Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-08-30 / 69. szám

2. oldal Z E M P L E N 1924 augusztus 30. nyoknak az aranykorona szorzó­számán kivtil főoka, hogy maga a kereseti adó-törvény a modern adóztatásnak két sarkalatos alap­elvét teljesen figyelmen kívül hagyta, mellőzi ugyanis teljesen a progresszivitást és nem veszi tekintetbe az adózó családtagjainak számát, sőt ellenkezőleg, nálunk az ugyanolyan jövedelmi viszonyok között élő családos ember több adót fizet, mint az agglegény sor­ban élő adófizető, lévén az adót- kivető hatóság azon az álláspon­ton, hogy ha valaki eltudja tartani a családját, az adót is fizethet, a legényembernél nem lévén külső ismérvek, azt nem adóztatja úgy meg, holott ma már a világ min­den törvényhozása az adókulcs megállapításánál figyelembe veszi az adóalany családtagjainak számát és mennél nagyobb a családtagok száma, annál alacsonyabb adókulcs szerint fizeti az illető adóját. Ezekhez az általános bajokhoz hozzájárulnak a sátoraljaújhelyi speciálts viszonyok, itt, ahol a szerencsétlen határmegállapitás folytán az ipar és kereskedelem csak halódik, ahol eddig mindenki csak a konjunktúrából élt és még az adóját is a konjunktúrából fi­zette, most a konjunktúra meg­szűnése folytán igen sok adófizető polgárt valósággal az egziszten­ciájában érintik a nagy adók és mert a kincstárnak sem érdeke az adóalanyok elsorvasztása, a független és a helyi viszonyokat ismerő polgárokból álló adófelszó- lamlási bizottságokra vár az a fontos feladat, hogy a törvény hiányait a tényleges életnek meg­felelő gyakorlati intézkedésekkel pótolják, épen úgy, mint a köz- törvénykezés terén a bírói gyakor­lat pótolja a törvénynek elavult, a változott életviszonyokkal össz­hangban nem álló intézkedéseit A közérdek kívánja, hogy az adófelszólam lási bizottságok az itt kiemelt szempontokat figyelembe van a hatalom, álljatok bosszút!“ s egy iővárosi „elvtárs“, akinek a neve feledésbe ment, szemrehá­nyóan emlegette „a forradalmi szellem erőtlenségét“, szemben az oroszországi példaadással, ahol a városokban patakokban folyik a „burzsujvér“ a vidéken pedig es­ténként „kastélyok lángjai festik pirosra a láthatárt“. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy ezek­kel a tüzes csóvákkal csak füstöl gővé tudták tenni még a söpre­dék nép szenvedélyét is, amely láng­ra sehol sem kapott s a durva pi­maszságon túl még a romlott bi­tangok sem mentek. Perbenyikben eléggé színes vál­tozatokban jelentkeztek a proletár­uralom apróbb, de eléggé jellemzó epizódjai. Ittas vörös bitangok dő­zsölnek a nyesési (az uradalmi központi irodának fentartott) épü­letben, elvétve vályogvető cigány muzsika mellett. Töltött fegyver sül el a kezükben s csak a vélet­lennek köszönhető, hogy a közel­ben játszó gyermekeket halálra nem sebzi a lövedék. Zaklató motozás a rekv.raiasoknái, s ializálások- nál, ahogy a rablást akkor el­nevezték. (F*lyt. köv.) vegyék, nehogy a kincstár úgy járjon, mint az a szőlősgazda, aki, hogy az egyik éven bőséges ter­mése legyen, annyira megcsapolja a tőkét, hogy az a következő év­ben már mitsem terem. Dr. Berger József. Fecsegés a strandról 1. Mi is az a strandfürdő ? Fo­lyóvíz, tó, tenger, esetleg nagyobb pocsolya fövényes, homokos part­ján berendezett hely, főképpen kacérkodásra, flörtölésre, hódításra, kapcsolatban a bájak és formák mutogatására, nagyritkán egybe­kapcsolva lég, nap és vizkurával, de ez nem lényeges. 2. Kik látogatják a strandfürdőt ? Aki elhiszi magáról, hogy már tud hódítani, vagy hogy még tud másokat rabul ejteni. Eszerint a bájos bakfiskortól a késői másod­virágzás, u. n. Balzatz korig a szebbik nemnél, az erősebbik nem­nél a kamaszkortól a majdnem rokkantsági korig. A társadalmi osztályok képviselői mind feltalál­hatók itt a hétszilvás, prédikátu- mostól azokig, kik 48-iól számí­tanak Magyarhonban polgároknak, a parvenü pénzeszsáktól a nincs­telenekig stb. 3. Mi teszi a strandfürdőt való­ban stranddá ? Semmiesetre a viz, a levegő, a napfény, a föveny, mert ezeknek annyi köze van a strandhoz, mint a hajdúnak a ha­rangöntéshez, hanem a strandot az teszi igazán stranddá, hogy az erősebbik s a gyengébbik nem együtt ténfereghet intim barátko- zásban félmezitelenségben benn­szülöttek módjára s végezhetik az első pont megjelölte teendőket a a női nemhez tartozók, s a férfi nemhez tartozók legeltethetik sze­meiket, gyönyörködhetnek vona­lakban, formákban, plasztikában s meghódolhainak a női bájnak. 4. Mi volna halála a strandfür­dőnek ? Az, ha kiadnák rendelet­ben, hogy a két nem együtt nem fürdőzhet, azaz, hogy a kandúr- csoport az elválasztó demarkációs cölöpök kötélsorompójától vízfo­lyásban lefelé 30 méternyire, a cicurkacsoport vízfolyásban felfelé 20 méternyire. Egy ilyen drákói szigoruságu rendelet kardcsapásra jóéjszakát mondana a strandnak. 5. Van-e kütön illemszabálya a strandnak? Kell a fenének, ergo nincs. Ami szabad a strandon, illetlen a zsuron. korzón, bálon, sőt amik itt a jólneveltség feltéte- tei, azok nevetségesek a strandon. Éppen a formák ettikettszerü be­tartásának mellőzése teszik intim­mé, bohémszerüvé, meghitté a strandot. A társadalmi béklyók alól való felszabadulás első felté­tele lévén a demokratizálódásnak, csak örvendeni lehet, hogy a mo­dern ember kifundálta a strandot. 6. Vannak-e kifogások a strandi viselkedést illetőleg ? Oh hogyne lennének, mert mindenkor voltak, vannak és lesznek erkölcscsőszök, szemforgatók, rigoristák, prüdfel- fogásuak, megszólási viszketegség- ben szenvedők, akik kigyót-békát kiabálnak a strandi viselkedésre, felfogásra és erkölcsökre. Fején találjuk azonban a szöget, ha azt mondjuk, hogy az ilyenek már kénytelenek önmaguknak bevallani, hogy elviharzott felettük az idő, hogy hódítsanak, hogy másoknak tetszenek. Ezek kimentek a for­májukból s kénytelenek levonulni a küzdő térről. Ezek 10—20—30 évvel ezelőtt másként éreztek és gondolkodtak, de most . . . hja, tempóra mutantur . . . ezek kény­telenek voltak bevonni a vitorlákat, hogy átadják a teret a fiatalság­nak, a szépségnek, erőnek. Esze­rint sehol nagyobb jóizlés, décen- ség, szemérmetesség minta stran­don, mert itt az első pontban em­lített kacérkodás tulajdonképpen szende negédeskedés, a flörtölés csupán ártatlanul ostoba fecsegés bájos semmiségről, a hódítási vágy nem gavallérfogdosás, férj­halászat, hanem meghódoltatása a nyakas és képzelődő férfínemnek, a bájak mutogatása pedig csak eszköze az esztétikai nevelésnek, hogy a közéletben eldurvult férfi­nem nemes gyönyörök élvezete árán tanulja meg mi a szép, mert az iskolákban csak antik szobrok­ról, képekről tanult, de itt eleve­nen megtanulja az esztétikai ele­mek megbecsülését. 7. Akik elítélően nyilatkoznak a strandról, kik a mi szemünkben? Ha asszonyi népséghez tartozók, akkor satrafa és boszorkány jelöl­tek, kik ezen megszólásokkal gya­korolják magukat a söprűn való lovaglásban, hogy annak idején a ház kéményén kiröpülve száguld janak a Gellérthegyre, a boszor­kányok gyűlésére. Ők ugyanis már versenyképtelenek lévén a strandon, haragjukban vedlenek át prűdökké. Ha férfinépséghez tartoznak, csak farizeusok, mert a szép nekik is szép, de hát sava­nyú a szőlő s mert nem akarnak nevetségessé lenni, adják a ban­kot, azaz a szigorú erkölcsnézetek felfogását mimelik tehetetlensé­gükben 8. A strandon mi. az előkelő megjelenés legfőbb kelléke? A pizsama. Akik azt állítják, hogy ez a lehetetlen öltözék deformissá teszi a női nemet, az hazudik. Nem igaz az, hogy úgy áll a pi­zsama a nőkön, mint a tehénen a ... (az a bizonyos ruhadarab, aminek leírása a jóizlésbe ütközik). Nem tudják ezek a szerencsétle­nek azt, hogy a pizsama arra való, hogy fertályórai vízben való lu­bickolás után átöltözzünk s két óráig pihenjünk, illetve pihentes­sük a vizsgálódó, kutató és tapa­dó szemeket. Mert ha mindig lát­juk a látványosságot, közömbössé lesznek a formák és vonalak. így kíváncsiság felkeltésére legalkal­masabb a pizsama. Ormótlanság- ből kivetkőzni és hableánnyá vál­tozni ez is egyik célja a strand nak, erre pizsama a legalkalma­sabb. így lesz bábból a pillangó! 9. És milyen a viszonylat a hi­res honny sóit qui mai y pense mondás és a strand között ? Di­vatból kiment az és hódításra al­kalmatlan, aki kifogásolja a stran dot. A szép lelkületű mindig jóra gondol, a kópé ravaszságon töri a fejét, a csintalan csintalanságra gondol, a parázna meg paráznál­kodásra és ezzel quitt. 10. Eszerint hol lehet a hiba, ha annyi ellensége van a strand­nak ? Semmiesetre a strandban, de az emberekben s ezeknek is csak egyik csoportjában, a nem strandolókban, akik kaján irigy­ségből kigyót-békát kiáltanak a strandra s a kákán is bütyköt keresnek. 11. És mily álláspontot foglal el a jelen sorok Írója ? A strand­fürdő szerintem pótolhatatlan nagy­szerű intézmény, vivat, floreat, crescat. vájná itt Ujhelyben is le­hetne strandolni. Én azonban nem strandolok, mert 1) nincs úszó- dresszem, 2) nem vagyok Adónisz. Az első ok ugyan megszüntethető volna 20 aranykoronával, de a második az ki nem küszöbölhető akadály, hiába rajtam már a ha­vasi gyopárkrém, najádkrém, Jesz- krém, Derdiedaszkrém, Csillaganna hajkenőcs, Schmoll és Darlingkrém se segít. Én legalább bevallom, nem úgy mint a strandolás etien- ségei. Felelőtlen Tiborc, strandszakértő a távolbél Kit hónap A társadalom közönyös maga­tartása miatt nem kis aggodalom­mal fogtunk hozzá nagytáborunk megvalósításának munkájához. A debreceni 171. és 180. sz. csapatok három heti Bodnár-völgyi táborozása a maga impozáns egy­szerűségével azonban meggyőzte főleg’a cserkész szülőket a cserkész eszme föltétien szükségességéről s most már ők óhajtják a legjob­ban a nagytábor megvalósulását. Egy hosszú hónap munkája megteremtő a „nagytábort“, a Szuha-völgyi cserkésztábort. Parancsnokunk súlyos beteg­sége miatt, sajnos, nem állhatott a táborba szálló csapat élére; bi­zalma feléin fordult s megbízott a nagytábor vezetésével, mint he­lyettesét minden cserkészügyben és felkérte a nagytekintetü Tanári kart, hogy támogasson munkánk­ban. Azt hiszem, a cserkész-szülők két heti tábori cserkész munkánk minden eredményével meg vannak elégedve s ezért szükségtelen e helyen bővebben fejtegetnem egy cserkésztábor jellem-nevelő hatá­sát s a szabad természet szépsé- ségeinek a jó cserkész vezető által kiaknázható alkalmait, melyek mind Isten- és hazaszeretetnek az ifjú­ság fogékony szivében való elmé- .lyitésére és megerősítésére szol­gálnak. Mitől olyan zamatos a kávéja, Édesem? Egyszerű, csak UHU-kávé-val van főzve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom