Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-07-04 / 48-49. szám

FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ : Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF I Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: zetcentiméterenként. Telefon : (kiadóhivatal) 63. szám. irelmet kérünk megoldást nyer a Tokajhegyalja problémája sztán dől el a Tokajhegyalja sorsa ő óta némi Hi­hető a Tokaj- nek egy része unkával szem­ékünk gazda- zdéseés még- folyamatban nagyban alá- í abnormális. íbbrafordultát ndeddig any- nelynek ked- s erősen re­ménységeket, ink a leg- tszi fejlődés nyékhez füz­a helyi ; hangra ka- ;gé nem saj- íkozatlanság- igyalja nagy videbb időre >nak inkább ílőnyére szol­. is p heiyei tájékoztatása igfelelőbbnek ; a kérdést illetőleg a .ebb hely‘i íz fordulunk, is . ' -t! r ■ megnyugtató *tük : i a húsvéti volt a To- tj alja gazu i rekonstruk­ij.i •íi'Ófctcé' gozott s az a -.rlk.-c-ges l.'.ólokat egész rkdelmükben felöle > tanúimé­it a minisztereiét urnák sze- é‘!:r ' t ílí ? ájus 28-iki r:dlt‘Vlilj .vnyi’at isági köz- ogy a mi- - nők i zzá intézett :ta, mikép :nb útja után lege ló teendői i g tartozni, • gy a me­ötánduai alapján a "okajhegy a gazdasági kérdéseivel foglal­-- bármemn e lekötöt­t is a ftiinlsztereinök urat az is­ii 2tcs külpolitikai kérdések prob- nái — legujaboóii mér érdemi- s \i jyalt ve f. fői: oánunk a pontra jutott politikai helyzet, most már időt fognak engedni a mi­niszterelnök urnák, hogy az elabo- ratum átta nyúl mányozása sor^p a kérdéssel behatóan foglalkozzék. Sőt a miniszterelnök Ínke pusz­tára, nyári szünidejére történt el­utazásakor magával is vitte a me­morandumot. A pénzügyi ellenőrzés megszün­tetése kedvezőbb helyzetet terem­tett a Tokajhegyalja szanálására is. Most már elárulható, hogy az ellenőrzés megszüntetésével kö­rünkből eltávozott Smith főbiztos elvi okokból (mint a „száraz“ — al­koholmentes Amerika polgára) ha­tározott ellenzője volt gazdasági életünk e fontos ágazata problé­mái megoldásának — amennyiben ezek a pénzügyi kérdésekkel is összefüggőek. Távozásával, illetve a pénzügyi ellenőrzés megszünte­tésével rendelkezésre fognak áll­hat ni azok az eszközök, melyek nélkül a rekonstrukció munkája elképzelhetetlen. Eddig az illetékes tényező nyilat­kozata, ami ép oly örvendetes, mint megnyugtató. Megemlítünk most még egy — ennek keretén kívül álló — más értesülést, ami a Hegyalja közön­ségét és érdekeltségeit a legtelje­sebb megértésre és a legerősebb összefogásra intheti. A Magyar Szőlősgazdák Egyesületének az Országos Mezőgazdasági Kama­rához legújabban benyújtott me­morandumáról van szó, mely a sik területi szőlőkre nézve a bor­kezelés és borértékesítés szem­pontjából olyan országos reformok keresztülvitelének szükségességét hangsúlyozza, melyek a Hegyalja különleges érdekeivel merőben ellentétesek. — Közbevetcleg meg­jegyezzük, hogy — de ez bizo­nyára csak a véletlen (?) sajátos játéka — ennek az utóbbi indít­ványnak alapelvei lényegileg azo­nosak a mi főispánunk megoldási tervezetének irányával. Mindenesetre ez arra vall, hogy máris jelentkezik az ellentét bor­vidékünk és a sikvidék termelőinek ért előbbrevaiő ma minden­éi a Tokajhegyalja közönségének Tilt és minden érdekeltségének össze­fogása, hogy a megértő támoga­tással a Hegyalja érdekei győzte­sen kerüljenek ki az eleve is meg­kerülhetetlennek látszott érdekel­lentétekből. Miután a Tokajhegyalja szaná­lásának ügye ma már a legilleté­kesebb tényező előtt fekszik s a döntés korántsem olyan távoli, mint amilyenek azt a türelmetlen- kedők — figyelmen kívül hagyva hogy ilyen nagy horderejű és sú­lyos ellentéteket magában hordózó kérdés eldöntése máról-holnapra lehetetlen feltüntetik, most van legnagyobb szükség a közönség és az érdekeltségek türelmére és belátására, mert csak erőink ösz- szefogása és a legteljesebb egyet­értésünk hozhatja meg a mind­nyájunk által egyformán óhajtott eredményt: a Tokajhegyalja jobb jövőjét és újbóli felvirágozását. Törvényhatósági Közgyűlés Szerda d. e. 10 órai kezdettel tartotta Zemplénvármegye törvény- hatósági bizottsága nyári rendes llózgyűlését Széli József főispán elnöklete alatt. Széli József főispán napirend előtt javasolta, hogy Zemplén­vármegye közönsége a kormány­zói párnak, ezüstlakodalmuk alkal­mából ajánljon föl egy ántalag nemes asszú bort, melyet hódoló felirat kíséretében, az iparművé­szeti múzeum által készített és dedikációval ellátott diszhordóban küldenek föl a kormányzó őfőmél- tóságának. A közgyűlés a javaslatot lelke­sedéssel, egyhangúlag elfogadta­Bernáth Aladár alispán jelentése az elmúlt negyedév közigazgatási eseményeit azzal a részletességgel sorolta föl, amely hü tükre a vár­megyei közigazgatás sokoldalú munkásságának. Ronyvaszabályozás kérdése, a csehszlovák delegációval folytatott tárgyalások, a személyi ügyek, közrendészet, kivándorlási és utle­vélügyek, adó, közlekedés, gazda­sági, közellátási ügyek főbb pont­jai az alispáni jelentésnek, bő tájékoztatást nyújtva a közigazga­tás általános állapotáról. Az egyhangúlag elfogadott al­ispáni jelentés után báró Sennyey Miklós bizottsági tag terjesztett elő indítványt, hogy a törvényha­tósági bizottság gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnököt bizalmáról és támogatásáról a genfi esemé­nyek után és az ott elért eredmé­nyekkel kapcsolatban biztosítsa. Meggyőző szavakkal, az egy­ség, az összefogás, és összetartás szükségességére utalva, indokolja meg indítványát, kiemelve a mi­niszterelnök érdemeit s azon tu­lajdonságait, melyek a nemzet hi­vatott vezérévé tették. A törvényhatósági bizottság az indítvány egyhangú elfogadása után folyamatosan letárgyalta a tárgysorozaton fekvő ügydarabo­kat s elnöklő főispán már fél egy órakor berekeszthette a köz?yü- lést. il hősök emlékoszlopának felavatása Bodrog­kereszturon Ha a földi otthonunkból elmegy valaki az örökkévaló otthonba, valami mégis mienk marad belőle idelenn : az a fejfa a temetőben, ahová el­vihetjük virágainkat és köny- nyeinket. Ha csak egy fake­reszt is — szinte belefogód- zik a fájdalmunk és a hitünk a fájdalom és a hit e jelké­pébe. És minden virággal, amit leteszünk, mindén köny- íyel. amit elsiruiJk ott, kony- íyebb lesz a fájdalom •• bis il­tál hite. voltak élők — csa >k rét ijfeéfte — akik élt ;k kö ünk és nincs jc! e­mt )cn utánuk. A ml D­rul * * § ^ r* * ik nir ín íejvja, neve síi ti. És : anyák a hitvese :i­vél L- - fáidaloi A látfc ő jelt keresi, ami ő d i M és égbe rnuta a ■ 3 r^onka ha n • *-k kinőni • fi 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom