Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-12-13 / 98-99. szám

I. oldal ZEMPLÉN 1924 december 13. el az elszakított területek termé­szeti szépségeitől sem. Itt kell megjegyeznünk, hogy a személyforgalom felvételét ed- digelé a várossal kötendő terület használati szerződés körüli diffe rencíák akadályozzák s hisszük, hogy városunk vezetősége is rajta lesz, hogy ezek az akadályok mi­előbb annál is inkább elhárittas- sanak, mert az uradalom a leg­nagyobb jóakarattal van azon, hogy a személy forgalmat már a tavasz- szal megnyithassa A most megnyílt s Füzérkom­lósig haladó vonalszakasz újabb nagy erdő területek kiaknázását teszi lehetővé, amelyek a legjobb minőségű tüzi-fát és mű-fát szol­gáltatják. A vonal mentén kitűnő minőségű kőbánya fekszik, amely­nek anyagából épült a Kazinczy mauzóleum s a kassai dóm egy része. Füzérkomlóson továbbá ké nes források vannak, melyek egy gyógyfürdő áldásait nyújthatják. Ezen vonal műtanrendőrl bejá­rását a senyői vonalrész közigaz­gatási bejárása követte, mely 7 km-cs vonalrész, újabb gazdasági te rületek kiaknázását fogja lehetővé tenni. Ez a közigazgatási bejárás is igazolta, mennyi akadályiyal, elfogultsággal kell az uradalom­nak megküzdenie s milyen áldo­zatokat kell hoznia, hogy alkotó munkát végezhessen csonka-orszá­gunk területén s erőt és lendüle­tet vihessen be elsorvasztott gaz dasági életünk ereibe. Ujhely részéről is a legnagyobb megértéssel és méltányolással kel­lene találkoznia a Hegyközi va­sútnak, mert ott semmit se mu­lasztanak el, hogy a vonalnak Hol­lóházáig valő mielőbbi kiépítésé­vel a város érdekeit is szolgálják. Mindinkább nyiivánvalővá válik most már, hogy milyen katasztró­fát jelentett volna Ujhelyre, ha a vasutat Sárospatak felé vezetik. S a város közönsége mindenkorra lekötelezett hálával tartozik a rad- ványi földesurnak, Gróf Károlyi Lászlónak, akinek jóindulatán, megértésén és nagy áldozatkészsé­gén múlt az Ujhelyen át való vo­nalvezetéssel ellenkező terv meg­valósítása. f Már eddig is, de a közelebbi időkben még inkább fogjuk ta­pasztalni, milyen előnyöket jelent nekünk — városiaknak — Károlyi gróf grandiózus vasútépítési terve­zete, melyet a legnagyobb követ­kezetességgel, akadályt, fennaka­dást. áldozatot nem ismerve nagy léptekkel valósit meg, támogatva és hűen szolgálva magasabbren- düeknek mondható céljaiban azok által, akiket minden tudásuk, kö­telességérzetük késztet és lelkesít arra, hogy részesei legyenek ne­mes földes uruk nagy koncep­cióra valló s gazdasági jövőnket szolgáló terveinek. fi közigazgatási bizottság ülése. A közbejött ünnep miatt ked­den d. e. 10 órakor tartotta Thu- ránszky László főispán elnöklete alatt a vármegyei közig, bizottság december' havi rendes ülését. Ber- náth Aladár alispán a személyi ügyekkel kapcsolatban jelentette, hogy a vármegye főispánja az üre­sedésben lévő iroda s. tiszti ál­lásra Eszrényi Zoltán vm. napi- dijast nevezte ki. Jelentése további részében javasolta, intézzen felter­jesztést a bizottság a belügyi és pénzügyi minisztériumokhoz, hogy a helyhatósági adókat, kőzmunka- váltságot, községi pótadókat az együttesen kezelt közadók közül vegyék ki s engedjék meg, hogy ezen adók és pótadók kezelése a vármegyei és községi pénzkezelésül ről és számvitelről alkotott vm szabályrendelet alapján történjen. A bizottság a javaslatot elfogadta. Jelentést tett végül az alispán a gazdasági ügyekkel kapcsolatban az egérpusztitásokról és a közegész­ségüggyel kapcsolatban a szórvá­nyosan fellépett ragályos beteg­ségekről. Gnädig Lipót műszaki főtaná­csos a Bodrog-hid helyének kitű­zéséről s az építkezésnek bizottsági­lag történt vállalatba adásáról tett jelentést. Elhatározta végül a bizottság, hogy a Hegyközi községeknek igaz­ságügyi szempontokból az újhe­lyi kir. Törvényszékhez való csa­tolása érdekében felirattal fordul az igazságügyminiszterhez. Az átcsatolás szükségességét és indokoltságát a lapunk máso­dik helyén közölt cikkünk is bi­zonyítja. A Kazinczy-Kör Gárdonyi-ünnepe A Kazinczy-Kör vezetősége si­került műsoros estélyt rendezett a múlt szombaton a vármegyeház nagytermében Gárdonyi Géza em­lékére. Emődy László, a kör elnöke rövid, magvas megnyitó beszéd­ben szólt Gárdonyi irodalmi mű­ködéséről, amely fokozatosan ko­molyabb és mélyebb lett. Simonffy Margót Gárdonyi több költemé­nyét szavalta el teljes átérzéssel, kitűnő, változatos hanglejtéssel és finom arcjátékkal. Különösen tet­szett a Hópehely c. történetkének közvetlen, egyszerű és mégis meg­ható elmondása. Sz. Szent-Istvány Juliska alkalmi és régi magyar népdalokat adott elő. Énekét kel­lemes, meleg hang, megfelelő szí­nezés jellemezte. A szabatos zon- gorakiséretet dr. Rhédey Kornélné szolgáltatta. Kállay Miklós, a neves iró, ün- ; népi beszédében részletesen is­mertette Gárdonyi származását, életét, egyéniségét és rajongó ma­gyarságát. Kiemelte egészséges irányát, meseszövő és emberfor­máló fantáziájál, lelkiismeretessé­gét, eredetiségét, müveinek tiszta erkölcsiségét, a vidéki élet mes­teri ábrázolását. Szerinte Gárdo­nyiban „a legszigorúbb naturaliz­mus a legeszményibb idealizmus­sal egyesült.“ Ez az állítás igen merész, önmagában való ellen­mondás. Gárdonyi naturalizmusa, helyesebben szólva realizmusa az éles megfigyelésben, munkáihoz szükséges történeti adatok szor­galmas összegyűjtésében, termé­szetes, keresetlen nyelvezetében van. De erkölcsi felfogása, elbe­széléseinek tárgya, szereplőinek jelleme, romlatlansága, gyöngéd­sége, jósága egyaránt idealista írónak mutatják. E megjegyzé­sünkkel nem akarjuk kisebbíteni az ünnepi beszéd érdemét, de föl kellett hívni a figyelmet a túl­zásra, amit az alkalmi szónokok rendszerint nem tudnak elkerülni. A túlzást mellőzve, köszönettel tar­tozunk Kállay Miklósnak érdekes és tanulságos előadásáért. Köszö­nettel tartozunk a Kazinczy-Kör vezetőségének is, hogy Gárdonyi Gézának, korunk legrokonszenve­sebb, legmélyebb felfogású, min­den tekintetben nemzeti szellemű írójának ünnepet rendezett. „Az egri remete“ valóban megérdemli az ünneplést. Tanítója volt ő nem­csak a gyermekeknek, de nemze­tének is. Müveiből az ifjú tiszta ábrándokat, a férfi komoly életcélt, az agg bölcseséget merit, mind­nyájan szív- és észnemesülést. Ezért olvassuk munkáit és áldjuk nemes emlékét 1 Kontraszíy Dezső kegyesrendi tanár. fi jíázszabályrevizió indokai. A házszabályreviziót immáron elfogadta a nemzetgyűlés s a most megnyílt uj ülésszakban már annak szabályai nyernek alkalmazást. Hogy mennyire indokolt, meny­nyire a nemzetnek és magának a nemzetgyűlésnek állott érdekében a revízió, arra a legvilágosabb bi­zonyítékokat nyújtja egy a könyv­piacról most ki került füzet, amely megcáfolhatatlan és pontos ada­tokat ölel fői a jelenlegi nemzet­gyűlés működéséről. Az „Adatok a jelenlegi nemzet­gyűlés működéséről“ cim alatt megjelent füzet statisztikai alapon feltünteti, hogy a mostani nemzet­gyűlés mennyi időt fordított mun­kaidejéből alkotó munkára és mennyit meddő viszálykodásra ? A füzetből a következő adato­kat emeljük ki: Parlamentünk ösz- szeülésétől egészen 1923. dec. 31-ig egész munkaidejének 36 °/o-át fordította indemnitási vitára, amely ^legolcsóbban ruházkodhat PT az uj ruhaüzletben. ~HSÉ Divatos öltönyök 600 szertől üárosi szőrme-bundái! 2300 ezertől Blstereh és rnglánoh E90 1» Gyermek ruhák Z90 „ Bőrkabátok 1400 is Férfi kalapok 100 „ Rövid télihibát bélelve ESŐ ii Férfi ingek 138 „ Rövid télikabát ÄveI Hosszú télibabát gsaUi 1700 ISOO ti ii Selyem nyakkendők 30 Sport-, alkalmi-, fiú- és gyermek ruhák, divatcikkek a legizlésesebb kivitelben! ADORJÁN DEZSŐ »ér 9. szám.---"KDÖT T3XT3 -----------­pozitív munkának egyáltalán nem tekinthető. Az összes tárgyalásnak (beleértve az indemnitási vitát is) 10 005 % esett személyes kér­désre 21 05 % a viszálykodásra és egyéb idő pazarlásra. Ha csak az 1923 év adatait nézzük, ez évben 9 3°/o esett sze­mélyeskedésre és 28 7% viszály­kodásra és más időpazarlásra. A nemzetgyűlés tehát ez idő alatt munkaidejének kétötöd részét meddő viszálykodásra, személyes­kedésre és botrányokra pazarolta el. Ebből a kétötödből 89% terheli az egységespárt, 4 5% terheli a kér. szoc. és Wolff párt, 88% terheli a fajfédők, 39-7% terheli egyéb polgári pártok és 31 -1% terheli a szociáldemo­kraták számláját Az 1884-ben összeült képvise­lőház 1885 évi munkaidejének V7 %-át rabolták el a mostaniakhoz alig hasonlítható incidensek. A mostani parlament 1923 évi dec. 31-éig 1051 órán át tanács­kozott s ebből az időből 336 órát a saját és az ország tekintélyét lerontó viszálykodással töltött el. Ezek a viszálykodások az or­szágnak 1923-ban másfél milliárd- jába kerültek, ami az ország anya­gi vesztesége a nemzetgyűlés egyes tagjainak jóvoltából. Aki ismeri a parlament 1924 évi történetét az előtt nyilvánvaló, hogy ennek statisztikai adatai még el- szomoritóbbak. Minden beszédnél és argu­mentációnál világosabban bizo­nyítanak ezek a számok a revízió szükségessége mellett és minden jóérzésü magyar hazafi csak örül­het annak, hogy a miniszterelnök és az egységespárt erélye ezt az égető kérdést végre megoldáshoz juttatta A füzetet Lyka Döme a rég! parlament volt tagja bocsátotta közre és Zelovich László állította össze. hölgyek arcáról, 7\djdA4l<lKdl karjáról végleg ki­irtja felelősséggel POLLÁK SAROLTA Budapest, Andrássv-ut 38. (Párisi áruházzal szemben) .Miracle* hajeltávolitó- szer szétküldése utasilással. Szép­ségápolás. Szemölcsirtás. — Kérjen prospektust. — Sajót érdekében vigyázzon arra, hogy mindig csak a régóta bevált dobozos „valódi FRANCK-kávépót- lékot“, nem pedig holmi utánzatot kapjon. A dobozok, uj barna-kék- fehér címkéjén különösen előtérbe lépnek az ismertető­jelek, nevezetesen a „ Franck* név és a „kávédaráló“. A „valódi Franck a ká­védarálóval“ megjavítja és olcsóbbá teszi a kávét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom