Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-03-19 / 23. szám

Ötvenötödik évfolyam. 23. szám Sátoraljaújhely, 1924 március 19. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I EMPEEN í&ií POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 800 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) G3. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63 szám. aesffl&nsK'GBsri:® mis Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Csempészek A rendőrség ismét letartóztatott egy olyan bűnös társaságot, amely­nek tagjai két év óta szövetkeztek arra, hogy üzelmeikkel súlyos kárt okozzanak az államnak és a ma­gyar pénzt megrontsák. Kereske­dők és detektívek „szerződtek“ egymással, mig végre napvilágra került az ügy, amelyben mint monstre-csempészési botrányban, az a legszomorubb, hogy állami alkalmazottak is tárgyi bizonyíté­kok alapján gyanúsítva vannak a visszaélés elősegítésével. Anélkül, hogy elébe vágnánk a rendőrségi nyomozás és a belügyi nyomozó osztályban történt vizsgálat ered­ményének, meg kell állapítanunk azt a tényt, hogy egy lesújtó kór­tünettel állunk szemben, melynek elharapózása végveszéllyel fenye­geti gazdasági életünket. A valuta kicsempészés, milliárdokat érő ék­szerek illegitim utón való átvitele a határon, áruk sibolása nemcsak nálunk van ugyan, hanem széles e világon mindenütt, ahol a gaz­dasági viszonyok alkalmas talajul kínálkoznak a jogtalan vagyon­szerzésre, de Magyarország jelen­legi viszonyai között az ország életérdekeit érintő kérdéssé nőtte ki magát minden olyan visszaélés, amely a korona stabilizálódásának ellensége. • Itt a népszövetségi delegáció, rövid idő választ el a külföldi kölcsöntől, az angol pénzpiac bi­zalma szinte nagyobb a magyar pénz jövőjében, mint a magunké s mégis ezekben az átmeneti na­pokban ejt valóban kétségbeesésbe minden olyan bünszövetkezés, mely értékeinknek külföldre való ki­ajánlásával, a korona ellen össze­esküvő maffiának garázdálkodásá­val s a bűnös nyereségvágy lele­ményével az egész társadalom megélhetési viszonyait rontja meg- Nem értjük, nem tudjuk, hogy mi az oka pénzünk hanyatlásának; megtétetett minden erélyes kor­mányintézkedés pénzünk védel­mére és ime néhány bűnös lelki­ismeretű csempész, lelketlen csaló s nyereségért becsületét áruba bo- csájtó, kötelességéről megteledke- zett ellenőrző közeg társulva a kereskedői érdekeltségek törvényes utakat kijátszó vesztegetéseivel, halomra dönti a gazdasági kon­szolidáció reményeit. Ezért helye­seljük a belügyminiszter ez ügy­ben tett nyilatkozatát, mely drá­kói szigort, a legkérlelhetelenebb büntetést, a viszzaélések gyökeres kiirtását jelenti be az eset kapcsán. Elnézésnek itt helye nincsen, a bűnök megtorlása, az ellenőrzés megszigorítása s a detektivtestület megtisztítása olyan elsőrendű kö­telesség az ország anyagi és er­kölcsi integritása érdekében, ami­ről meg nem szabad feledkezni a sokkal magasabbiendünek tetsző politikai és pénzügyi feladatok mellett sem. A belügyminiszter kijelentése megnyugtató biztosíték arra, hogy ő a maga helyén vas- akaratlal munkálkodik minden ilyen, az ország kárára spekuláló bünszövetkezés felderítésén és azon, hogy a meglazult ellenőrző fegyelem visszahelyeztessék kímé­letet nem ismerő jogaiba. Miniszteri bizottság a Kisállomáson — A határátkelési forgalom szabályozása — nek adott válaszában kilátásba helyezte, hogy a bizottság minden lehetőt el fog követni a panaszok megszüntetése, illetve a ha'árátlé- pési forgalom megkönnyítése ér­dekében. Délután négy órakor a helyszí­nére szállott ki a bizottság. A cseh részről kiküldött Rumán kas­sai zsupán nem vehetett részt a tárgyalásokban, mert távirati fel­hívásra Prágába kellett utaznia. Thuránszky László főispánhoz in­tézett levelében azonban kifejezte azt a készségét, hogy a maga ré­széről is mindent el fog követni felettes hatóságánál a sérelmek orvoslása érdekében s kérte a fel­veendő jegyzőkönyv megküldését, hogy azt az illetékes hatósága elé terjeszthesse. A bizottság a sátoraljaújhelyi kisállomás felé s onnan a város felé irányuló utasforgalmat elvileg a következőképen szabályozta /. Közbiztonsági, rendőri szem­pontból nincs akadálya annak, hogy Sátoraljaújhely végcéllal a kisállomásra Csehszlovák terü­letről érkező utasok a vám és útlevélvizsgálatnak a kisállomá­son való megejtése után, az on­nan vezető közúton a városba bejöhessenek. Az esetleges csem­pészek megakadályozása végett az utasok a kisáilomástól a ha­tárt képező hídig kisértetni fog­nak, indokolt esetben minden feltűnés és az utasok zaklatása nélkül. 2. A fentebb említett szempont­ból annak sincs elvi akadálya, hogy a városból a kisállomásra A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében (35) írta: Dr. Kossuth János Bevezetés A történelmi anyag egybefoglalá­sának vázlatos ösmerletése. Az őszi rózsa forradalom kor­mánya sorsa gonoszra fordulását, ha lehet kikerülendő, vagy lega­lább elodázandó, akkor, amidőn már látta a sivár, nyomorult ösz- szeomlást, még egy görögtüzes látványossággal kísérletezett. Kö­rülbelül egy hónappal bukása előtt rendezte a földosztás komédiáját Kálón, ahol a gróf Károlyi Mihály uradalmából hasítottak ki egy da­rabot s azt különféle szimbolikus hókusz-pókuszok között cövekez- ték ki. Károlyi népszerűségét vélte növelni azzal, hogy ime ő az első aki ingyen ad földet a népnek,a kormánya a legerősebb ütőkár­tyának képzelte, amellyel a veszni indult játszmát megnyerhetni gon­dolta. Egy egészséges földreform gon­dolata régen foglalkoztatta már közgazdasági és társadalompoli­tikai tudósainkat, valamint gya­korlati államférfiainkat is. A leg­több körültekintést s a százfele körülmények leglelkiismerelesebb összeegyeztetését kívánó feladatot egy hitvány fércmunkával gon­dolta az őszi rózsa forradalom elintézhetni, amelynek a következő formulát adta: „elvesszük a föl­det a gazdag emberektől és oda­adjuk a szegényeknek.“ A célzat világos volt. A földéhes nép — gondolták — különösen a falusi nép söpredéke kapva-kap majd a kedves ajándékon s a forrongó tömegek erősebb lendületet adnak a lanyhuló forradalomnak. Ahoz, hogy letörjék, vagy legalább fé­kezzék a mindjobban előtörő cső­cseléket, gyávák voltak, de hogy egy képtelen „földreformnak“ csú­folt időtlenséggel kísérletezzenek — ahoz nagyon is bátrak voltak. Csak szószátyárságot kívánt a „munka“! A kápolnai földosztási komé­diának, noha a dolog érdemét te­kintve, féltudákos kísérlet maradt, maradékországszerte érezhető volt a hatása. A dologtalan söpredék vagyont szimatolt, amelyhez köny- nyen vélt hozzájuthatni s amit a földosztók demagógiája alapján remélhettek is. Bucsujfrás rém mozgalmat észleltünk Ujheiyben is. „Földmives szegényekének el­keresztelt notórius bitangok kö­vetelték a 10 hold földet, „akit Károlyi gróf .elvtárs“ már ki is osztott.“ Némelyik türelmetlenebb fenyegetésre vette a dolgot, hogy felmegy ő Pogány, vagy Bokányi „elvtárshoz“, tudja ő Pestre az utat. Némely paraszt demagóg protektornak tolta föl magát s valóságos „kijáró“ szerepre vál­lalkozott. Nem hiányzott a keserű humor sem. Több újhelyi pénzintézetben előfordult, hogy falusi emberek kölcsönt kértek arra a 10 hold földre, „akit most fognak kiosz­tani.“ Alig lehetett egyikét-másikát mohóságában fékezni. És mikor ezek a szomorú dol­gok történtek, folyamatban volt egy másik földosztás, ahol az ezeresztendős Magyarország két­harmadrészén osztozkodtak a Eg'T.res ss zárna. ára SCO 3331 _ Több ízben megemlékeztünk már azokról a helytálló panaszok­ról, melyek a sátoraljaújhelyi ha­tárátlépő állomás forgalmi beosz­tása ellen irányulnak, ahol az utasoknak egész napszakokon át kell vesztegelniök, inig útjukat a Felvidék vagy a magyar terület felé folytathatják. A jogos és indokolt panaszok késztették Thurúnszky Lászió fő­ispánt, hogy illetékes helyeken bizottság kiküldetését javasolja, amely a cseh hatóságokkal egyet­értőén megtegye azokat az intéz­kedéseket, melyek a határátlépési forgalom megkönnyítéséhez szük­ségesek. A főispán közbenjárására a bel­ügyminisztérium nagy súlyt he­lyezett ennek a kérdésnek sürgős st a közönség érdekében fekvő megoldására, intézkedett a bizott­ság összeállításáról s hogy ez helyszíni vizsgálat utján állapítsa meg a teendő intézkedéseket. A miniszteri bizottság szomba­ton délután érkezett Ujhelybe. Tagjai voltak: Kőszeghy János h. államtitkár, Diószeghy János min. tanácsos, Balló Rudolf tr.iskolczi kér. főkapitány, Farkas Gyula ez­redes, a miskolczi vámkerületi parancsnokság képviselője és Raisz István a pénzügyminisztérium ki­küldöttje. Ujheiyben Thuránszky László fő.spán, Görgey István nemzetgyűlési képviselő és Spe- czián Gyula az államrendőrség vezető kapitánya csatlakoztak a bizottsághoz. A helyszínére való kiszállás előtt Kőszeghy h. államtitkár a városi küldöttséget fogadta, mely­nek vezetője jóindulatú megfon­tolásra ajánlotta a Sátoraljaújhelyi Kereskedelmi Társulatnak az át­lépési forgalom megkönnyítésére vonatkozó kérelmét, amelyet Schweiger Márkusz társulati elnök tolmácsolt a bizottság előtl. A h. államtitkár a küldöttségek­

Next

/
Oldalképek
Tartalom