Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)
1924-12-17 / 100. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1924 december 17. Ifik ellen indított hajszák küzdő- ( terévé fokozták le. Szembehelyez- j kedtek a parlament törvényes működését szabályozó házszabályokkal. Tervszerű összeütközések erőszakolása árán lejáratni, kigunyolni törekedtek az elnök tekintélyét s egyre leplezetlenebb lett az a szándékuk, hogy a törvényes rend uralmát elsősorban magában a nemzetgyűlésen akarják felborítani. A közelmúlt példáján okulva megdöbbenve kell figyelnünk ezekre a tünetekre, mert lehetetlen észre nem venni, hogy most is ugyanazokkal a parlamenti jelenségekkel állunk szemben, amelyek hat évvel ezelőtt a forradalom kitörésére vezettek. Hazafiui kötelességünknek tartjuk tehát, hogy mindezekre felhívjuk a tekintetes Törvényhatósági bizottság figyelmét is és indítványt terjesszünk elő, hogy az 1886. évi XXI. t.-c. 2. §. c) pontja szerint a törvényhatóságokat megillető jog alapján hozzon a törvényhatósági bizottság határozatot és mondja ki abban, hogy mindenben helyesli a nemzetgyűlés elnökének azt az eljárását, miszerint a parlament rendjével előre megfontolt szándékkal szembehelyezkedő képviselőket az ülésteremből eltávolította; helyesli és megnyugvással fogadja a ház többségének azt a határozatát, mellyel ugyanazon rendbontókat a ház üléseiről hosszabb és rövi- debb időre kitiltotta és bizalommal üdvözli a kormányt azért, hogy szigorúbb házszabályokkal a parlamenti forradalom kitörését már csirájában elfojtani törekszik. Mi abban a meggyőződésben vagyunk, hogy csak az elfogultak és minden elvi rendnek ellenségei nem látják be azt, miszerint Bethlen István kormányát a nemzeti újjáépítés nagy munkájában A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (101) III. A cseh megszállás. Furcsa újítást hozott be hivatalába. A felektől dijat szedett az iktatásért. Ha véletlenül elfelejtette kérni a taksát, a fél pedig nem ösmerve az uj szokást, fizetés nélkül távozott, utána ment a folyosóra s ott reklamálta — gyakran elég hangosan — a salláriu- mot. Lehet, hogy újítása szegte a nyakát. A Krisko Miljutinra vonatkozó adataink nem eléggé kimeritőek. Csak annyit tudunk róla biztosan, hogy jóval a háborút megelőző időben került Liptó vármegyéből a sztropkói járásba kebelezett Brezsnyice községbe, ahol a gróf Hadik-Barkóczy télé hitbizomány kötelékéből felszabadult birtoktestek parcellázásával foglalkozott s megvagyonosodya a birtok egy részét megvásárolta. Később a homoki szőlőtelepítések idejében a Nyíregyháza melletti Sóstón vásárolt egy jelentékenyebb terüa legjobb szándék vezérli és ennek a kormánynak olyan férfi áll az élén, aki erre a feladatra már azért is hivatott, mert évszázadokon át két nagy hatalom között vergődő sztlkebb hazája, Erdély történetéből tanulta meg a kormányzásnak azt a művészetét, melyre a kicsiny, de élni és függetlenségüket fentartani akaró nemzeteknek szükségük van. A legnagyobb bizalommal üdvözöljük tehát Bethlen István kormányát a parlamenti anarchia ellen vívott küzdelmében is és kérjük a Törvényhatósági Bizottságot, hegy ezt mint közgyűlési határozatot a nemzetgyűlésnek és a kormánynak tudomására adni mél- tóztassék. Hazafias üdvözlettel: Sátoraljaújhely, 1924. dec. 5. Dókus Ernő Dókus Gyula Meczner Béla Payer Ferenc Sebeő Gyula br. Sennyey Miklós gr. Széchenyi-Wolkenslein Einő 1. Élőkép. Észak-dél-kelet-nyugat. Himnusz. — Énekli a levente énekkar, kiséri a levente zenekar. 2. Melodráma. „A dal“ Tábori Piroskától. Szavalja Bertók Gyula levente. Zenéjét szerzetté Korcsiák Ede főgimn. tanár. A szerző vezényletével kiséri a levente zenekar. 3. Felolvasás. „A levente intézmény társadalmi és nemzetvédelmi jelentőségéről.“ Tartja Taugner József Zemplén és Abauj vármegyék testnevelési felügyelője. 4. Szavalat. „Üzenet“ és „Biztos Halál“ Biringer Gyulától. — Szavalja: Szepessy Béla levente. 5. Magyar szóló tánc. Bemutatják : Balogh Etuska balettán- cosnő és Szepessy Béla levente. 6. Levente felvonulás. Boxolás és birkózás. Szereplők a Levente Egyesület tagjai. 7. Csonka honvéd. Színmű 3 felvonásban. Szereplők a Levente Egyesület tagjai. Felvonás közben Banogh Elemér és Oláh Imre leventék klasszikus zeneszáma. 8. Hiszekegy. Énekli Kiss Sándor ig. tanító vezényletével a Levente-énekkar. Konferál: Markovics Miklós levente. sági konszolidációnak legbiztosabb jele az aranyköltségvetés, amely rideg képében bemutatja csonka hazánk anyagi erejét. A költség- vetés nem mutat vigasztalan képet. A hiány mindössze 100 millió aranykorona. A költségvetést újév után tárgyalja a nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés rövtdesen megkezdheti karácsonyi szünetét. Ha az indemnitást elintézte, ami a héten még megtörténik, a nemzetgyűlés megkezdi 3 hétre tervezett karácsonyi szünetét. A karácsonyi szünet után a nemzetgyűlés az aranyköitségvetést tárgyalja, majd utána az időközben benyújtandó törvényjavaslatok következnek. Ezek közt nagyobb érdeklődést fognak kiváltani a retormjavaslatok, meg az úgynevezett rendtörvény, amelyet a belügyminiszter újra a nemzetgyűlés elé terjesztett. A politikai köröket nagyon erősen érdekelte a miskolci mandátum sorsa, ahol Borbély-Maczky Emil tajvédő és Huska Vilmos radikális demokrata mérkőztek pótválasztáson. A szavazás szombaton és vasárnap történt. Hétfőn hirdették ki az eredményt, amely szerint 703 szótöbbséggel Huska Vilmos nyerte el Miskolc mandátumát. A rétsági kerületben most folyik a korteskedés. A kormánypárt hivatalos jelöltje Búd János pénzügyminiszter, akivel szemben Pó- ka-Pivny Béla és Lipcsey Miklós léptek fel a demokratikus elienzéki szövetség programmjával. Nagy érdekessége van Andrássy Gyula gróf vasárnapi budai beszámolójának. amelyet sokan a legitimista párt zászlóbontásának neveznek. Andrássy gróf kifejezetten nem bontott zászlót, hanem inkább bírálatot mondott a mai helyzetről. — Hangsúlyozta legitiés á Sajóig húzódó ferületre is. Hogy mindezeket magyarul mondotta el egykori cimboráinak, akikkel megosztotta a vadászat és a terített asztal örömeit, annál keservesebb volt hallani. Sok szóbeszéd esett afelett, váljon Krisko Muljutin renegát volt-e vagy sem ? Mi a kérdést határozottan igennel dönt|ük el. Tót anyanyelvéhez, származásához való ragaszkodása nem tette volna őt renegáttá. A törekvés, hogy a tótság a magyar birodalom határai között autonómiával ruháztas- sék fel, ha a történelmi jogcímet nélkülözte volna is, nem lett volna hazaárulásnak minősíthető. Még a Hurbán, Hodsa, Stúz-féle törekvések elbírálásánál is találhatunk enyhítő körülményeket, miután a törvényesnek látszó hatalom parancsszavára cselekedtek s ha ellenségesen viselkedtek is a magyar nemzet iránt, területi épsége ellen nem törtek. Krisko Miljutin ellenben a Magyarországba orvul beosont ellenség hóditó munkájának sikeresitésére vállalkozott, fes ledve mindent, amit az elárult ét cserben hagyott országban saját javára kihasználhatott. (Folyt, kör.) letet, amelynek nagyobb részét mezőgazdasági művelés alá vette, egy részét szőlővel • telepítette be anélkül azonban, hogy brezsnyj- cei lakását felcserélte volna. Te^ vékenysége és ügyessége vagyonával társadalmi súlyát megnő vélték. A különben is gyér intelligenciájú vidéken háza keresetté vált az ott megfordult úri emberek előtt, amit házigazdái előzékenysége, úri modora is munkáltak. Éles ítélőképességgel birt az anyagai érdekeivel kapcsolatos kérdésekben Nyelvünket szóban és írásban tökéletesen birta, de tótnak vallotta magát s ugylátszik, hogy ifjukorbeli környezetének befolyása alól később már szabadulni nem tudott. Nem tartjuk valószínűnek, hogy szlávizmusát propagálni akarta volna, aminek Felsőzemplénben tala'ja sem volt, de a váratlanul bekövetkezett konjunktúra változás kihasználására predesztináltnak érezte magát s „élt az idővel.“ Beszéltek arról is, hogy bizonyos megnyugvást keltett az ő zsupánsága többekben a Fetvidéken akik — kisebbnek ítélték a bajt, ha olyan ember veszi át a megszállás poli gári igazgatását, akit ösmernek s j akitől a hosszabb idő óta fenál- lott társadalmi érintkezés révén némi előzékenységet várhatnak. Arra is igen sokan gondoltak — még pedig nemcsak a vármegye felső részeiben, de a központjában is — hogy a megszállás nem fog annexióval végződni. A Ciemenceau-vonalba vetett reménykedés is kétségbeejtő volt, de messze állt a bekövetkezett ^rzalmas valóságtól. Az autonom Tótfelföld is súlyos sebet jelentett az ezeréves magyar birodalom testén, de annak a megvalósulása nem fenyegetett színtiszta magyar vidékek, elszakitasával. Ha az autonom Tótföld ethnikai határok szerint formálódik ki, Sátoraljaújhelyt nem kellett volna féltenünk egyben azzal a negyvennél több községgel, amelyekben tót szót csak hébe-korba hallatott a drótos. * Krisko Muljutin véget Vetett minden reménykedésnek s tudtára adta azoknak (s azok számosán voltak) akik vele érintkezésbe léptek, hogy Zemplén vármegye nem tartozik többé Magyarországhoz, hogy Csehország jogot formál a Tiszáig ^ ipi ír v y v ^ w fi sátoraljaújhelyi leventék estélye a városi színházban Kitünően összeállított programú és nagy sikerrel biztató műsoros estéllyel lép a kitünően megszervezett Sátoraljaújhelyi Levente Egyesület pénteken este 8 órakor a városi színházban az újhelyi közönség elé. A közönség minden érdeklődését és áldozatkészségét megérdemli ez az estély, mert magának az Egyesületnek hazafias céljait, tiszteletreméltó intencióit szolgálja s alapját van hivatva gyarapítani. Mindennél beszédesebb azonban az alább közölt műsor, melynek minden száma egyenként is külön élménnyel szolgál a támogatásával bizonyára készséges közönségnek. Belpolitikai szemle A belpolitikai élet legmagasabban kiemelkedő eseménye volt az aranyköltségvetés benyújtása. Búd pénzügyminiszter az uj ülésszak első ülésén bejelentette a nemzetgyűlésnek az 1924—25 évre szóló arany költségvetést. 10 éve nincs már reális költségvetése az országnak — nem is lehetett, mert ingadozó pénzügyi alapra nem lehetett egy szilárd költség- vetési épületet felépíteni. Gazda-
