Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-02-13 / 13. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1924. február 13. A sátoraljaújhelyi hegyközség j választmánya tudvalevőleg kérvényt nyújtott be az igazságügyi kor- j mányhoz, hogy a szőlők meg- j munkáltatásának biztosítása végett rabmunkásokat továbbra is adjon a szőlőbirtokosság rendelkezésére. A kérvényt Thuránszky László , főispán és Görgey István nemzet­gyűlési képviselő személyesen tá­mogatták dr. Szászy Béla állam­titkárnál. Szászy Béla államtitkár bizto­sította a közbenjáró főispánt és j képviselőt, hogy a rabmunkát nem­csak hogy eddigi méreteiben fen- ; tartja, de ha szükséges még bő­víteni is fogja. Ez az akció nem irányul a sá­toraljaújhelyi munkásság ellen, s egyáltalán nem célozza a műn­ké bérek időrését, hanem kizáiólag azt, hogy a szőlők annak idejére megmüv ’tessenek. Sátorahaujhelyben nagyon kis számban van szőlőmunkás, a vi­dékről az eddigi munkások a ha táraink elzárása miatt nem jöhet­nek át s igy a rabmunka meg- , szüntetése esetén a sátoraljaúj­helyi szőlőhegyek pusztulásnak lennének kitéve. A kir. főügyészhelyettes előter­jesztésére elhatározta a bizottság, hogy felterjesztést intéz az igaz­ságügyminiszterhez, hogy a letar­tóztatni intézetek rablétszámából a szőlőmunkához értő rabokkal 400 főre egészítse ki az újhelyi kir. ügyészségi fogház rabállomá­nyát s gondoskodjék a rabmun­kásoknak ruházattal való ellátásá­ról, hogy a fontos munkálatok ellátása fennakadást e miatt se szenvedjen. Kétségtelen, hogy az igazság- ügyminiszterium a előterjesztést honorálni is fogja s a sátoralja­újhelyi szőlőbirtokosság nyugodt lehet, hogy a tavasszal meginduló munkálatokhoz megfelelő számú rab-munkaerő fog rendelkezésre állani. Majd az egyes szakreferensek terjesztették elő szokásos havi je­lentéseiket és ismertették a köz- igazgatási bizottság intézkedéseit igénylő ügydarabokat. szemben! Ahol a szocialisták saj­tójuk utján nyíltan hirdették, hogy a szocializmus nem ösmer hitet, fajt, történelmi jogot, országhatárt, nemzeti ideálokat s kijelentették azt is, hogy a szocializmus csak kezdete a lejtőnek, amelyen nin­csen megállás a kommunizmusig, sőt sejtetni engedték, hogy a kommunizmuson túl is van még a pokolnak mélyebb feneke. Robert Vochetnek más nézete volt a „pacifizmusról" mint az, amellyel Károlyi fertőzteíte meg s tette nyomorékká nemzetét. A francia újságíró elveti a pacifiz­must, mint amely a hadsereg fe­gyelmének felbomlását s az állam­akarat megbénítását munkálja. (Szomorú példát láthatott abban a boldogtalan országban, amelynek vendége olt.) Tanácsot is adott. Kár volt, hogy süket fülekre talált. ..Az önök legfőbb kötelessége ■ polgári pártoknak szocialista szervez i. < kel összefogva — a rendet k. ntartani." (Folyt, köv.) A régi nemesi udvarházak ama sarjadékából, amely a legértéke­sebb elemét alkotta a magyar középosztálynak s amelynek sorai annyira megritkultak, kedden he­lyezték ősei mellé a család főágá­nak utolsó fiát. Sőt ha értesülé­sünk helyes, a tolcsvai családi sírbolt ajtaja fölött megfordítható az ősi címer. A típusról, amelyhez Nagy Barna tartozott, csak azok alkothatnak helyes fogalmat, akik a Vas Ge­reben, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán palettáiról vett színgazdag­sággal megfestett világban tájé­kozódónak s ahoz vonzódnak. Mintha több fénye és melege lett volna annak a napnak, amely arra a világra sütött. Azért termelt az a világ oly hatalmas generá ció amely a nemzet szellemi és erk lesi kincstárát színig töltötte meg s amely kincsek biztatják a kegyetlen balsors sújtotta nemze­tet a feltámadás reményével. Nagy Barna a közszeretet és megbecsülés osztályosa volt. Ékes az említett világ sok jeles hagyo­mányaival és nem mentes annak egyes hibáitól sem, de amelyek általánosak lévén nemes fajában, csak színesebbé és vonzóbbá tet­ték egyéniségét. A közkötelességet komolyan vette. A Hegyalja rekonstrukció­jával járt hosszú és fáradságos munkából derekas részt vett. A helyi érdek önzetlen és buzgó munkása volt az ő kedves szülő­helységével, Tolcsvával szemben. Később (a koalíció alatt) a köz- becsülés, képviselői mandátummal tisztelte meg. Talpraesett, egész­séges judiciumu tagja lett a füg­getlenségi párt demagógiától men­tes, tehát értékesebb frakciójának. Akin segíthetett, — ahol annak helye volt — nem ösmert fáradt­ságot. Embere volt az adott szó­nak. Egyháza szolgálatában is — mint tanácsbiró — buzgó köte­lességtudással fáradozott a vár­megyei közélet terén is, ahol több jelesebb bizottságnak tagja volt s ezek önzetlen munkásra találtak benne. . * Akik érezték valaha a tolcsvai udvarház meleg vendégszeretetét, eltnondhaják, hogy a gazda is, meg a borai is ritkították párju­kat. Pedig hát a vendéglátó szí­vesség meg a jó bor klasszikus országa volt Magyarország. De Nagy Barna specialistája is volt a sziveslátásnak, boraiba meg mint­ha több tüzet szüretelt volna be. Mert olyan ember, aki tőle ne jókedvvel távozott volna, még a kedély végelsavanycdásában szen­vedők közt se találkozott soha. Kcssuth jáno*. * A megboldogult családja a kö­vetkező gyászjelentést bocsátotta ki: Özv. tolcsvai Nagy Barnáné szül. deteki és tengerfalvi Meczner Ilona, úgy a maga, mint a nagyszámú rokon­ság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják, a legjobb férj, testvér, apa és nagybácsi, tolcsvai NAGY BARNA a/ i'aailiszkai kertilet volt országgyűlési kép­viv ője, Zemplén vármegye törvényhatósági ' bizottságának és közigazgatási bizottságának tagja, az alsózempléni ref. egyházmegye tanács- birája stb. Sátoraljaújhelyben f. hó 10-én d. e. 10 órakor, életének 65-ik és boldog há­zasságának 12-ik évében rövid szenve­dés után történt gyászos elhunytat Kedves halottunk földi maradványait f. hó 12-én d u. fél 3 órakor fogjuk Sátoraljaújhelyben a református egyház szertartásai szerint megáldatni és f hó 13-án d. e. 10 órakor Tolcsván, a csa­ládi sírboltban örök nyugalomra he­lyezni. Sátoraljaújhely, 1924. február 10-én. Özv dobra Dobránszky Péterné sz. tolcsvai Nagy Vilma testvére, alsómá- tyásfalvy Mattyasovszky Györgyné szül. szigeti Barthos Vilma, szigeti Barthos Margit leányai. Dr dobra Dobránszky Béla, Dr. Eber Antalné szül. dobra Dobránszky Vilma nnokaöccse és húga, alsómátyásfalvi Mattyasovszky György veje. Legyen nyugodt pihenése! k Kazinczy-Kör hangversenye Magas színvonalú hangversenyt rendezett a Kazinczy-Kör február 9-én este a vármegyeház nagy­termében, amelynek minden he­lyét elfoglalta a közönség. A hangversenyt Zsámboky Mik­lós zeneakadémiai tanár kezdte meg, aki gordonkán Saint-Saéns, Haydn, Popper alkalmi müveit játszotta. Játékát mély tanulmány, szabatos vonókezelés, mesteri technika jellemezte, ami különö­sen meglepően érvényesült Popper Tündértánc c. darabjának előadá­sában. Az estnek nagy érdekes­séget kölcsönzött Mécs László szereplése. A premontrei kanonok­rendi szerzetestanár a saját nemes tartalmú, lendületes, modern szellemű és hangú költeményeit szavalta el kitűnő hangsúlyozással, gazdag taglejtéssel, kifejező arc­játékkal és a közönség zajos tet­szése mellett. A műsornak leg­kiemelkedőbb része volt Basilides Mária éneke. Az Opera jeles mű­vésznőjének pomp's, meleg, bű­vös erejű alt hangja, ízléses, finom, természetes, tökéletes színezésű éneke magával ragadta a közön­séget, amely viharos tapssal ju­talmazta Thomas, Saint-Saéns, Tarnay és a régi magyar költé­szet dalainak remek előadását. Mind a gordonka-, mindaz ének­számokat Karácsonyi István, az Opera karnagya kisérte zongorán kiváló, tárgyszerűen alkalmazkodó tudásával. A jövőre való tekintetből meg kell említeni többeknek panaszát, akiknek nem jutott ülőhely. A ma­gunk részéről is indokoltnak tart­juk, hogy a rendezőség ezután vagy csak az ülőhelyek számának megfelelő jegyeket bocsásson ki, vagy pedig tegyen különbséget ülő és állóhelyek ára közt. Befejezésül örömmel állapítjuk meg, hogy ezúttal a hangverseny­nek erkölcsi és anyagi sikere egyaránt nagy volt. Teljes elis­merés illeti meg a Kazinczy-Kör vezetőségét a műélvezetben gaz­dag zeneestély rendezéséért. Koniraszty Dezső kegyesrendi tanár. EtniiáiiKl kif'ogástiiluuul (isztit, miiideii Hifiire fest KukovNzky,ií£ereKéiij i-utea *». sue. liérlö: Párkány. A SAC. bál Tizenöt esztendővel ezelőtt Uj- helyben odáig fejlődött a dolog, hogy az u. n. sportolók szerve­zett társaságba a SAC.-ba tömö­rültek s igy intéztek támadásokat áldozatuk: a szervezetlen közön­ség ellen. Ezen támadások ala­kulatai voltak a SAC. mulatságok is, amelyekkel szemben a publi­kum erőteljesen állta a harcot és 15 esztendőnek kelleti elmúlnia, hogy e támadások az első, de tö­kéletes győzelmet hozzák a jubi­láns klubnak. Szombat este már fél 9-kor egy csomó frakkos ur sürgött-forgott a központi bejárójánál s a legna­gyobb gondossággal vizsgáltak meg mindent, hogy rendben le­gyen, ha kezdődik a bál. 7*10 után tömegesen érkeztek a ven­dégek. Felvonult a tisztikar, rend­őrség, helybeli notabilitások se­rege. A bejáró elé szakadatlan gördültek a fogatok s a fogadó bi­zottság ugyancsak igénybe volt véve. A teremben halk morajjal zsong a jókedv, amikor Veress Feri vonóján felcsendül a Sac.- csárdás: .Zöldre van a futball-kapu festve". Közben újabb vendégek érkez­nek. Szenzációt kelt Meczner Tibor karján Basilides Mária. 11 órakor már mozdulni alig lehetett a forró, párás, illatos terem­ben. Egy órakor szupé. A sűrűn egymás mellé rakott asztalok kö zött szolgálják fel a frissítőket s tetőpontjára hág a vigság, mely­nek a késő reggeli órák vetettek véget. Az alábbi névsort sikerült ösz- szehozni: Asszonyok: Basilides Mária (Bpest), Bettelheim Sándorné, Enyedy Andorné, Fenyő Józsefné, dr. Fuchs Emilné, Forgács An­dorné, Farkas Adolfné, özv. Fuchs Mórné, Földes Ferencné, György Lajosáé, dr. Gáli Barnáné, dr Ga- rai A.-né, dr. Grosz Dezsőné, Gyu- lay Károlyné, dr. Glück Sándorné, Heinrich ezr. né. Horváth Béláné, Haas Fülöpné, dr. Ilkovics Ottóné, Kelemen Ferencné, Kail Báláné, Kenessey Ernőné. Keleti Jenőné dr. Kantha Józsefné, Kottner Je­nőné, Lácay Béláné, dr. Meczner Tiborné, Mattyasovszky Kálmánné, Migály Z.-né, dr. Nagy Béláné, Petrán Tiborné, Pesti Gézáné, Paksy Ernőné, dr. Rosenmüller Zoltánná, Rác Istvánné, Szeszlér Ödönné, Specián Gyuláné, Szent- györgyi Józsefné, Szunyoghy Jó­zsefné, dr. Székely Lászlóné, Skultky Viktorné (Nagykapos), dr. Szombathy Lajosné, Törös Jó- nosné, Tamás Jánosné, Ullrich Nándorné, Várady Barnáné, Val, kovszky Győzőné, Wolf Lajosné- dr. Weisz Bertalanná, Waller Mórné, Vámos Jenőné, dr. Zinner Sándorné, Zirczy Józsefné. Leányok: Behyna Manci, Bran- szky Annié, Boross Sári és Ica, Borka Gizi és Elza, Bobák Ella ós Manci, Egrecky Mária, Evva Böske, Frischmann Annie, Feliczy Böske, Fenyő Lili és Klári, Fuchs llus, Fuchs Böske (Szatmár), Gáli Böske, Grünwald Ella, Gonda Anna, Holló Ági, Hornyay Rolla fekete frakk szövetek békebeli miaöségben kaphatók Magyarország legolcsóbb posztóáruháza Angol, francia és belföldi legjobb gyári- Etníjnnnn SátOPaljaujbBly mányu női- és férfi gyapjúszövetek külön- Ul mIIeIui UCl jllul FŐ-UÍC3 IG. SZ. legessége állandóan nagy választékban ■■. . , r~zz:., -----­p costume és ruha szövetek nagy választékban:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom