Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-28 / 43. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1924 május 28. delőnek a kapujába rakhassa le a fát — a mód is meg lesz adva. A hernádmenti községekből a múltban csak fehér hollóként ha láttunk embert Ujhely piacán, a jövőben a vasútvonal folytán Telkibánya, Abaujvár és Pányok népe, amely a békében Kassát és ma Miskolczot látogatja egész bizonyosan Sátoraljaújhelyt fogja fel keresni. Sátoraljaújhely város közönsége e vasútvonalban ma csak a város Fő-uccájának a felturását látja. Némelyek látni vélik már a gőzmozdonyt is, amely a város levegőjét befüstöli Pedig, ha tárgyilagosak akarunk lenni, el kell ismernünk, hogy Sátoraljaújhely város közönsége e vasútvonalnak a városon való keresztülvezetéséért annak idején némi áldozatokra is hajlandó lett volna. El kell ismernünk, hogy a város azáltal, hogy Fő-uccájából egyes helyeken le szedtek, más helyeken feltöltést csináltak, a csatornázás keresztül vitelére alkalmasabbá lett, azaz más szavakkal, a város terhére a csatornázás annak idején kevesebb költséggel lesz keresztülvihető; A Fő-uccán keresztülvezető egyes helyeken beomlott csatornák újjáépítéséről, rendbehozataláról nem is beszélek. * ' A lokomotív füstjétől, a lakóházak kigyuladásától pedig ne féljünk, mert az építés vezetőségétől nyeri értesülésem szerint a városon keresztül a közlekedést motorral tervezik lebonyolítani. Az angol ember, amidőn vad rengetegeket fakunyhóbau lakva irtja, már látni véli a várost, amely a rengeteg helyén keletkezni fog. Az én lelki szemeimmel hasonlóan látom a ho'lóháza —saujhelyi helyiérdekű vasútvonalnak egyfelől Sárospatak és Kenázlőn át, az utóbbi községnél tervezett Tisza* lésre gyakorolt hatását, szívesen bolyong a jellegzetes ciszterci stilus : az átmeneti stil műemlékei, illetve azok romjai között. A rendjére méltán büszke apátúr működésének tudományos erejét tanári mivoltáva1 szorosan ösz- szefüggő érdekkörnek: a közoktatásügy történetének felderítése meriti ki. Az olyan férfiú, akinek nevelési vezérelve mindenkor ez volt: „Szeresd az ifjúságot, Isten virágos kertjét/ igazán méltó tárgyat választott irói tollára. A tudós pap-tanár saját jeligéje: „Illik a paphoz, hogy tudománya legyen,“ benne valósult meg a legtartalmasabban. Érdekelte a zsenge gyermekiélek, a serdülő ifjú s a komoly fiatalember munkája. Csak igy élhettek eleven életet lelkében a középkori Magyarország tanítói, a káptalani, iskolák éneklő, olvasó- kanonokjai, scholastikusai, hiszen maga is végigéli a veszprémi káptalani iskola Pál prépostjának tudós életét nagyértékü könyvei között, vagy ha jobban tetszik, méltó lett volna az egri káptalani iskola magisteri székére is, ahol Bakócz Tamás püspöksége idejében díszes tanítói névsort fedezett fel kutató elméje s mégis e városban jött érte a Halál angyala. hídon a Nyírségre, másfelől a Bodrog alsóbereczki-i vashidján és Ricsén keresztül Kisvárdáig való kiépítését, amikor aztán hiszem, hogy a Bodrogköz lakossága teljes egészében SátoraljaujMájus 24-én reggel 8 órakor a korán nekiiramodott hőségben nagy társaság gyülekezett a csörgői határkorcsmánál a békeszerződés alapján megállapított országhatár közigazgatási határbejárásához. — Nehéz szívvel, mint minden ilyen alkalommal a magyar urak, akik mégis csak magunkénak tartjuk azt a területet is, amelynek rö geit még szabadon tapodtuk s amelynek vágyától és szeretetétől nem választhat el bennünket soha mégannyi határcövek sem. Magyar részről megjelentek a határbejárásnál: Tánczos Gábor altábornagy, magyar határbiztos, Thuránszky László főispán, Ber- náth Aladár alispán, Citó Ferenc min. oszt. tanácsos, Orbán Kálmán polgármester, Bernáth Béla főszolgabíró, Zboray Károly pénz- ügyigazgató-helyettes, Brandstädter őrnagy a vámszakasz részéről, Iványi Béla és Gruber Károly műszaki tanácsosok, Geiger Ottmár a közmüvek igazgatója, Scheller Lajos kir. s. mérnök s az érdekelt községek képviselői. A sátoraljaújhelyi határszakasz bejárása a csörgői határkorcsmánál kezdődött és a Sátoraljaújhely —Felsőberecki-Bodroghid határának találkozópontjánál ért véget. A bejárás folyamán a bizottságok a helyszínén megvizsgálták azokat a ktvánságokat, melyeket mindkét részről támasztottak a határszakasz politikai bejárásával kapcsolatban. hogy krumpliját s egyéb terményét értékesitve a szükséges ipari és kereskedelmi cikkeit beszerezhesse. Hogy azonban ez bekövetkezzék, ehez a bizalom mellett, SaSaujhely, május 24. Ezek lényegesebb pontjai a következők : A város képviselete kérte, hogy a vizmütelepre a közlekedés zavartalan lehessen, mert most gyakran előfordul, hogy a közös útszakaszon a vizmütelep felé haladókat zavarják és akadályozzák. Sátoraljaújhely eminens érdeke, hogy a Bodrogköz felé vezető egyetlen kiépített útvonalnak, a Sátoraljaújhely - alsóberecki-i törvényhatósági közutnak a saujhely —csapi vasúti pályát keresztező útátjárója teljes szélességében Magyarországhoz visszacsatoltassék. Éz -annál könnyebben keresztülvihető, mert a csehszlovák államnak ezen útátjáró jelenlegi közös voltához semmiféle különösebb érdeke nem fűződik. Ezt maga Thuránszky főispán fejtette ki a helyszínén, a bizottság előtt a legvilágosabb és legkézenfekvőbb indokokkal. Kérték továbbá a város képviselői, hogy a város az országhatárt képező Ronyva-patak bármely pontjáról a patakmeder egész szélességében szedhessen és szállíthasson el kavicsot és homokot, részint az építkezések, részint abból a közös érdekből, hogy a patakmeder állandóan tisztán tartassák. E célból a homokfuvarosoknak a kisállomási hídon a közlekedés szabaddá volna teendő. További kívánalmak: A Rézféle téglagyárból a téglaanyag vámmentes beszállithatása. A Sátoraljaújhely végcéllal a cseh-szlo- vák területről érkező utasok a kisállomási hídon bejöhessenek és viszont Ujhelyből e hídon át- menve szállhassanak vonatra A mezőgazdasági munkára határátlépési igazolvánnyal átkelők fogataikkal éjszakára is odaát maradhassanak. A kettős birtokosok túloldalon termelt kalászos terménye a helyszínén történt kicséplés után mint szemes termény és mint szalma a városba akadálytalanul beszállítható legyen. A kulturmérnökség képviseletében Citó Ferenc min. oszt. tanácsos részletesen ismertette a bizottságok előtt a Ronyvaszabályo- zás kérdését s előterjesztette, hogy a szabályozás keresztülvitelére szükséges volna úgy a kisállomás, mint a vágóhidnál különböző területek átengedése. Az államépitészeti hivatal képviselője a határon fekvő közúti határhidak és közös útszakaszok kezelése, fentartása, esetleg újjáépítése tárgyában adott be nyilatkozatot s ebben ugyancsak erőteljesen állást foglalt olyan határ- kiigazitás mellett, mely a Sátoraljaújhely—alsóberecki-i törvényhatósági közút kezdőszakászán ma meglevő hid és útszakasz közösséget megszüntetné. Thuránszky László főispán, úgy a polgármester által a város közönsége nevében, mint a kultúrmérnöki és államépitészeti hiva falok által előadottakat egész terjedelmében magáévá téve, azokhoz minden tekintetben hozzájárult s a legmelegebben pártolta és támogatta. Amennyiben pedig az előterjesztésekben olyan természetű kérelmek is foglaltaknak, melyek a két szomszédos hatóság által kölcsönös megállapodással is eliminálhatók, amire neki a magyar kormánytól különben is felhatalmazása van, kérte, hogy a kassai zsupán hasonló felhatalmazással az ő meghallgatásával tűzzön ki a kisállomásra rövid határidőt, ahol az illetékes faktorok bevonásával és meghallgatásával mindezen kérdések elintézhetők legyenek. Délután 3 órakor a városházán jegyzőkönyvbe foglalták mindezen toraljaujhely város és annak la- hely város piacát fogja látogatni kossága részéről a jogos kritikán s a tiszavidéki szabolcsi ember is kívül némi anyagi áldozatokra is el fog néha látogatni Saujhelybe, szükség lesz. 9 közigazgatási határbejárás Magyar hatóságok előterjesztései a bizottságok előtt. — A főispán a kölcsönös megállapodások érdekében. Az a hervadhatatlan babérkoszorú, melyet az Akadémia tagságával, több Ízben munkáinak megjutalmazásával font feje köré, a humanista világ tudósainak megkoszorúzását juttatja eszünkbe : személyében szólt ez a bolognai jogi egyetem 1316-ik évi magyar származású rektorának, Miklós nyitrai esperesnek s N. Lajos pécsi egyeteme hires tanárának: Bolognai Bettino fiának: Galvanó- nak. A buzgó, de soha elfogultsággal nem vádolható katholikus főpap, egyetemi tanár elismeréssel adózik a sárospataki, debreczeni, marosvásárhelyi főiskolák nemzetnevelő munkásságának s végül szemléletes rajzot nyújt az említettek alapján egyetemi oktatásunkról. Munkásságának egy bizonyos területén megmaradt lokálpatriótának, a Dunántúl, a rengeteg Bakony, a sejtelmes Balaton történetírójának. Kéziratban hagyta hátra ősi apátságának Zircznek történelmét, mig a Balaton egyházairól és várairól szóló munkája telítve van a romantikus részletek szépségeivel, úgyhogy: ez a magyar lovagkor prózai epopeiája. A kutató tudós még számos i más munkáját mellőzve e kisméretű megemlékezésben, fordítsuk figyelmünket azon nagyhatású működése felé, melyet tanítványai lelkében tudott elérni. Ez a hatás a „Művelődéstörténeti Értekezések“ hosszú sorozatában jelentkezett. Érezte, tudta, hogy egy ember kevés a magyar múlt kulturális értékeinek felkutatására, munkatársak után nézett s fürkésző tekintete tanítványai felé fordult Az ó nagyszabású egyénisége, önfeláldozó szeretete, a tanítványai szellemi-anyagi erejét Napoleon vagy Caesar biztosságával ismerő egyetemi tanár kitünően megválasztotta emberét a tanitórendnek, nevezetesebb iskolák, városi, ipari, kereskedelmi életünk, törvénykezési, társadalmi kérdések megoldásához. Aminő széles alapokon nyugvó forráskutatásokat végzett Ö maga, ugyanazt kivánta tanítványaitól is, de nem a rideg, ál- lig begombolkozott tudós zárkózottságával, hanem a tanítványaival melegen érző, segítő jobbját bizony nem egyszer az erszényének rendelkezésre bocsátásáig is kinyújtó nemes lélek áldozatkészségével. Ezen ponthoz pedig csak a szereteten át lehet eljutni s azok a neveléstörténeti szempontból nagy értéket képviselő dolgozatai, | melyeket a vallásos és erkölcsös s hazafias nevelés szükségességéről irt, minden sorukból a szeretet tüzét lehelik. Nemzetének múltja, melynek nagy területét Ó szántotta fel, a történelmünket mozgató nagy emberek élettörténete érlelte meg benne a nevelésről vallott gondolatait s a történelmi múlt erejével győzte meg ezek értékéről tanítványait is. Ha ennek az ujabbkori magyar művelődéstörténetem Kimagasló alakjának arcképéhez kiegészitó vonásul hozzáteszem, hogy német származású volt, akkor szaporítottam Vele Jókai Ankerschmidt- jeinek számát. Dolgozott a magyar föld nagyságáért, vérző szívvel látta a nagy összeomlást s mikor 1921 júliusában az ősi monostorban Zirczen vendégéül látott, a magyar ifjúságnak a korona és kereszt jegyében folyó nevelését kötötte telkemre. Áldott emlékű mesterem, tudományos kutatásaimban végsőkig irányitó szellemű vezérem, intésedet magáévá teszi Vetem együtt az egész magyar tanarvilág e búcsúszavakkal: „Have anima Candida optimi magistri.“
