Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-07-16 / 57. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1924 julius 16. 1 -éré fölmond, illetve őket állá­sukból elbocsátja. Előterjesztést tett azonban az alispán a Törvényhatósági bizott­ságnak, hogy miután a mostani elbocsátások folytán nem lesz többé a közigazgatás abban a helyzetben — feladatainak foko­zódó irányzata mellett — hogy a hivatali teendőknek súlyosabb hát­rányok nélkül eleget tehessen, határozza el, hogy a vármegye közönsége saját jövedelmeinek terhére az államkincstár igénybe­vétele nélkül hat kisegítő dijnoki állást rendszeresít s a 4 központi szegődvényes hiv. szolga állását saját jövedelméből továbbra is fentartja. Személyi ügyek. Meleg szavakkal emlékezett meg a jelentés Dongó Gyárfás Géza vármegyei főlevéltárnok kitünteté­séről, kit a Kormányzójfélévszázados közszolgálati működése alkalmából kir. kormánytanácsossá nevezte ki. — Ez a magas kitüntetés — idézzük a jelentésből — olyan tisztviselőt ért, akit nemcsak mi, de történelem kutatói és irodalmi igen eredményes munkálkodása révén az egész ország ismer. Dr. Szent-Györgyi Zoltán tb. árvaszéki elnököt a közélelmezési miniszter, a gabonagyüjtési kiren­deltség vezetői állásában kifejtett kiválóan buzgó és eredményes működésének teljes eltsmerése mellett, ezen szolgálattól f. évi julius 1-ével felmentette. A földmivelésügyi miniszter Fá­bián Nándor m. kir. állatorvost Sárvárról a törvényhatósági állat­orvosi szolgálat ellátására Ujhely- be helyezte. Gazdasági ügyek Az aratási és kaszálási munká­latok, kedvező időjárás mellett, fennakadás nélkül folynak. A sző­lőkben a peronoszpóra nagyobb arányokban lépett fel, de a szá­razság miatt terjedése megakadt. Sajóhidvég és Berzék községek határában junius 24-én nagyobb jégeső pusztított, jelentékeny kárt okozva a kalászosokban és a ten­geriben. Az aratás eredménye ki­elégítő. A burgonya sokhelyütt gyenge; a tengeri, takarmány és cukorrépa terméskilátásai első- rangnak. Az olaszsáska által veszélyezte­tett területekre maga is kiszállott az alispán és közvetlen tapaszta­lata szerint a sáska számottevőbb károkat nem okozott. A marokkói sáska fellépése csak rémhír volt. Közegészség­A lakosság általános egészségi állapota a beérkezett jelentések szerint kielégítő volt. Közoktatás, j A jelentés után az előadók ter- A vármegye területén levő isko- jesztették elő szokásos havi jelen­iákban a tanév a jól sikerült téseiket s a bizottság intézkedéseit torna- és énekünnepélyek kereté- igénylő ügydarabjaikat, ben mindenütt befejezést nyert. ----­Óriási cyklon és jégverés pusztiiott tegnap Marcalon s a község és £okaj közé eső területen A kereszteket szétszórta a vihar s kicsépelte a jégverés Miliiárdokra megy a kár Rettenetes erejű, katasztrofális két fordított föl a rettenetes erejű elemi csapás vonult végig tegnap Tarczalon s a község és Tokaj közé eső területen: óriási cyklon és jég­verés. A vihar által letarolt terület a tárcái—tokaji hegy déli lejtője és az ettől nyugatra és délre eső vidék. Előzőleg ciklon vonult vé­gig, amely széthordta a kereszte­ket, hogy a jégverés azután kicsé­pelhesse. A vihar és a jég miliiárdokra menő károkat okozott a szőlőben és terményekben. Tárcái községben leszakította a rom. kath. templom tornyának fedelét s erősen meg­rongálta az Andrássy Sándor féle emeletes ház s nagyon sok lakó­ház és gazdasági épület tetőzetét. Sebeő Gyula tanyáján cséplőgépe­orkán s a jégverés a mezőn dol­gozó, szerb tövist irtó gyermekse­regből többnek karját törte és egyébb súlyos sérüléseket okozott, ugyannyira, hogy az orvosok még késő este is a sebesültek kezelésé­vel voltak elfoglalva. Tokaj köz­ségben magában a vihar nem oko­zott nagyobb károkat, de annál elemibb erővel pusztított Tárcái községben és határában. A kár óriási és egyelőre fölbe- csülhetetlen, az összeírás már fo­lyamatban van és annyi máris meg­állapítható, hogy vármegyénk ezen virágzó területén a gazdasáoi év minden szép eredményéhez fűződő reményt és várakt zást tönkre tett az elemek pusztítása. A bodnárvölgyi cserkésztábor ünnepe Régen aratott ügy Ujhelyben akkora erkölcsi sikert, mint va­sárnap délután a Bodnárvölgyben sátorozó cserkészek tábori ünne­pélye, mely a magyar cserkészet komolyan szent ügyének első megnyilvánulása volt Ujhely szá­mára. Városunk impozáns meg­mozdulását méltán és minden bi­zonnyal megérdemelten tetőzte be az az eléggé nem méltányolható örvendetes tény, hogy megyei és városi életünk számottevő té­nyezői majd teljes számban jelen­tek meg az ünnepélyen. A következőket jegyezhettük löl : Thuránszky László főispán, Bernáth Aladár alispán, dr. Orbán Kálmán polgármester, Horcsin Arthur őrnagy, a helyőrség pa­rancsnoka, Vidákovich Dániel fó- gimnáziumi igazgató, Dómján Elek evangélikus főesperes, Mé­száros István a kir. járásbíróság elnöke, Gnädig Lipót áz állam- épitészeti hivatal főnöke, Czitó Ferenc a íolyammérnöki hivatal vezetője, Debreczeni Áron keresk. iskolai igazgató, Chudovszky Mó­ric közkórházi igazgató, özv. Juhász Jenőné a Stefánia Szöv. igazgatója, Görgey László tb. fő­szolgabíró, Nyeviczkey László dr. városi főjegyző, Tomcsányi Géza ezredes, Paksy Béla őrnagy, Ko/l - traszty Dezső, Abelsberg József, Lnnghammer Béla kegyesrendi tanárok, Komporday Andor ruda- bányácskai gk. lelkész, Kaltenbach Rezső tvszéki tanácselnök, Kail Béla táblabiró, Ulrich Nándor fő­mérnök, Szeszlér Ödön műszaki tanácsos, Kérészy Gyula főmérnök, Szoller Aladár a Nemzeti Bank h. főnöke, Nagy Béla dr. ügyvéd, Bach Géza a kér. munkásbiztositó igazgatója, Ladomérszky Béla a rk. iskola igazgatója. A délután középpontját a deb­reczeni piaristák, a debreczeni Máv. műhely tanoncai és az új­helyi piaristák csapatának együt­tesen összeállított műsora képez­te. A jó propaganda számok elő­adásában összekeveredett gimná- zisták és vasastanoncok, minden erőszakoltság nélkül, észrevehe­tően eredménnyel dobták bele a közönség tudatába a mai éles társadalmi ellentétek elsimításá­nak legegyszerűbb, de legered­ményesebb eszközét: a cserkész nevelés eszméjét; amely lehetővé tette, hogy most együtt dolgoz­zanak és játszanak, azzal a meg győződéssel, hogy ők — gimna­zisták és iparos tanoncok, nem­csak akarnak, de közösen fognak is egy jobb magyar jövőt terem­teni. Annak katonáiul mentette meg őket a nagyok civódásából a cserkészet, annak terjesztői s legelső sorban parancsnokaik, a piarista Kanszky Márton és Kram- mer Gyula mav. főmérnök. Az elismerést bizonyára nem várják, de hálátlanság volna megfeled­kezni róluk, a két magyarról, akik a mai szerencsetlenül szét­tagolt magyar társadalmi rétegek közül a két legellentétesebbet igy összehozták s egymáshoz ne­velik — a saját ifiuságában, a magyar jövő érdekében. Néhányan, akik napokon át számitgattuk, hogy vájjon — a mai altalános magyar közönyt figyelembe véve — mi lenne az eredmény, ha a tábor meghívná Ujhelyt ? — — vasárnap délután templomban tanult boldog áhí­tattal néztük Ujhely gyülekezését a Bodnárvölgy zászlókkal díszí­tett sátrai között. És nem az ön­zőén tapsoló örömmel, hogy a terv sikerrel vált valóra, — hiszen sohasem vettük egyéni akarások eredményéül s eszközéül a cser­késztábort, hanem szomorú ma­gyar éjszakánk mindjobban éledő mécséül, mely most még csak néhányunké ugyan, de minden magyarok útjára világot szórni akaró. Ez lehetne talán — a sok közül — a cserkésztábor egyik rö­vid meghatározása. Ezen az alap­hiten emelkedett örömünk köny- nyes köszönetté, hogy az ügy, a magyar cserkészet ügye, mely szeretettel indult a magyarságért, most Ujhelyben is szerető meg­értésre talált. És Ujhely, amikor a magyar jövő e kis táborát fel­kereste, szivébe fogadta; nem csak egy szives meghívásnak tett udvariasan eleget, hanem a mi magyarságunknak a legfontosabb: súlyos csapást mért az ellenség­nél is ártóbb pesszimista magya­rok kártékony sorára, akik sem­mit sem akarnak már biztató jel­nek elfogadni. A vasárnappal e hit és meg győződés megszűnt csak a miénk, optimistáké lenni, úgy éreztem ott kint akkor délután, hogy e hitben — ha öntudatlanul is, de összeforrtunk valamennyien s ami­kor a kis tábor esti imájához zászlója köré gyűlt — fiatal szi­veitől bátorítva mindenki foko­zottabb hittel imádkozta: »Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában ...» Gi. M. értekezlet a főispánnál a hivatali Székház fölépítése ügyében A Vörös Ökör telkén az ősszel megkezdődik az építkezés. — Sátoraljaújhely, julius 15. A pénzügyminisztérium leiratot intézett a kir. pénzügyigazgatóság­hoz, melyben adatokat és műszaki leírást kért arról, hogy a sátoral­jaújhelyi összes közhivatalok ré­szére mennyi és milyen helyiségek szükségesek a Vörös Ökör telkén fölépítendő hivatali székházban. A kir. pénzügyigazgató a kívánt adatokat már összegyűjtötte s ezek felterjesztését előzőén julius 15-én délelőtt értekezlet volt Thuránszky László főispánnál, amely részlete­sen megbeszélte a minisztérium­hoz teendő felterjesztés anyagát. Az értekezleten az elnöklő főis­pánon kívül, Hollós István min. tanácsos, kir. pénzügyigazgató, Zboray Károly p. ig. helyettes, Szirmay István vrn. t. főügyész, Orbán Kálmán dr. polgármester, Gnädig Lipót műszaki főtanácsos és Malártsik György dr. v. fő­ügyész vettek részt. Az értekezlet pontról-pontra letárgyalta a minisztériumi leiratot, a pénzügyigazgató által összegyűj­tött adatokat s megbízta az állam- épitészeti hivatal főnökét az arra kiterjeszkedő jelentés elkészítésé­vel, hogy milyen értékeket enged Közismert dolog, hogy CosMÍ;, felöltőit, sport- és lovagió-ruháii 1925 téli divatlapjai üzletemben megtekinthetők. elsőrendű kivitelben GSQH WEISS BENŐKÉI Sátoraljaújhely, Petofi-utca 5. készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom