Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-10-01 / 78. szám

Ötvenötödik évfolyam. 78. szám Sátoraljaújhely, 1924. október 1. Megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Telefon : (szerkesztőség) 63. szám FELELŐS SZERKESZTŐ : Telefon : Dr. MIZSÁK JÓZSEF 63. szám. (kiadóhivatal) sadalmunkat tehát a megértés és hazaszeretet arany szála­ival kell egybe kapcsolnunk. Az iskolánkivüli népművelés­nek ez a feladata, ez a kitű­zött célja. Hogy feladatát és kitűzött cél­ját elérheti-e, nagyon sok. talán minden attól függ, hogyan alkot­ják meg az erről szóló törvényt. Nemzetet nevelni, irányeszméket kitűzni, társadalmi problémákat megoldani nem az iskola, de a társadalom feladata. Csak a társa­dalom együttes munkája termelheti ki azon arany szálakat, melyekkel a különféle társadalmi rétegeket egybe szőhetjük. Az iskolánkivüli népművelés tehát nem helyezhető el a népoktatási törvények keretén belül, ez társadalmi munkát igé­nyel. Társadalmunk legjobbjait kell megnyernünk, hogy e nehéz és felelőségteljes munkában tevé­keny részt vegyenek. Magának a társadalomnak kell őrködnie afe­lett, hogy a helyes útról le ne térjen és mindenben a nemzet ér­dekeit szolgálja. A legharmonikusabb alakulat a vármegye. Ez a leghivatotabb szerv, hogy a vezetést kezébe vegye s a törvény által lefektetett vágányon tovább vezesse. Csak a vármegye közönségének oltalma és közremű­ködésével virulhat fel az iskolán- kivüli népművelés s oldhatja meg azokat a feladatokat, melyek a nemzet fennmaradása érdekében nélkülözhetetlenek. Az iskolából kikerülő ifjúság ok­tatása és nevelése is ide sorolandó, mert ezt az ifjúságot már a társa­dalom neveli, azaz nevelné, ha jól I szervezett társadalmunk volna. Ezen ifjakból az oktatási hiányok pótlása mellett az iskolánkivüli népművelésnek kell hasznos pol­gárokat nevelni. Ezek számára már nem elégségesek a népoktatási keretek, a kötött tanterv, a sablo­nos oktatás. Ezeknek honpolgári nevelés kell, megismertetvén velük azt a társadalmat, azt a nagy kö­zösséget, melynek a közeljövőben ők is részesei lesznek. Erre nem a szorosan vett iskola, de a tár­sadalom a leghivatottabb. Az ifjúság oktatására és nevelé­sére a keretek már adva vannak. A testnevelés céljából összegyűjtött ifjúságnak a téli hónapokban főleg szellemi, nyáron főleg testi neve­léséről kellene gondoskodni. Az oktatásnak azt a részét, mely a népiskola tananyagának felfrissí­tését, vagy a hiányok pótlását van hivatva szolgálni, a községbeli taní­tókkal kell elvégeztetni, de a ma­gasabb látókört biztositó, a társa­dalmi és nemzeti életbe való be­kapcsolódást szolgáló, a nemzeti ideálok megismerését célzó, a nem­zet termelő munkáját elősegítő, a kölcsönös megértést és szeretetet megalapozó előadásokat a felnőt­tekkel együtt kell hallgatniok. Az ifjúság és a felnőttek ez irányú oktatása és nevelése első­rendű társadalmi és hazafias kö­telesség. És miként a jelek mu­tatják, társadalmunk legkiválóbb- jai a legnagyobb készséggel siet­nek a nemzetalkotó munkában reszt venni. Bár Zemplén várme­gyében nem dicsekedhetünk azzal, hogy az iskolánkivüli népművelés fejlett színvonalon áll, mégis azt látjuk, hogy az elmúlt években, mint szervezők, vezetők és elő­adók : papok, tanítók, tanárok, orvosok, ügyvédek, jegyzők, bir­tokosok, gazdatisztek és egyéb foglalkozású egyének tevékeny részt vettek. Nem ezen lelkes és haza­fias gondolkozásu egyéneken múlik, hogy az iskolánkivüli népművelés nagyobb arányo­kat nem öltött, de az eszkö­zök elégtelenségén. Nincs megfelelő irányitó vezérfonal, az előadók ismereteit felfris­sítő és bővítő, de főleg ezen célt szolgáló könyvtár nem áll rendelkezésre. Az érdek­lődést felkeltő mozi- vagy vetítőgép nincsen, szemléltető­képek és eszközök sincsenek és főleg nincs pénz, amiből mindezeket beszerezhessük és az előadókat honoráljuk. A törvényhozásnak módot kell találnia, hogy ehhez a társadalmi és nemzetnevelő munkához az irányítást, az eszközöket és a pénzt meg­adja. Vannak törvényhatósá­gok, melyek e célra évenkint kétszázmilliónál is többet ál­doznak, de a gyengébb tör­vényhatóságokat az államnak kell istápolni. Ha meglesz a céltudatos irá­nyítás s a megfelelő eszközök biztosíttatnak, akkor a nyo­mában meginduló társadalmi munka csodás eredményeket fog elérni, megtöri a közönyt és hitet önt a lelkekbe, hitet Magyarország feltámadásában. Horv&tby Oyula. Hiszek egy istenben hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek?Magyarország feltámadásában. Amen. társadalom és iskolánkivüli népművelés Az iskolánkivüli népműve­lésnek célja a nemzetnevelés. Szétdarabolt országunk csonka maradványa védtelenül áll el­lenséges népek közepén úgy geografiailag, mint társadal­milag. Fölösleges bizonyíta­nom, hogy mai állapotunkban nincsenek természetes határa­ink s hogy bensőnkben még mindig dúl az egyetlenkedés, a visszavonás átka. Társadal­munk széthullott, mint az ol­dott kéve s az egyes társa­dalmi rétegek farkasszemet néznek egymással s a legcse­kélyebb félreértés elegendő, hogy hajba kapjanak. Ily szo­morú viszonyok mellett tel­jesen ki vagyunk szolgáltatva ellenségeink kénye kedvének. Az önvédelem nemcsak lemi- nens jog, de egyben kö éles­ség is. Áll ez az egyedre, de százszorosán hatványozva áll a nemzetre. Elsőrendű köte­lességünk tehát az önvédelem­nek minden lehető módját ki­eszelni és készenlétben tarta­ni. Valamennyi között első helyen áll a nemzeti egységre való törekvés. Széthulló tár­Levente-szózöt a hősik sírjánál*] Irta: Blrlnger Oyula Örök, végtelen a végzet hatalma . . . Hull a könnyünk a dérütött avarra, S a szivünk komor gyászba öltözött, — . . . Zörög a haraszt a sírok között . . . Ősz van; — a száradt levelek lehulltak, S visszaálmodjuk lelkűnkben a múltat. * * * Minden, de minden vérben, tűzben égett. . . Véreső hullt a bércek szűz havára . . . Sikoltott a kürt . . . haldoklóit az élet, S rengett a föld a mennydörgés zajára. Jött a halál, — a dögvész ... jött az átok . .. Gyújtott, perzselt a lángoló zsarátnok; — Az édes anyánk, — szent hazánk felett *) Ezt a szép költeményt nov. 1-én Zemplén- és Abauj vármegye minden községében szavalni fogják a Leventék a Hősök sírjánál. Villámot szórtak szörnyű fellegek . . . Kongott a halál rémes ércharangja, — Sikoltott a kürt . . . „rajta magyarI rajta!“ S ostromolta az orkán az eget . . . S csillant a szurony, s gyilkos fegyverek örült zsivajban csattogtak, ropogtak . . . Az élet tombolt . . . haldoklók zokogtak És ólálkodott a sötét halál, — — Csontökle mindent. .. mindent eltalál, — S mindent megdermeszt végtelen hatalma. Ők meg csak mentek... szörnyű harci zajba... Elhagyva asszonyt, gyermeket, anyát, — Védték az áldott, szent, magyar hazát . . . Mentek és adták, mi legbecsesebb, — A vért, a kint, az egész életet Áldozatul, a haza oltárára . . . . . . S rájuk borult a sir sejtelmes árnya, — Hiába I! . . . sújtott az Ur ostora . . . ... A végzet súlyos, rettentő keze A mi szivünkre csapott le vele . . . A mi sorsunk lett gyászos, mostoha, Ám mi. .. nem nyugszunk benne meg soha. Kik itt alusznak örök álmokat, • Azoknak neve legyen áldva áldott . . . ... Az nem lehet, hogy ennyi áldozat Hiába hozott volna vérvirágot, Hisz meghódítják még ők a világot, — Ha üt az óra a leszámolásra; — Lelkűk lelkűnkkel összeforr egészen, Nyomán eloszlik majd a gyász homálya, S felragyog a nap a nagy magyar égen. * * * Örök, végtelen a végzet hatalma . . . Hull a könnyünk a dérütött avarra; — Ám nyugodjatok meg ti hősi árnyak, Hazánkra szentebb, dicsőbb napok várnak; — . . . Nem tart soká a rettenetes átok, Hatalmas lesz még a hazánk .. . hazátok, Hisz él a Hadúr, az örök magyar Isten . . . Ne féljetek! ... mi megfogadjuk itten, Hogy nem lesz nyugtunk ezen a világon, Mig hazánk földjén honfi könny pereg . . . Mig uj tüzekkel szörnyű fergeteg Győzelmet nem hoz rettentő csatákon, — Eskünk a zálog 1... s való lesz az álom ... ... Hős testvéreink 1 ... az Isten megáldjon. Egr37“es szám. sara, ÍOOO 3Z

Next

/
Oldalképek
Tartalom