Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-11-08 / 89. szám

Ötvenötödik évfolyam. 89. szám Sátoraljaújhely, 1924. november 8. Megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) j i Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Talafon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ : Talafón: (szerkesztőség) 63. csira Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. »ám. Hiszek egy istenben hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. HéperhüM züllése Irta: Péter Mihály gálszécsi ref. lelkész* Nem tudom, másutt is úgy van-e, mint erre mifelénk, ahol a néperkölcsök rettenetes züllésnek indultak. De igy kell lenni, leg­alább az újságok hirei ezt mutat­ják. Meglazult a gyermekek és szülők, a tanítványok és; tanítók, a hívek és lelkipásztorok közötti kapocs, alászállt a vallás, a tem­plomok nimbusza, a káromkodás, a trágár, ocsmány beszéd napi­renden van, civakodás, perleke­dés meghatványozódott; hazudni, lopni, hamisan esküdni már egész közönséges dolgok, lopásról, rab­lásról, gyilkosságokról majdnem mindennap hallunk. Különösen az ifjúság erkölcsi világa mutat ret­tenetes képet. Majdnem azt lehet mondani, hogy alig van olyan falu, ahol a vasár- és ünnepnap táncmulatság ne lenne ezeket verekedések, fej- beverések, többször emberhalállal, ne kisérnék. Az örökös tivornyák az ifjúságot nyerssé, durvává, vaddá tették, tiszleletlenné a szü­lőkkel és lelkipásztorokkal szem­ben. De a folytonos dáridókra pénz is kell ám. A suhanc, ha nem kap rá a szüleitől, vesz ott, ahol lehet. A babnak, kukoricá­nak, a búzának a kamarából lába kél és elvándorol a korcsmába, ahol értök cigarettát, pálinkát ad a Mózsi. Közel hozzánk az egyik faluban 87 métermázsa búzát lop­kodtak össze a legények a szü­leiktől és mulatták el a korcsmá­ban és kitudja, hogy mennyit ha­rácsolnak össze, ha ki nem pattan véletlenül ? Minő jövő előtt áll az ilyen ifjúság ? Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ? Mi lehet vájjon az oka ennek az általános népzüllésnek s annak különösen, hogy mi e tekintetben vezetőhelyet vívtunk ki. Sok, nagyon sok oka van, hogy itt nálunk olyan sötét a jelen, amely ha igy marad, még sötétebb lesz a jövő s utóljdra elkövetkezik a teljes anarchia Az első ok a rossz példa. — Örökké igaz marad, hogy a fejlői büdösödik a hal. Ha fent nem tiszta a tégkör, ha a nép nap-nap mellett lopásokról, panamákról, erkölcsi megtévelyedésről hall és olvas, lehetetlen, hogy ezeknek jó hatása legyen a népre. Ha a nép látja, hogy a felette állók az erkölcsiségről igen tág fogalmakat alkottak maguknak, ne mutatkoz­* A kassai ,A Nép‘-ben jelent meg a ,Zemplén* régi munkatársának a Ronyván túli állapotokra rendkivüt jel­lemző ezen vezércikke. zék-e ennek a romboló hatása nála is ? Ha fentebb sötétség van, ha nem tartják azt az örök igaz­ságot, hogy a gyertyát nem azért gyújtják meg, hogy a véka alá rejtsék, hanem, hogy fényijék min­deneknek, akik — a házban van­nak — ha vak vezet világtalant: mi jót lehet ettől várni ? A nép körében is mindjobban terjedő züllés, bátran kilehet mon­dani, felülről terjed lefelé, A lelkipásztorok pedig az álta­lánossá vált erkölcsi elernyedéssel szemben majdnem tehetetlenek, ha ők maguk tiszta tüköréi lenné­nek is a saját népüknek. Az ő munkájuk csak akkor le­hetne intenzív, ha maga a köz­szellem, a hatalom támogatásukra sietne. De mit látunk, mit tapasztalunk lépten-nyomon ? Az a közszellem, mely teljes erővel csak mostaná­ban kapott lábra, mely eddig is­meretlen volt előttünk, nemhogy támogatná őket, de egyenesen rombolólag hat a munkájukra. Újdonsült lapok, könyvek észre­vétlenül viszik bele a nép leikébe a tekintély, az egyházi elöljárók, a vallás iránti tiszteletlenség romboló érzéseit, az erkölcstelenség ezer­nemének miazmáit, fertőző anya­gát. Egész nagy pártok, irányza­tok célja a vallást egyenesen disz- kreditálni, más szóval a vallásnak, a vallásos erkölcsnek a becsületét kisebbíteni. Talán ezeknek a nyo­mására történt, hogy már magába az iskolába a vallás és az ezzel szoros kapcsolatban lévő örök er­kölcsi törvények helyébe kétes ér­tékű polgári erkölcstan bevezetését határozták el. A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (91) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. Elképzelhető, hogy mindenik családi otthon siralomházzá vált, amelynek valamelyik tagja útban volt az ijesztő bizonytalanság felé. A marhakocsikban összezsufol- taknak Guttmann Ármin állomás­főnök a forrás szerint: „az udvari vonatokat megillető* módon, azon­ban „könnyek között* adta meg a tisztelgést, nem törődve a per- ronon lézengő Bettelheim kopók- kal. (Amint látni fogjuk magára is vonta Guttmann az újhelyi di­rektórium bosszúját). Guttmann Ármin azon kevesek egyike volt, akiket Bettelheim és bandája nem volt képes megfé­lemlíteni. Amig Sátoraljaújhelyben fenekestől fordult fel minden tör­vényes auktoritás és rend — már a Károiyi-uralom alatt — az állo­máson példás rend és kifogásta­lan fegyelem uralkodott, amelyek mérséklő hatással voltak még a A történet sorozata folyamán majdnem állandó a hitetlenség harca a hittel, .a vallásos emberek küzdelme a vallástalanokkal. De az csak ritkán történt meg, hogy a kormányzó hatalom kapcsolatot keressen a hit ellenségeivel; mint az nálunk történik. Ha pedig a nép észreveszi, hogy a vallás csak másodrendű szerepre van kárhoztatva, ha az azt szivükön viselők küzdelme nap nap mellett ezer akadályba ütközik, itt anyagi életük háttérbe szorításával, amott tekintélyük csorbításával: nem mind okozója-e Amint a miskolci Magyar Jövő Írja az állami adminisztráció s a közigazgatás egyszerűsítését a kö­zeljövőben fokozottabb mértékben akarják érvényre juttatni. Az ezzel kapcsolatos tervek kidolgozását az Országos Takarékossági Bizottság fogja végezni. Az egyszerűsítési munkálatoknak egyrésze azonban már megindult az illetékes minisz­tériumokban. Az egyik ilyen ter­vezetnek az a tartalma, hogy az eddigi pénzügyigazgatóságok egy részét megszüntetik és mindössze hat pénzügyigazgatóságot hagyná­nak meg a következő székhelyek­kel ; Budapest, Debrecen, Szeged, Győr, Szombathely és Pécs. Az igy megmaradók országos pénz­annek, ha a nép igy kezd gon­dolkozni, hiszen ime a hatalom sem akarja a régi hagyományos szellem ápolását. így lazul meg nálunk minden erkölcsi kötelék, így megyünk lassan, lassan a nihilismus felél — Mit ér az, ha vasárnaponként elhangzanak a legszebb prédikációk is, ha a pa­pok az erkölcsi és vallásos élet mécseseit folyton gyújtogatják is, ha ezer meg ezer száj azonnal eloltja azt, ha minden tény, min­den intézkedés közrejátszik, hogy világosság ne legyen, csak er­kölcsi sötétség. ügyigazgatóságok lennének. Az újhelyi hatáskörét valószínűleg a debreceni venné át. Az állampénztárakat pedig adó­felügyelőségekké szerveznék át, melyek adminisztrációját a pénz- ügyigazgatósagok és áliampénztá- rak mostani személyzete látná el. Az adófelügyelőségek elsőfokú, az országos pénzügyigazgatóságok másodfokú pénzügyi hatóságok lennének. Erős kétkedéssel kell fogadnunk ezt az értesülést annál is inkább, mert Ujhelyben ismét aktuális a pénzügyi székház felépítése olyan keretekben, amely meghaladja egy az eddiginél kisebt) hivatal mé­reteit. bolsevista fékevesztettségre is. A vasutas gárda óvta meg legtovább a törvényes rend respektusát. Ha Bettelheimnak sikerül az újhelyi ál­lomást bolsevizálni, rémuralma ha­marabb kezdődött és kegyetlenebb lett volna, mint aminővé fajult. A köz érdekében kifejtett kockázatos, sőt nemritkán vakmerőnek nevez­hető erőlködésének mekkoraságá- ról azok a hivatalos sürgönyök tanúskodnak, amelyeket gr. Mai-, láth József fáradságosan össze­gyűjtött és emlékiratában (67—71 lapszámokon) közreadott. A 19 Taráb sürgönyt térszüke miatt itt nem közölhetjük, de akiket a do­log érdekel, olvassák el azokat a megjelölt forrásmüben, mint a legbecsesebb adalékait a proletár- diktatúra első szakaszának. A te- legrammstil rövidsége dacára is kellően megvilágítva fogja látni mindenki a sürgönyökből, hogy mi készült Ujhelyben, mint eről­ködött egy bátor ember ellensú­lyozni a bitang uralmat s hogy minő törekvések nyilatkoztak meg a nemzethüvasutasgárda egyszerű embereiben/A táviratokból láthatja mindenki, hogy a diktatúra napról- napra arcátlanabb követeléseket támasztott a vasúti adminisztráció ellen, amelyért oltalmat nem talált az újhelyi állomásfőnök a maga felettes hatóságánál. — A Bettel- heimék legképtelenebb rendelke­zéseivel szemben is tehetetlen volt az üzletvezetőség, amely még ak­kor sem mert a tanácskormánytól oltalmatffcérni, amidőn Quttmann (16. sz, sürgöny) azt táviratozza, hogy a vasutas-gárda leszerelése körüli késedelem miatt az újhelyi direktórium őt a forradalmi tör­vényszék elé állította s hogy az egész vasutas személyzet el van keseredve „azon folytonos terror miatt, melyet a direktórium állan­dóan tanúsít, hiába hivatkozva arra, hogy a vasutasokkal csak a vasutas direktórium rendelkezhetik. Ilyen körülmények között még a jelenlegi csekély forgalom mellett sem lehet a szolgálatot pontosan ellátni*. Erre a sürgönyre nem találunk választ a gyűjteményben, ami kétségtelen bizonysága annak, hogy az üzletvezetőség tanácsos­nak tartotta bölcsen agyonhall­gatni a segélykérést, semmint el­lenkezésbe jutni a magyar Kron­stadt kényurával. Megszünteti)! az újhelyi pénzügyigazgatóságot 7 száaaűx á,rs, ÍOOO TZZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom