Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)
1924-11-26 / 94. szám
2. oldal Z E M P L E N 1924 november 22 egyik háznál földre segítette a dülőfélben levő kerítést. Sok házban megmozdultak az asztalok s általában minden ilyen jel arra mutatott, hogy megismétlődött az a gyönge földlökés, amilyen már 12 évvel ezelőtt is nyugtalanította az Újhelyieket. Többen — legalább is erősen állítják — gyönge morajt is véltek hallani, ami annál is inkább elhihető, mert Ujhely környékén épen 90 évvel ezelőtt, az 1834 okt. 15-iki földrengéskor kelt szárnyra a mondás: „morog a Magos hegy.“ A szombat esti földlökést Patakon és Tiszakarádqn is érezték. Fölkerestük ez alkalomból a a vármegye archívumában tudós főlevéltárosunkat, Dongó Gyárfás Oéza kormányfőtanácsost, aki a következő történeti tájékoztatást nyújtotta a zempléni földrengésekről. — Már nagynevű földrajztudósunk, Hunfalvy János, említi Magyarország földrajzáról irt könyvében — s itt rámutat a könyvespolcán pihenő három kötetre — hogy Zemplénvármegyében két centruma van a földrengésnek: az egyik a Tapolyvölgyében, Ho- monna, Szinna környékén, a másik az újhelyi Magoshegy környéke s minden valószínűsége meg van annak, hogy az itteni földrengések a Magoshegy megmérhetetlen mélyének tüzforrásaival állnak organikus összefüggésben. — A levéltár adatai szerint 1713. és 1716-ban pusztított Zemplénben erősebb földrengés. Felső- zemplénben 1778. 1779-ben öt hónapon át tartotta a jöldrengés halálos rémületben az embereket. Processziókaí, körmeneteket tartottak s ezekben kérték könyörögve, hogy múljék el tőlük a csapás. — Ujhelyben 1834. okt. 15-én volt útdíjára nagyobb földrengés, mikor a vármegyeházának déli sarka, ahol most a főispáni hivatal van, annyira megrongálódott, hogy az alapjától újra kellett építeni, az északi rész pedig, hol a levéltár van, ma is őrzi a repedéseket. A bolthajtásokat itt is át kellett építeni. A repedések több helyütt papírszalagokkal vannak átragasztva s az egyik ilyen szalag most elváltán csüng alá, jeléül, hogy a repedés a napokban tágult. Matolay Etele abban az időben 10 éves volt s ő beszélte el, hogy azon az emlékezetes október 15-éu reggel fél 8-kor az iskolásfiuk templomba mentek misére. A pap már elkezdte a misét, mikor egyszerre megmozdultak az oltáron a gyertyatartók. A pap kifordult az oltáriól s nyugodt hangon figyelmeztetve az iskolásokat, hogy földrengés van, kiküldötte őket a templomból. Már akkor a legtöbb ház kéménye leomlott s a Magoshegy lejtőjén dolgozó szőlőmunkások riadtan futottak be a városba, mert többször ismétlődő morajt hallottak a hegy mélyéből. Akkor támadt a szállóige: x Morog a Magoshegy \ — Feljegyzések vannak még az 1836. és 1890. évi földrengésekről. Az ókori mítosz azt tartotta, hogy Encelados és Typhon az Etna mélyén vannak elevenen eltemetve s e kiklopszok Vulkános vezetése mellett az Etna mélyén kovácsolják Jupiternek a villámokat. Ugylátszik a Magoshegy mélyén is dolgoznak ezek a veszedelmes kovácsok. Az csak biztató, hogy elég erős a börtönük fala s ha föl is haitik a pörölyük zaja, nem egykönnyen törhetnek azon keresztül. fi Bodrogköz bekapcsolása a távbeszélő hálózatba Régi óhajuk teljesül december 15-én a bodrogközi községeknek, mikor a posta és távirdaigazgatóság valameny- nyiüket bekapcsolja a távbeszélő hálózatba. A községek kérelmére már három évvel ezelőtt indultak meg a hálózat kiépítésére vonatkozó tárgyalások s áldozatkészségük, amennyiben az oszlopokat és a nyers munkát biztosították az építéshez, azokat eredményessé tette és dec. hó közepe táján megtörténhet a bekapcsolás. íyképen Riese, Cigánd, Rises Nagyrozvágy, Alsóberecki, Karcsa, Pácin, Karos, Semjén, Cséke, Láca, Dámóc és Zeni plénagárd községek kapcsoltatnak be a forgalomba. A Szabolcs megyével való forgalmat Cigándon át akarják kiépíteni. fi £a ponlaine-Sirsasag sátoraljaújhelyi csoportja Még mindenkinek élénk emlé kezetében van Schack Béla neve. Mindnyájan szívesen és örömmel gondolunk vissza azokra az időkre, amelyeket hivatalos minőségben, mint az ország összes felsőkereskedelmi iskoláinak főigazgatója, körünkben töltött. Kiváló képessége, egyéni tulajdonságai nagyrabecsülést, tiszteletet, szeretet biztosítottak számára mindenütt, amerre csak járt, akik között csak egyszer is megfordult. Főigazgatói működése korszakot jelent a felsőkereskedelmi iskolák fejlődésének történetében. Ezelőtt másfél esztendővel, egészen fiatalon, munkaerejének és alkotóképességének teljes birtokában nyugdíjba vonult és már- már úgy látszott, hogy megszűnik a kedves, összeköttetés Schack Béla és Sátoraljaújhely között. Kellemesen csalódtunk. Schack Béla ismét itt van közöttünk, nem mint hivatalfőnök, nem mint főigazgató, hanem mint a kultúrának fáradhatatlan, nélkülözhetetlen vezére, mint a La Fontaine-Társaság alelnöke. Ilyen minőségben eleveníti fel a nemrég megszakadt összeköttetést és amint hatalmas szervező erejével hozzálátott a csoportok megszervezéséhez, mindjárt az elsők között Sátoraljaújhelyt kereste fel, amelyet, mint a Társaság egyik vidéki gócpontját igyekszik megnyerni és kiépíteni, A La Fontaine Társaság a háború előtt létesült. Az Akadémia, a Kisfaludy és Petőfi-Társaság tagjaiból egy kis csoport alakult, mely feladatul tűzte ki La Fontaine világhírű meséinek uj magyar fordítását. Ez csak a kezdet volt. Itt nem állott meg a Társaság, hanem messzebbmenő célokat is tűzött maga elé. Feladatai körébe vonta minden müveit nemzet műfordítóinak egyesítését. Meg akarja valósítani a világirodalom örökbecsű értékeinek pontos, megbízható katalógusát, hogy lássa: mi az, amit minden irodalomba át kell ültetni. A vezetés e téren Magyarországot illeti, mert sehol a műfordításnak oly nagyszerű előzményei s aránylag oly jelen tősége nincs, mint nálunk, hol egy Kazinczy, Vörösmarty, Petőfi, Arany — tehát a legnagyobb költők — egyszersmind a műfordítás legnagyobb mesterei. A világirodalom örökbecsű értékeinek magyarra történő átültetésén kívül még a magyarság legkiválóbb költői termékeinek a világ közkincsévé való tételére is törekszik Mindezeket a törekvéseket műfordításokon kívül — előadások, hangversenyek rendezésével is támogatja, sőt a szavalómüvészetnek, színészetnek, zenének, még a táncnak is szívesen juitat helyet, előadó ülésein, ünnepségein, szintén. A gyakorlati életnek egyik hatalmas rugója : a nyelvek ismerete. («SSHUBaaanHMI ZIPÁL Az üjhe'yen aIakitandó esoport később otthonokat létesíthetne, , összejönnének azok, akik franciául, angolul vagy németül beszélnek ahol külföldi napilapok és értékesebb folyóiratok állanának a tagok rendelkezésére. így pihenéssel, szórakozással kapcsoké ban igen kedvező alkalmat találnának az érdeklődők az idegen nyelvek elsajátítására. Az iskola - amely oly sokirányú ismeret nyújtására van hivatva - sajnálattal, de őszintén mondom, az idegen nyelvek tanításához, legjobb törekvése mellett is, csak részleges-eredményt tud elérni. Ha teljes nyelvi tudás birtokába akarunk jutni, ezt iskolánkivüli szorgalmas munkával vagyunk csak képesek elérni. Talán nem tévedek, mikor azt hiszem, hogy ez a nagyarányú mozgalom az iskolába járó növendékeknek is hasznára fog válni. Ha fogják látni, hogy a nagyok, felnőitek is foglalkoznak, érdeklődnek az idegen nyelvek iránt akkor talán ők is több odaadással, nagyobb melegséggel és szeretettel fognak az idegen nyelvek elsajátításával foglalkozni. A La Fanlaine-Társaság alapitó, pártoló- és működő tagokból áll. Az alapitó tagok egyszersminden- korra 10 ar. K.-t, a pártoló tagok ÍV1 1 ar* űzetnek. Alapitó és pártoló tag lehet mindenki, aki a kultúra iránt érdeklődik és az iránt meleg barátságot, szeretetet érez. Ha az alakuláshoz szükséges belépések meglesznek, akkor a központ eljön megszervezni a csoportot s akkor megindulhat itt is az az áldásos tevékenység, amelyben én annyi sok szépnek és hasznosnak megvalósulását látom. A legműveltebb magyarság szeretettel keresi fel a Társaságot és igyekszik zászlaja alatt tömörülni. Sátoraljaújhely város közönsége mindenkor meleg érdeklődéssel kísérte a kulturális eseményeket és szeretettel vette ki a részét a munkából is. Egy pillanatig nem kételkedem abban, hogy ezt az alkalmat is szívesen és örömmel fogja megragadni, hogy újabb bizonyítékát szolgáltassa annak, mennyit tud a kultúráért áldozni és fáradni. Versenyre hát! A legszebb, legnemesebb, legdrágább kincsért: a kultúráért. Kardos Ignáo. M. KÁROLY milvészi íényképészels megnyílt i£irucc?!fe,”; »Cat“ Hol is a nagybecsű közönségnek, a fotográfia terén a legmesszebbmenő igényeit elégítik ki. U. m : művészi portrait, speciál gyermek- és csoport-felvételekben. Külön szakosztály fényképnagyitásoknak. ben. I ÚJ Sodorjon papírt