Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-07-09 / 55. szám

Ötvenötödik évfolyam. 55. szám Sátoraljaújhely, 1924. julius 9. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) POLITIKAI HÍRLAP Telefon : (szerkesztőség) 63. »mám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 1500 K. Telefon: 63. szám. (kiadóhivatal) Hizsek egy istenben hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Túljegyezték a magyar halcsint Nevezetes periódusa zárult le a magyar közgazdasági életnek s vele együtt a ma­gyar politikának is. A napok­ban került ugyanis jegyzés alá Londonban a magyar köl­csön. Szivszorongva vártuk a telegrammot: vajjob megnyil- vánul-e a külföld bizajrna olyan mértékben, amint azt várni lehetett ? A hirek meg­érkeztek s várakozáson felül örömteljesek. Londonban fél­óra alatt túljegyezték a ma­gyar kölcsönt. Ez alkalomból a Rotschild pénzcsoport táv­irattal kereste fel báró Korá­nyi Frigyes pénzügyminisztert s a kölcsön jegyzésének si­kere alkalmából szerencseki- vánatait fejezte ki. Szinte beláthatatlanul ör vendetes ténnyel állunk szem­ben. Pénzügyi hitelképessé­günknek olyan megbecsülését látjuk, amely nemcsak meg­nyugvást és örömet kelt, ha­nem határozottan imponáló is. A többi állam pénzpiacain is megkezdődött a kölcsön- jegyzés s minden remény jo­gosult, hogy a jegyzés hason­lóan örvendetes eredménnyel végződik, mert Angliának ez a nagymérvű bizalma feltét­lenül nyomós hatással, lesz a többi államra s ezáltal volyan biztosítékát látjuk a Rekon­strukciós tervezet sikeres be­fejezésének, ami föltétien bi­zalmat és örömet gerjeszt. A magyar gazdasági élet evvel rohamlépésben fog kö­zeledni a teljes kibontakozás felé. A korona ma már elér­kezett ahhoz a ponthoz, ame­lyet stabilnak lehet tekinteni. Ennek a stabilitásnak biztosí­téka a Nemzeti Bank felállí­tása, ami pedig saját erőnk­ből történt meg. Elképzelhető: mennyivel inkább stabilizált gazdasági helyzettel állunk szeinbep akkor, amikor a kül­földi piacokon a kölcsön jegy­zése teljesen végbemegy. Magának a pénznek értékét mindig az szabja meg, hogy az illető valuta milyen biza­lomban részesül. Az angol font a maga stabilitásából szinte kimozdithatatlankolosz- szus, mert mögötte áll az j egész világ bizalma. Ez a bizalom most kezd éledni a lerongyolódott ma­gyar korona iránt. Korányi pénzügyminiszterünk csak a minap mondotta el feltűnést keltő beszédét, amelyben na­gyon kedvező felfogással Ítélte meg nemcsak a külföldi kölcsön . állását, hanem az egész s2análási programm si- ikeres megvalósítását is. Öröm mel látjuk, hogy ez a kifelé 6öndőcz István ref, Vasárnap délelőtt 10 órakor a j megyeháza udvarán ünnepi isten- tiszteletre gyűltek össze az újhelyi i református hívők, hogy meghall­gassák uj papjukat, Göndöcz Ist­ván volt abaujszántói ref. lelkészt. A beiktatás szertartását egyházi részről Kun Zoltán gesztelyi ref. lelkész, egyházmegyei tanácsbiró végezte, mint esperesi megbízott, világi részről pedig Bernúth Ala­dár alispán. Kun Zoltánnak a közéneket kö­vető beiktató beszéde után Gön- döci*istván Pál apostolnak a ró- mabeliekhez írott egyik beköszöntő leveléből kiindulva kezdte meg székfoglaló szent beszédét. Krisztus evangéliumát jött hirdetni, mint az egyedülit, ami ellentáll az idők viharának. Mindenkor és minden hangoztatott optimizmus való tényekből táplálkozik. A pénz­ügyminiszter értesülései — amint a londoni kölcsönjegy- zés már igazolja — teljesen fedik azt a felfogást, ami kül­földön irányunkban ébredt. Gazdasági újjászületés előtt állunk és remélhetjük, hogy ez a megújhodás — bár las­sú, — de egészséges lesz, telve életerővel. . lelkész beiktatása | erejével e célt akarja szolgálni, mert ebben látja az élethez szük- : séges erők forrását. Pál apostol példája szerint, aki egy katonához láncolva hirdette az igét, Magyar- országon, különösen itt a határon elsőrendű kötelességnek veszi ezt, hiszen egyedül ebből menthetünk erőt az ország visszaszerzéséhez. Az ünnepi beiktatást a pres­bitériumnak Nyomárkay Ödön dr. közkórházi főorvos elnöklete alatt tartott nyilvános ülése rekesztette be, amelyen id. Meczner Béla ny. főispán, főrendiházi tag üdvözölte az uj lelki pásztort; szeretettel figyelmeztetve őt arra a nehéz munkára, mely Ujhelyben Fejes István és Enyedy Andor működése után vár reá, de őszintén remélve, hogy méltó lesz hoszájuk s to­vább fogja építeni azt, amit ők alkottak. A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (61) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben „Sőt a körükből választott úgy­nevezett „bizalmik“ azzal bízattak meg, hogy minden legcsekélyebb iskolai eseményről értesítsék Sza­bót, más szóval a íanitónővérek eljárásának megbirálására szólí­tották fel őket s ezáltal valóságos kémkedési rendszer lépett életbe.“ „Szabó különösen a polgári iskola IV. osztályában a történelmi órákon jelent meg nagy előszere­tettel. Kívánta, hogy a forradalmak okaival ismertessék meg a növen­dékeket, aminő volt például a Dózsa-féle lázadás is. Ady verseit ajánlotta igen melegen szaval- mányul.“ A polgári iskola 1—II. osztályá- lyában Kurách Miklós végardói ta- nitó mérgezte a gyermekek lelkét. A végardói tanító — Kurách Miklós — már kimutatta a foga- fehérjét a diktatúra első napjaiban. Papja ellen a többi közt avval vádaskodott Bettelheimék előtt, hogy a miseimában megemlékezik IV. Károly királyról s amint már láttuk, besugásával juttatta a plé­bánosát a vörösek kezébe, majd a forradalmi törvényszék elé. Ez a hitvány ember dühöngött a gyermekek előtt a „világmeg­váltó“ tanok apostolaként. Az egyenlőség nevében izgatta őket minden eddig ösmert tekintély köztük a szülők iránt való tiszte­let s engedelmesség megvetésére is. A tanítás brutalizálásával, vala­mint a vallásos jelvények elkob­zásával nem érte be a diktatúra a zárdával szemben, kíméletlen­ségét éreztette a szerzetesnők ház­tartási dolgaiban is. A forrás sze­rint : „Sokat szenvedtünk mint szerzetesek, mint tanítók, de mint emberek is. Igen megnehezítették számunkra az anyagi dolgod be­szerzését. Egyik-másik hűséges cselédünk sokszor éjjel 1 — 2 óra­kor kelt fel, csakhogy az akkor divatozó sorfal elejére kerülhessen és igy hozzájusson keservesen az osztandó élelmiszerhez.“ Gyak­ran puskatussal űzték vissza a zárdái cselédet, nyomdafestéket nem tűrő durva szidalmak között. A szerzetesnők türelemmel vi­selték nehéz sorsukat s egyben ahol lehetséges volt, passzív ei- lentállással igyekeztek a rombolás kártételét enyhíteni. A vörös lo- j bogó kitűzését ismételt parancs dacára sem teljesítették s végre | is csak a saját embereikkel voltak képesek a diktatúra urai elcsufi- ! tani a „Carolineum“ homlokzatát. A diktatúra másik tanügyi biz­tosa Fenyő Mór, sokban ellentéte volt a méltán megutált Szabó Jánosnak. Helyenként tapintatának adta tanujelét, amivel megkülön­böztette magát azon uralom em­bereitől, amely a durva kímélet­lenségben excellált. A kereskedelmi iskola „forradalmasítása“ lett volna a feladata, de abban nem ment odáig, ameddig a kommunisták óhajtották. Egy alkalommal el is szólta magát. Mikor ugyanis a tanulók választották osztályonként a „bizalmiakat“, az aktusnál ő elnökölt. Az első osztályban a választás épen az ő fiára esett. Fenyő Mór az aktust befejező be­szédében szokatlan hangokat hasz­nált. Buzdította a fiatalságot a szorgalomra, engedelmességre, hogy egykor mint hivatásuknak derekasan helytállni képes szak­emberek, „hasznos fiaivá és tá­maszaivá váljanak a hazának.“ Az apai öröm okozta elszólás volt-e, hogy Fenyő nem a „szovjetet*, hanem a „hazát“ szolgálni hiva- i tott férfiakat óhajtott a kereske­delmi iskolából kikerülni, nem ál­lapíthatjuk meg, de szavait egy­bevetve tetteivel, amelyek az iskola ügyekben nem voltak Bettelheim- izüek, javára Írjuk a kereskedelmi iskolában való viselkedését. Ha ambíciójában túltengett szocialista is volt Fenyő, amit a városi köz- igazgatás dolgaiba való gyakori beavatkozásával árult el, megál­lapíthatjuk, hogy a kommunisták legbestiálisabb munkájában — az ifjúság lelkének megrontásában — Bettelheim parancsára sem vett részt A „tanítói szakszervezet“ amint már említettük, épen nem volt megpuhitva. Grujber kegyesrendi tanár fölényesen utasította vissza azokat, akik bornirtságuk dacára is gáncsoskodni próbálkoztak olyan dolgokban, amikhez nem értettek. Gárdos Mór tanító pláne ellenfor­radalmi izü óvást tett a tansze­mélyzetnek szakszervezetbe való kényszerítése ellen, amivel Szabó Jánost s a többi kommunistát dühödté tette. Az ellenforradalmi hang következmények nélkül va­lószínűleg azért maradt, mert Gár­dos a lövészárokban teljesítette kötelességét, dacára hogy az alól előrehaladott kora — ha önként nem vállalkozik — felmentette volna. Egr3T©s szám ára lOOO 3Z

Next

/
Oldalképek
Tartalom