Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-01-09 / 3. szám

2. oldal. 1 E M P L E N 1924. január 9. kodik a leszállításról, mig az egyes községeknek a megye szék­helyéről küldik szét az árukat. A szétosztásnál nem annyira a községek lélekszáma irányadó, mint inkább a lakosság rászo­rultsága és szegénysége. Mindenesetre rendkívül dicsé­retes a kormánynak ez a meg­értő segitő-akciója, mellyel a leg­szigorúbb tél ínségese nek ruhát- lanságán és nyomoiuságán akar segíteni. ✓ Papp-Váry Elemérné emlékéért Felhívás Zemplén vármegye nőtársadalmához 1 A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének országos elnöke : Tormay Cecil, széleskörű akciót indított abból a célból, hogy a magyar Hiszekegy Írójának em­léke megörökittessék „Egy költő­asszony járt közöttünk — hangzik a felhívás — jött és elment, de amig itt volt, megtanította imád­kozni nemzetét . . . Magyar szi­vek ! Ajkunkon a megdicsőült, halhatatlan testvér nevével, mi magyar asszonyok szólunk hoz­zátok, óh. állítsunk emléket an­nak a sirja fölé, aki az egész magyar földön emléket állított magának.“ Papp-Váry Elemérné apostoli útjában e vármegye székhelyén pükben is, amely lényegében nem volt egyéb, mint igent mondani arra, ami nekik tetszett — mig el nem hárít; 4k‘ útjukból érvénye- sülhetésük akadályait. A forradalmi kormány megala­kulása után a helyzet még rosz- szabbá vált. Kapott Zemplénvár- megye kormánybiztost, a nagy- tehetségű, széles látkörü, de — sajnos — keztyüs kezű és simo­gató tékintetü dr. Búza Béla sze­mélyében (november 24.), de hi­vatalának csak azok előtt volt súlya és tekintélye, akik ellenszen- veztek a forradalommal és a po­kolba kívánták a köztársaságot, ellenben Csutáék és a csőcselék, tehát Károlyiék fegyvertársai kez­dettől fogva úgy viselkedtek, mint a verebek a rosszul beállított ma­dárijesztővel, amelytől nem hogy nem félnek, hanem rászállnak és rá is gazolnak. Alig tartotta meg székfoglalóját Búza Béla, már de- putációztak nála a kommunisták, hogy adja át a helyét közülök valónak. A nemzetközi szocialisták elha­talmasodása ellen történt egy vér­szegény próbálkozás Ujhelyben a radikális polgári párt megszerve­zésének a kísérletezésével. Néhány fiatal ember ugyanis abban a jó- híszemben volt, hogy a Jászi-féle program alapján megindítandó mozgalom képes lészen megosz­tani a nemzetköziek táborát. (Folyt, köv.) is megfordult, hogy hirdesse a megtartó hit szivbemarkoló igéit. Mi, akik megismertük, távozása után is sokáig éreztük bájos, de mindenek felett kiváltságos egyé­niségének lebilincselő varázsát s mikor eljutott hozzánk halálának lesújtó hire, fokozottabban éreztük a veszteség fölötti fájdalmat, mint sok-sok asszonytestvérünk. A MANSZ. életrehivásának és működésének célját szolgáló szer­vezetek és sajtóorgánumok ebben a vármegyében kevésbbé elterjed­tek lévén, a gyűjtési akció sikerét a magam részéről úgy kívánom előmozdítani, hogy ezen az utón adom tovább Tormay Cecil orsz. elnök felhívását azok kezébe, akik a Hiszekegy költőjével együtt szoktak imádkozni. — A sírem­lékre adakozásokat elfogadnak: a Zemplén, a Zempléni Újság és a I Sárospatak c. újságok szerkesztő- ! ségei és a MANSZ. sátoraljauj- j helyi csopoitjának pénztárnoka (Meczner Gyula-utca 6. sz.) Honleátjyi üdvözlettel: Farkas Andorné, a MANSZ. saujhelyi csoportjának elnöke. Zempléni Qazda eiso száma január 8-án hó hagyta el kiadó- vállalatunk nyomdáját. A mező- és szőlőgazdasági szaklap leküzdve egy uj lap megindításának nehéz­ségeit, kilépett szűk kereteiből s a lap élén álló dr. báró Waldbott Frigyes főszerkesztő lelkesedésétől, munkaszeretetétől s a Tokajhegy- alja gazdasági érdekeinek legben­sőbb megértésétől szárnyra kelve jut el a gazdatársadalomhoz. A vezető cikkben a lap szer­kesztői abban körvonalozzák hi­vatását, hogy otthonában akarják felkeresni a gazdát, tanítani, ok­tatni akarják s közölni vele mind­azt, amit gazdaságának okszerű vezetése szempontjából tudni kell és hasznos. A mezőgazdasági rovatot a lap főszerkesztője vezeti s a rovatba ezúttal Sennyey Miklós báró irt cikket a termelés fokozásáról. Dr. Potoczky Dezső a motoros kulti- vátorral való művelésről irt cikket, mig a szőlőgazdasági rovatot He­gedűs Sándor borászati felügyelő cikke teszi tartalmassá. Közli a lap a mező- és szőlő- gazdaságot érdeklő legújabb tör­vényeket és rendeleteket s Illés- hdzy Endre gazdasági tanácsos, felelős szerkesztő tollából az ak­tuális bel- és külföldi eseménye­ket. Bő hírrovat és hivatalos rész egészítik ki a nyolc oldalon tet­szetős kiállításban megjelent szak­lapot. Láttuk és meggyőződhettünk arról, hogy mennyi szeretet, lel- I kesedés, gondosság és hozzáértés­sel hozták ki a szerkesztők már az első lapszámot is s bizonyára számottevő jelentős és közérdekű szükségletet pótló 'orgánuma lesz az gazdasági életünknek, ha az áldozatkész munkásságot a gaz­datársadalom nem kevesebb meg­értéssel és támogatással honorálja. , jtfiért tett Ujhelyben drágább a hús? Ezt kérdezi egy bombának szánt cikkében — nyilván az Arvizsgáló Bizottsághoz intézvén szava t — az Újhelyi Hírlap. Be kellett várnom a fejlemé­nyeket, azért válaszolok csak most az Újhelyi Hírlap kérdésére. Hát nem azért lett drágább a hús Ujhelyben, mert az a bizo­nyos „vezető mészáros“ forszírozta ki az Árvizsgáló Bizottságnál a „nem kért és nem várt eme­lést“, hanem azért, mert a mé­szárosok igenis kérték s várták az emelést, kijelentvén, hogy az ak­kor érvényes — Ujhelyben 6000, vidéken 5200 koronás — árban vágni nem képesek. Meggyőződvén az Árvizsgáló Bizottság a mészárosok kérvé­nyének a jogosságáról, állapította meg a marhahús tájékoztató árát az addigi 6000 korona helyett 6800 korona árban. Nyíregyházán ugyanazon a na­pon (december 14-én), a marha­hús irányárát 7600, a borjúhúsét 8500, a sertéshúsét 9000 koroná­ban állapította meg az Árvizsgáló Bizottság, pedig Nyíregyháza az élőmarha beszerzését illetőleg ked­vezőbb helyzetben van .Sátoralja­újhelynél. Ma, nem beszélve Budapestről, Miskolczról, hol a hason minőségű hús ára 40—50%-kal drágább, mint Ujhelyben — Nyíregyházán a marhahús irányára 9500, a borjú­húsé 12,000, a sertéshúsé 13,000, a szalona és hájé 16,000, a£ zsíré 17.000. — Kaposváron a marha­hús klgrja 11.500, a borjúhús és sertéshús 14.000 korona. Tehát hasonlíthatatlanul drágább, mint Sátoraljaújhelyben, ahol az Ár­vizsgálóbizottság, nem akarva ho­norálni a mészárosok kérelmét, átmenetileg, pár napra szabaddá tette az árakat. Hónapokon át a legolcsóbb árak Zemplénben voltak. Sajnos, az Árvizsgáló Bizottság ezt tovább fentartani nem tudja. A világ folyását a különben is nagyon nehéz helyzetben lévő Zemplénben megállítani nem le­het s ha élni akarunk, ha azt nem akarjuk, hogy minden élő állat, baromfi s élelmicikk innen Mis- kolczra, Budapestre kerüljön, al­kalmazkodni kell más vidékek, más városok viszonyaihoz. Az Árvizsgáló Bizottság meg fogja akadályozni azt, hogy az élelmi cikkek árai s lehetőleg az ipari munkák dijjai magasbbak legyenek mint Nyíregyházán, vagy Miskolcon, de azt az aránytalanul alacsonyabb árakat, amelyeket eddig szinte kierőszakolt, tovább fentartani nem tudja. Ez a válaszom az Újhelyi Hír­lapnak s ezt kivántam az Árvizs­gáló Bizottság részéről Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely város közönségének tudomására hozni. Sátoraljaújhely, 1924. január 8. Illésházy Endre, kir. gazdasági tanácsos, árv. bizotts elnök. h:i — ELŐFIZETŐINKHEZ. Fel­kérjük mindazon előfizetőinket, akik a múlt évről a „Zemplén“ előfizetési árával hátrálékban van­nak, vagy a folyó évre előfizeté­seiket nem újították meg, hogy a hátralékot s az előfizetési árat sürgősen beküldeni szíveskedjenek, hogy lapunk szétküldése fennaka­dást ne szenvedjen. — Az adófelszólatnlási bi­zottságok elnökei. A belügymi­niszter Thuránszky László főispán javaslatára az 1923—24—25. évek tartamára alakított adófelszólam- lási bizottságok elnökeivé követ­kezőket nevezte ki: a Sátoraljaúj­hely székhellyel alakított bizottság elnökévé Payer Ferenc püspöki helynököt, Sárospatak: Csajka Endre kormányfőtanácsost, Sze­rencs : dr. Vitányi Miklós ügyvé­det, Tokaj : Máriássy Mihály ny. szolgabirót, Olaszliszka: Kvasz- szinger József ny. jószágigazgatót, Mád : Kerekes József gazdatisz­tet, Tiszaluc: Hricsovinyi János ny. tiszttartót. — Megbízás. A közélelmezési miniszter — Thuránszky László főispánhoz intézett leiratában — a sátoraljaújhelyi kirendeltségének feloszlatása folytán Zemplén vár­megye területére a szállítási iga­zolványügyek intézésével s úgy ez ügyeknek, mint a határszélen divó nagymértékű csempészetnek ellenőrzésével dr. Szent-Györgyi Zoltán tb. árvaszéki elnököt bizta meg, akit esetszerűen egyes, a vármegyét különösen érintő köz- élelmezési ügyek intézésével is meg fog bízni, — Halálozás. Wolf Béla pénz- ügyigazgatósági irodaigazgató f. hó 7-én 47 éves korában meg­halt. Kedden délután temették őszinte részvét mellett. — Az üzemi bizottság ülése. Hétfő délután ülést tartott az üzemi bizottság, melyen a polgármester­nek a Diana fürdő üzembe helye­zésére vonatkozó indítványával foglalkozott. A b zottság a polgár- mester előterjesztését elfogadta s Gruber Károly műszaki tanácsost és Geiger Ottmár igazgató-főmér­Fekete frakk szövetek békebeli minőségben kaphatók Magyarország legolcsóbb posztóáruháza Angol, francia és belföldi legjobb gyárt- Hhiihiidh f Sátoraljaújhely mányu női- és férfi gyapjúszövetek külön- Dl üilllui FŐ-lltca 16. SZ. legessége állandóan nagy választékban ----- ---------——­costume es ruha szövetek nagy választékban

Next

/
Oldalképek
Tartalom