Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-02-23 / 16. szám
Ötvenötödik évfolyam. 16. szám Sátoraljaújhely, 1924. február 23. Megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton j •Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 4000 K. Egy évre . . 16000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttór soronként 500 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) S3. KZ&m. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. A jóvátéteii bizottság elöntése Annak a kaotikus politikai zűrzavarnak, melynek hullámait a kormányzat ellen összekapaszkodott ellenzéki pártok igyekeznek mindmagasabbra tornyositani, mára csöndet parancsolt a jóvátéteii bizottság döntése. A fárasztóan nehéz, idegizgalmas munkának első etappja befejezést nyert. A jóvátéteii bizottság magyar osztálya egyhangúlag elhatározta a Magyarországra vonatkozó zálogjogok felfüggesztését és a Népszövetség rekonstrukciós tervének elfogadását. Éhez a határozathoz a főmegbizottak is egyhangúlag hozzájárul^1” s párizsi követünk előtt szerencsekivánatai- kat s azt a meggyőződésüket tolmácsolták, hogy Magyarország pénzügyi rekonstrukciójának alapja meg van vetve. Amig tehát idehaza arra fogott össze a szélső jobb és baloldal, hogy a kormányzat bárkájából kihajózzák a kormányost is, Párizsban olyan fordulatot vett a magyar ügy, amely sokat hányatott sajkánk kormányosát a legnehezebb kérdésben, a pénzügyi konszolidáció egyedül lehetséges megoldásában is igazolni látszik. Hónapokon át vívta a magyar miniszterelnök a kisantant nagyhatalmasságaival nehéz csatáját a kölcsönért. Azért a kölcsönért, a mely már szinte fogalommá lett politikai és gazdasági életünkben. A miniszterelnök a pénzügyi és gazdasági kibontakozás alapfeltételét a külföldi kölcsön megszerzésére alapította. Mindent erre az egy kártyára tett föl s azt hirdette, hogy más utón nincs kibontakozás. Mára megjött a hivatalos jelentés a zálogjogok felfüggesztésének elhatározásáról s a rekonstrukciós tervek elfogadásáról, ami azt jelenti, hogy a külföldi kölcsönt bizonyosan megkapjuk. A miniszterelnök ezzel politikájának legjelentősebb fordulójához ért. A párizsi határozat az ő sikere s az ország érdeke most már föltétlenül megköveteli, hogy a pártok a vásári zajjal fölhagyjanak s erre a kérdésre az eddiginél több figyelmet és több tárgyilagosságot foiditsanak. Az immár bizonyossá vált kül földi kölcsön további utjából itthon is el kell hárítani minden akadályt s emellett a kérdés mellett el kell törpülnie minden más egyéb kérdésnek, interpellációnak, napirend előtti felszólalásnak és a szervezett parlamenti turbulenciáknak, mert már igazán odajutottunk, hogy nemcsak a Széchényi által aposztrofált apagyilkosok számára kell kegyelmet kérnünk a politikus uraktól, hanem ennek az országnak is, amely tönkre megy ebben a szörnyű politikai zenebonában. A miniszterelnök Ígérete a párizsi döntéssel erős zálogot nyert. Nem titkoljuk mi sem. hogy a kényszerkölcsön erősen igénybp veszi az ország mezőgazdaságát, iparát és kereskedelmét; nem hallgatjuk el a drágaság fölötti súlyos aggodalmainkat, de viszont számadásunk elkészítésénél példát kell vennünk Ausztriáról, amely ugyancsak megjárta a maga kálMint ismeretes, a legutóbbi minisztertanács a népjóléti ^kormány utján 100 vagon lisztet juttatott a vidéki városok Ínség akciójának. Ebből a lisztmennyiségből, amelynek 40 százaléka főző, 60 százaléka pedig kenycrliszt, csütörtökön hetvenkettő és fél vagon került elosztásra. Az eloszlás értelmében Debreczen 730, Eger 382, Gyöngyös 265, Miskolcz 197, Sátoraljaújhely és Salgótarján 100—100 métermázsát kapnak. A kiosztást a Futura fogja végezni kirendeltségei utján. Az érdekelt városok ezt a lisztet pár napon belül meg is kapják és A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (28) I. Bevezetés A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos ösmertetése. A program a józan gondolkozás mesgyéi közt halad tovább: „az életbiztosítás államosítása, a vagyon- és jövedelem-maximum megszabása, — reformok az ipartörvényben — a földműves osztály földhöz juttatása, különös tekintettel a hős katonák s az elesettek családtagjaira, nők számára való keresetforrások nyitása“ stb. A legérdekesebb a program 10-ik pontja: „Követeljük azt, hogy a magyar népköztársaság elnöke hivatalba- léptekor tegye le az esküt a magyar szent koronára.“ „A magyar szent korona az oszthatatlan magyar nemzet jelvénye, nem pedig a királyságé. És igy a királyság intézményével nem dőlhet meg a magyar szentkorona rendszerében élő azon nemzeterkölcsi gonváriáját s mégis talpra állott. Mi is készítsük el józan megfontolással, szenvedélyektől mentesen a mérlegünket s gondoljuk meg, hogy ma nem egyszerű poiltikai helycseréről, nem apró-cseprő kísérletekről van szó, hanem az ország jövőjéről. Meg kell várnunk a miniszterelnök által megígért jövőt s mi azt hisszük, hogy a józan magyar nép ezekben az igazán komoly órákban le tudja vetkőzni a reá aggatott politikai cicomákat s bizalommal követi a miniszterelnököt további ufján a teljes eredményig. ; pedig a kenyérlisztet 500 koronás, \ a főzőlisztet 700 koronás áron. A még hátralevő huszonhét és fél vagonra vonatkozóan később történik intézkedés. A felhasználásra vonatkozólag a népjóléti minisztérium szaktanácsa abban állapodott meg, hogy a vidéki városokban budapesti mintára polgári és munkáskonyhák állíttassanak. Ez az intézkedés azonban ott, ahol ilyen intézmények berendezésére nem történt kellő előkészület, az inségliszt felhasználása elé nagy akadályokat gördít. A Sátoraljaújhelyi érdeklő rendelet már le is érkezett a vármegye főispánjához. | dolat, amely a magyar nemzetet — a királyok erkölcstelensége dacára is — ezer éven át fentar- totta.“ Továbbá: „Szent István koronája a jelképe egyrészt Magyarország integritásának, másrészt összetartozandóságának és oszthatatlanságának. — Csakis szent koronánk jogán követeljük Magyarország egységét és sérthetetlenségét ! Minden más fegyver kihullott a magyar nemzet kezéből. Ez okból a magyar nemzeti köztársasági párt a szent korona jogrendszerének erkölcsi alapján állva méltán megköveteli a köztársaság elnökétől, mint a legelső magyar embertől a szent koronára való eskü letételét, hogy működésében a szent korona jogrendszerének erkölcsi gondolata vezesse, az egész ország népét boldogítsa és annak fennmaradását egy újabb ezer esztendőre biztosítsa!“ f A magyar nemzeti köztársasági párt valószínűleg azzal a jó szándékkal bocsátotta közre programját, hogy hullámtörőt állítson benne a szennyes ár ellen. A sikertelenség nem rontja ie a törekvés értékét. Vörös posztó volt a program, úgy a Károlyisták, mint a Városi közgyűlés Sátoraljaújhely, febr. 21. Rendes közgyűlést tartott csütörtök délután négy órakor Sátoraljaújhely város kőpviselőtestülete Orbán Kálmán dr. polgármester elnöklete alatt. Napirend előtt Halász József bizottsági tag elhalálozásáról emlékezett meg a polgármester s bensőséges szavakkal méltatta az elhunytnak puritán egyéniségét, a város közérdekei iránt mindenkoron tanúsított érdeklődését és kifejtett buzgó munkálkodását. Emlékét egyhangú határozattal jegyzőkönyvében örökítette meg a közgyűlés. A k,v.lakások építése ügyében egyhangúlag elfogadta a műszaki tanácsos előadói javaslatát, mely arról tett jelentést, hogy a polgár- mesternek a fővárosban folytatott tárgyalásai eredniényeképen a népjóléti miniszter átutalta a városnak az építkezésre szánt 101 millió koronát s hozzájárult ahhoz, hogy a kislakásokat a város a régi járványkórház telkén építtesse meg. A város 1924. évi költségvetését őtven koronával terheli az építkezés, melyre az anyagbeszerzést előrelátásból már most foganatosították. A közgyűlés elismerését nyilvánította a polgármesternek az ez ügyben kifejtett fáradozásaiért. szocialista-kommunista párt szemében. Az egyiknek sok volt, a másiknak kevés. A nacionalizmust és a történelmi alapot a Károlyisták a fegyertársak érzékenységét kímélendő, fanyarul fogadták, a dühödt fegyvertársak pláne ellen- forradalmi célzatot szimatoltak a programban. Franke János a rendőrség előtt azt vallotta, hogy az ösmertetett programból körülbelül 100 darabot oszlott szét Sátoraljaújhelyben. Jellemző, hogy egyetlen példány se került se a szétosztás idejében, se később napfényre s az egyetlen újhelyi példány, amely a gyászos események krónikájának adatai közt van, az, amelyet Vavrik József és társa a feljelentéshez mellékeltek corpus deliedként. Franke különben bántódás nélkül szabadult ki még a letartóztatás estéjén. Csupán a program és a falragasz példányai — mint amelyekben „a mostani államforma elleni izgatás észlelhető* — koboztaUak el. * Március első fele a kínos bizonytalanság időszaka volt. A fővárosból érkezett hírek szerint Károlyi mar csak napról-napra fi kormány 100 vagon lisztet ad a vidéki városok inségakciójának ssáaan. á-ra 300 JsZ.
