el. Meggyőzői kw. óra fogya városában bi elérhető. Ami tőketeher por Baja városá mint ahogy ur a cikkben szetesen az < ben a tőketeh Számosát a 60 km. tár tartását is, a évi fogyaszt
