Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-02-06 / 11. szám

Ötvenötödik évfolyam. II. szám Sátoraljaújhely, 1924. február 6. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 500 K. Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (sz/erkesztőség) 63. Kzám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. ssám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. ä kormányzó szózata a társadalomhoz ! Amíg a politikai élet ierén kegyetlen marakodás folyik, ami mélységesen megbénító- j lag hat az egész nemzet j előrehaladására, addig a leg- i magasabb helyen, — mintha i intőjel akarna lenni — rá- ! mutattak arra, hogy a há- ; ború és a forradalmak óla szinte tömegbetegségekben szenvedő nemzeten hogyan lehet segíteni. A kormányzó kéziratot in- j tézett gróf Klebelsberg Kunó | kultuszminiszterhez, amelyben j a testnevelés ügyének felka- ; rolására szólította fel. Ez a ; kézirat azonban nemcsak a j a kultuszminiszternek, de az j egész magyar társadalomnak | is szól, mert a társadalom | hathatós közreműködése nél- ' kiil, ezen a téren csupán j maga az állam nem tehet ! meg mindent. Az államfő j soha jobbkor nem szánhatta rá magát erre a lépésre, mint a jelen napokban, amikor a politikai élet a maga útvesz­tőiben igen gyakran helytelen utakra téved s az áldatlan marakodás hevében szeme elől téveszti az adott s meg­oldásra váró nagyobb pro­blémákat. Hazánk nagyon súlyos megpróbáltatásokon esett keresztül. Ezek az idők ■ mély nyomokat hagytak a nemzet testén és lelkén. Tö­megbetegségek léptek fel s ezek elcsigázó lázában vesze­delmesen satnyulni kezd nem­zetünk. Észrevette ezt a nem- j zet kormányzója s minden j igyekezete az, hogy ezen a ; veszedelmes beteg tüneten I segítsen. Szül^ségesnek . tar- j tóttá a kultuszminiszter figyel- mét felhívni a testnevelési j törvény sürgős vpgrehajtá- j sára és a testnevelési alap azonnali visszaállítására. Évek óta készen áll a test­nevelés ügyéi szolgáló tör­vény, sajnos annak végre­hajtása súlyos akadályokba ütközött. Ezek közül leg­szembeötlőbb volt az anyagi i eszközök hiánya. Most azon ban gondoskodás történt ar- j ról, hogy okos rendelkezések ! alapján olyan összeg álljon j készen az ügy rendelkezésére, amely elegendő egy komoly akció megalapozásához. Ugyanekkor azonban komoly munkát a társadalom közre­működése és támogatása nél­kül végezni nem lehel. Ezért is a kormányzó szózata nem annyira a kultuszminiszternek, j mint inkább a magyar társa­dalomnak szólt. Mostanában nagyon hang- j zatos jelszó a szociálizmus, j bár nagyon sokan vissza is élnek vele. Kell szociálisabb gondolkodás annál, amit most a kormányzó magas szemé­lyével kapcsolatban tapasz­talhatunk ? A testnevelés ügyének egyetemessé és ál­talánossá tétele nem osztály- kérdés, hanem az egész nem­zet egyetemének szükség­szerű kívánalma, mely egy­ben hatalmas népegészség­ügyi jeleggel is bír. Ép, egészséges, edzett generációt kell nevelnünk, amelynek úgy szellemiekben, mint tes tiekben meg lesz a kellő fel- megtámadták a nemzet testi készültsége arra, hogy a ne- egészségét. Ebben a beteg héz napokat átéljük s egy állapotában nem szabad ma- ujabb, szebb idő alapját is j gára hagyni! Erre a nagy rakjuk le. ; gondolatra hivta fel a kor­Fájdalmas valóság, de igaza mányzó a magyar társadal- van a kormányzónak: az el- ! mat s hisszük, hogy szózata harapódzott tömegbetegségek kellő megértésre fog találni. Nincs terv bévé ve a kormány politikájának változása A belpolitika Mrd A miniszterelnöknek Londonból való hazaérkezése után különféle álhirek terjedtek el a kormány politikájának változásáról, a nem­zetgyűlés feloszlatásáról, valamint különböző hírek keltek szárnyra Peidl Gyula londoni utjával kap­csolatban Mindezekkel a tagad­hatatlan tendenciákat eláruló hí­resztelésekkel szemben azt az in­formációt kaptuk illetékes helyről, hogy a kormány politikájának változása egyáltalában nincs tervbe véve. * A jóvátételi bizottság tagjai tájékozódlak a magyar kölcsönügy egész komplexumáról s most mát rövidesen sor fog kerülni a hiva­talos tanácskozásra is. Jó forrás­ból származó információnk szerint ez már e hónap első jelében meg­történik és igy a bizottság végle­ges döntése a magyar kölcsön ügyében még február havában be­következik. * A kormány munkaprogramja tekintetében úgy értesülünk, hogy a kormány nem fog eltérni attól a munkaprogramtól, melyet a pénzügyi bizottság előír. Ez min­denesetre tekintélyes munkapro­gram, amelynek nagyrésze a nem­zetgyűlést is foglalkoztatni fogja. Mintegy 4—5 törvényjavaslat vár par lamenti tárgyalásra és elfoga­dásra. * Hoyos Miksa gróf, Kaposvár képviselőjének február 10-iki beszá­molóján részt vesznek gróf Bethlen István miniszterelnökön kívül nagy­atádi Szabó István földmivelésűgyi, A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (23) 1. Bevezetés A történelmi anyag egybefoglalá­sának vázlatos ösmertelése. A megyeházi puccs éjszakáján Csutát a támadók küldönce za­varta fel álmából. Siessen, úgy­mond, a felfegyvérzett munkások­kal a Bettelheim-gárda segítségére. Csuta a másik oldalára fordult és aludt tovább. Ez a kis epizód bi­zonyítja azt, hogy Csuta féltette a bőrét és hogy az újhelyi mun­kásság akkor még nem állt a Bettelheim zsoldjában, különben elképzelhetetlen, hogy a támadás“' tervezői olyan tekintélyes erőt, mint a felfegyverzett munkásság volt, számításon kivül hagyott volna. * * * Bettelheim görcsösen ragaszko­dott proletár diktátorságához. Nem sikerülvén lefegyverezni a nem­zetőrséget s a munkásság előtt — kivéve Csutát s néhány társát — ellenszenvessé válva se vesztette el minden reménységét. A puccs megismétlődését tervezte, de nem a munkásság, hanem a vasúti ál­lomás ellen, ahol ha célt érhet, lábát megvethetni képzelte. Az ál­lomás birtokában, vagy arra biz­tosított befolyásával a megye déli részének züllött bitangjait vélte Ujhelybe csődithetni. Bitorolva a posta és távirda fölötti rendelke­zést, mint amely hivatalok főnö­két a* törvényes felsőbbség elle­nére kai hatalommal helyezte visz- sza állásába, ura akart lenni a vasúti állomásnak is De minde­zeken felül a bosszuszomj is tü­zelte az állomás ellen, ahol hatalmi hóbortjában elképzelt nagyságát olyan semmibe vették Guttmann Armin és Frühstück József. A ter­vet valaki besúgta a vasutasok­nak, akik tömegesen ostromolták az állomásfőnököt, hogy a január 14-ről 15-re virradó éjjelre he­lyeztesse védelmi állapotba a pá­lyaudvart, egyúttal felajánlották szolgálatukat. Az állomásfőnök vaklármának tartotta a rémhirt, eleinte vonakodott a kívánság tel­jesítésétől, később felelőssége tu­datában táviratozott a Miskolczon állomásozó vasúti vonalparancs­nokságnak s azonkívül egy moz­donyon ifj.*'Schweitzer János fő­hadnagy utazott Csapra, ahonnét két gépfegyverrel s a hozzá való legénységgel tért vissza. Délután külön vonaton érkezett Miskolczról 120 főnyi karhatalom. Estefelé egy század erősségű (kö­zel 300 fő) ukrán csapat érkezett az állomásra, amely útját az ak­kori csatlakozás szerint csak reg­gel folytathatta. Az ukrán csapat parancsnoka, amint tájékozódott a dolgok mibenállása felől s meg­tudta, hogy kommunista támadás elleni védekezésről van szó, kész­ségesen felajánlotta csapatát a köz- remunkálásra. Akkora erő gyűlt tehát össze az állomás védelmére, amely komolyabb feladattal is megbirkózott volna, mint aminő a Bettelheim halálfejes gárdájának fékentartása volt. Megemlítjük itt, hogy az-a „gárda“ a dologkerülő álrokkant csőcselék szemenszedett- jeibői verődött össze. Sapkáján két ujjnyi vörös szalagon halálfejet s „a gárda meghal de magát meg nem adja“ feliratot viselt. Egyéb­ként a XlV-ik Lajos király hires testőrségéhez — amelyből azt a büszke jelmondatot elkommuni- zálta — semmiben ^em hasonli­Egr3res szarna, ára, 300 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom