Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-09-24 / 76. szám

1924. szeptember 24. ZEMPLÉN 3. oldal •alkodik. a büffé :saládok at össze Ernőné. épségek i. Ő a ltja, de indenki- kal be- ravallért i körül egyedik, en moz- a főúri vas le­hagy a j csinyes, j ad egy- 1 í aztán | ig. Ezer. j amsága, :e ezek ! k benne et köté- ja nem íem az öltözött i. í szédül fölött, a nyo- e mély- tatni a legszál- c. Bál » volt. ehullott ínyosan nin né- . Gye- nemrég lékünk, oy.) dk leg- verseny cét pár /észeté- f eufon . grófnő ii Ilona nz báró élmény : a két sége s íás at- együt- íe és a z egye- páro- senéhez ivészet. cmüvé- sokban feumok rende­se özv. tapin- ehézsé- ior va- magát, izott a r báró . rend­történt nultus- nrtusá­A becsületes munka és a szorgalom jutalma Aki 50 évig szolgált egy uradalomban. fiú k Szép és fölemelő hangulatú ün­nepség volt vasárnap délelőtt Gesztely községben. A kitartó, megbízható, becsületes munkásság és hűség nyerte el méltó jutalmát Tóth István gazdasági cseléd ju­talmazásával és kitüntetésével. Olyan ünnepség volt, amelynek hatása elmaradhatatlan s amilye­nekre leginkább szükség van, ha a megelégedés, a megnyugvás és a munka megbecsülésének érzetét ápolni akarjuk a munkástársada­lom abban a rétegében is, amely eddig ebben a tekintetben elég mostohán volt kezelve. A földmivelésügyi miniszter ki­váló érzékével nagy gondot fordít ma már ezekre a meglátásokra s az ő figyelme eredményezte a gesztelyi szép ünnepséget is Tóth István mint gazdasági cseléd, később mint külső kertész ötven év óta áll a gesztelyi Kóczán uradalom szolgálatában. A föld­mivelésügyi miniszter az egy em­beröltőt meghaladó hűséges és becsületes, ragaszkodó szolgálatát disz-oklevél adományozásával és 100.000 K. pénzjutalom nyújtásá­val ismerte el, melyeknek átadása vasárnap délelőtt ment végbe a gesztelyi községházán. A díszközgyűlést Bálint Berta­lan főszolgabíró nyitotta meg, üd­vözölte a Thuránszky László fő­ispán képviseletében megjelent Fejér Andor főispáni titkár, tb. főszolgabírót, a képviselőtestület tagjait s a nagyszámú közönséget. Vázolta az ünnepség célját s me­leg szavakkal emelte ki az ünne­pelt munkás becsületes hűségét, derék életfolyását. Beszéde után az ünnepi aktus. Fejér Andor főispáni titkár szól az ünnepelt munkáshoz s a kö­zönséghez. Ahogyan ez ilyenkor szükséges: egyszerű közvetlenség- Főispánunk elismerését tol­mácsolja, sajnálatát, hogy egyéb ha­laszthatatlan teendői távoltartották. — Ritka az olyan ember — mondja beszédében, — aki fél évszázadon át szolgál egy gazdát olyan kitartással, olyan szorga­lommal és becsületes munkával, mely kiemeli őt a cselédi sorból s méltóvá teszi őt arra, hogy ott is tudomást vegyenek róla, ahol az ország sorsát intézik. — Tóth Istvánt — mondja be­széde további folyamán — hosszú szolgálati ideje alatt nem téritették le a becsületesség egyenes ösvé­nyéről semmiféle kisértések, a leg­nehezebb időkben is hü maradt kötelességeihez, szolgálatához s ezáltal mintáját nyújtotta annak a magyar munkásnak, akiknek so­kasága magyar erőt, magyar bol­dogulást, magyar jövőt jelent sze­gény letiport hazánknak. Riadó éljenzés csap föl. Mun­kástársai éljenzik Tóth Istvánt, aki mintha álomban élne, révedezik s zavart boldogsággal törölgeti könnyeit. Az uradalom, a Koczán-csaiád nevében Kun Zoltán ref. lelkész köszöni meg a kitüntetést, mert elismerése az az uradalom gazda­sági vezetésének, megértésének, munkásnevelő hivatottságának is. Tanulságos beszédével hozzáfér­kőzik az egyszerű lelkekhez, be­veszi azokat s gondolatokba me­rülve ballagnak el az emberek, hiszen annyi vihart látott Gesztely a kommunizmus s a cseh, vörös oláh harcok alatt. Az ünnepi aktussal kapcsolatban özv. Kóczán Miklósné adott ebé­det. Tipusa az igazi magyar úri- asszonynak. Az a rövid idő, me­lyet gyönyörűen gondozott park­jában s úri házánál társaságában tölthettünk, mindennél elhihetőb- ben magyarázza Tóth István 50 évi szotgálatát. gél étetik. GY spatak. JTlotoreke bemutató * Hétfőn a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület rendezésé ben motoreke bemutató volt gróf Andrássy Gyula mezőzombori bér­gazdaságában. A gépversenyen dr. Potoczky Dezső két Rába gyárt­mányú, Neumayer müncheni cég egy-egy traktorral, Koleszár és Pintér ugyancsak egy Rába szer­kezetű ekével, továbbá Dénes B. r. t. egy Cormick-traktorral s vé­gül Szilágyi és Diskant egy Ford- son-traktorral vettek részt. A bemutatóra nemcsak Zemp­lénből, de a szomszédos várme­gyékből is több mint száz birto­kos jelent meg s tekintették meg a traktorok munkáját. Ott volt az OMGE liküldöttje és a Borsod- vármegyei Gazdasági Egylet titkára is. Gazdasági Egyesületünket Thu­ránszky László főispán, ügyvezető elnök és Waldbott Frigyes osztály- elnök képviselték A traktorok általában kitűnő mnnkát végeztek a nehéz, kötött, erősen beszáradt agyagos föld­ben. A legnagyobb elismerést azonban a Neumayer-féle mün­cheni gyártmányú traktor aratta. Utánna a Koleszár- féle Rába gyárt­mány ;ünt ki és nagy megelé­gedései nézte a közönség a kis Fordson traktor munkáját. Az általános vélemény abban alakult ki, hogy a Neumayer trak­tor 100—300 holdas gazdaságban tehet kitűnő szolgálatot, mig a Fordson traktor kisebb 50—150 holdas gazdaságok részére ajánl­ható. Utóbbi gyorsan és jól dol­gozik. A Neumayer traktor amel­lett, hogy mélyen szánt, kitünő­en fordítja le a földet és oly morzsoló munkát végez, amely csaknem feleslegessé teszi a bo- ronálást. A Fordson-traktorokból ott — a helyszínen megvettek két dara­bot, de a középbirtokosok között nagy az érdeklődés a Neumayer traktorok iránt is. Azt már itt leszögezhetjük, hogy a többtermelésnek a bemutatott traktorok elsőrangú tényezői s elterjedésük közgazdasági szem­pontból nagyon kívánatos. A Fordson traktor azért is nagyon ajánlható,mert amellett hogy szánt, használható teherhordásra, szecs­kavágásra és /aapritásra is. Beszámoló a nyíregyházai tanulmányi kirándulással egybekötött szellemi ver­senyről Amint már a Zemplén is meg­írta, Nyíregyháza város örökváit- ság centennáriumi ünnepségeinek egyik programpontját a f. hó 15-én | megtartott felső keresk. iskolák * szellemi versenye képezte. Ezen a tanulmányi versenyen részt vet­tünk mi is, a helybeli felső keresk. iskola növendékei. Tekintettel a jubiláris ünnepsé­gekkel kapcsolatos rengeteg látni­valóra, már a verseny előtt való nap, 14-én reggel vonatra ültünk tanárainkkal és Debreczeni Áron igazgató úrral. Utunk, mivel tizen­kilencen, mind iskolatársak, — diákok ültünk a Máv. jóvoltából a külön kupéban, igen kellemesen telt el. A nyíregyházai pályaud­varon már várt bennünket az ot­tani felső keresk. iskola tanári­kara és számos növendéke, akik között azután szétosztottak ben­nünket szállásra. A nyiregyházaiak páratlan áldozatkészsége és ma­gyaros vendégszeretete folytán szállás és kitűnő ellátásban nem szűkölködött egyikünk sem. Ebéd után a nyíregyházai kol­légák szives kalauzolásával meg­szemléltük a szebbnél-szebb köz­épületekben, közterekben pompázó város szépségeit és végigélveztük a lóverseny izgalmas érdekessé­geit, amelyek annyi embert von­zottak oda, hogy a hatalmas tö­meget, a gyönyörű fogatokat és autókat bámulva, szinte a fővá­rosban képzeltük magunkat. Innen mentünk el a „Kulturális-, ipari-, gazdasági- és álatkiállitás“ meg­tekintésére, melyet két gimnázium épületében rendeztek. A kiállításon szemünk-szánk elállóit a csodálat­tól, hogy az anyagilag annyira tönkretett Magyarországon ily gyönyörű dolgokat tudnak produ­kálni. Volt alkalmam a budapesti „Árumintavásárt“ is megtekinteni és mondhatom, hogy a nyíregy­házai kiállítás semmiben sem ma­radt el attól, sőt mezőgazdasági termékek kiállításában a főváros­ban sem igen produkálhattak volna többet és szebbet. A kiváló, fran­cia ízlést is meghaladó ízléssel kiállított termek ragyogó példáját mutatták fejlődő iparunknak, me­zőgazdaságunknak és állattenyész­tésünknek. Napokig nem győz­tünk volna betelni a rengeteg látnivalóval, amely csak itt a ki­állításon tárult szemünk elé. Saj­nos, a beálló este a hazamenésre kényszeritett bennünket, mert a tanulmányi versenyen pihent erőre volt szükség. Másnap, hétfő reggel a gyö­nyörű városházával szemben, a Kossuth-szobor előtt gyülekeztünk és az összes versenyző felső ke reskedelmi iskolákkal 9 órakor bevonultunk a városháza díszter­mébe. Itt először Trautmann Hen­rik kir. főigazgató a tanulmányi verseny főnöke, aki dacára szept. eleji óriási elfoglaltságának, sze­mélyesen jelent meg a versenyen, beszélt a versenyzőkhöz. Majd a keresk. isk. tanárképző igazgatója tartott szép lelkesítő beszédet, amelyben megemlékezett a lelkes tanárokról, kiket az égő gyertyá­hoz hasonlított, „mely másnak világit, mig önmagát emészti.“ Utána a nyíregyházai felső keresk. iskola egyben a kiállítás igazga­tója Margócsy Emil emelkedett szólásra. Beszédében köszöntötte a főigazgatót, a megjelent tanáro­kat, vendégeket és az ifjúságot. Beszéde után impozáns tömeg­ben, amelynek résztvevői voltak a nyíregyházai cserkészek, majd a versenyzők és a nyíregyházai felső keresk. iskolai tanulók, a közönség és a tanári testületek, felvonultunk a felső kér. iskolába, a verseny színhelyére. Ott az ugyanazon tárgyból induló ver­senyzők egy-egy terembe mentek, kikaptuk a tételeket és megindult a küzdelem, melynél ideálisabb harc nincsen a földön, a szellemi torna­Három tárgyból indultak a ver­senyen : magyar, számtan és gyors­írásból. Kidolgozási, idő három óra volt, melynek elteltével a dolgo­zatokat lepecsételt borítékban fel- küldték Budapestre a kereskedelmi akadémiára elbírálás végett. Ebéd után elbúcsúztunk a ma­gyar vendégszeretettel viselkedő nyiregyházaiaktól, akiknek igen nagy részük volt benne, hogy oly kitünően éreztük magunkat. Ismé­telten köszönetét mondunk ezúton is a vendégszerető nyíregyházai házigazdákon kivül az ottani tanári karnak és igazgató urnák, valamint a szeretetteljes ifjúságnak, kollé­gáknak, szives vendégszeretetükért. Remélem, hogy ez a keresk. iskolai szellemi verseny nem lesz első és utolsó 1 Lenerovlts Sándor, felső keresk. isk. tanuló. — Dókus Gyula adománya a sárospataki főiskolának. Rend­kívül értékes adománnyal gyara­podott a sárospataki főiskola levél­tára. Dókus Gyula ny. alispán, kormányfőtanácsos 7 láda levél­tári anyagot adományozott a levél­tárnak. Ä felbecsülhetetlen értékű kincset nagy örömmel és hálás közönettel fdgadta a főiskola igaz­gató-tanácsa. — Mázy Engelbert balesete • Súlyos baleset érte Mázy Engelbert dr.-t a miskolci tankerület volt fő­igazgatóját. Halasról távoztában a vasúthoz hajtatott, mikor is a lo­vak megbokrosodtak, a kocsit fel- forditották Mázy Engelbert súlyos lábtörést szenvedett. — Uj lelkészek. A Tiszánin- neni Ref. Egyházkerület theológi- áján dr. Révész Kálmán püspök elnöklete alatt a napokban voltak meg a lelkészképesitő vizsgálatok. A vizsgálatok után a püspök 16 végzett theologust küldött ki segéd- lelkészi szolgálatra. — Athletik«. A Sac. szept. 28- án d. u. 2 órakor kerületi ifjúsági atlétikai versenyt rendez a dohány­gyár mögötti sportpályán. — Vitézi telekátadás lesz okt. 5-én Pácinban, melynek rész­letes programját következő lapszá­munkban közöljük. — Eljegyzések. Grünwald Friduskát eljegyezte Schwartz Lipót (Minden külön értesítés helyett.) Grűnwald Szerénke (Sátoralja­újhely) és Guttmann Mátyás (Sá­rospatak) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — Városi Mozi. Bemutatásra kerül szeptember 25-én csütörtök este 6 és 8 órakor Ármány és szerelem. Schiller színmüve 6 fel­vonásban. Főszereplők: Lil Dago- ver Werner Krauss és Reinhold Shünzel. Szept. 27-én szombaton este 6 és 8 órakor Egy magányos sir. Színjáték 5 felvonásban. Fő­szereplők : Mia May, Conrad Veidt és Albert Steinrück. Szept. 28-án vasárnap 4 6 8 órakor a Heidel- bergi diákélet. W. Mayer színmüve 6 felvonásban. Rendezte Cserépy Arzén. Főszereplők: Éva May, Werner Krauss és Paul Hartmann. CSI6ÍK (úgynevezett csiga­bigák) gyűjtésével foglalkozók szép mellékkeresetre tehetnek szert. Elő­leget és utasítást küldök. Budapest, IV., Reáltanoda-ucca 11. Szoboszlai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom