Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-06-07 / 46. szám

Ötvenötödik évfolyam. 46. szám Sátoraljaújhely, 1924. junius 7. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Zemplén POLITIKAI HÍRLAP * Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Telefon.1: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : (szerkesztőség) 63. ' iám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. ssám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. fí pünkösti lélek Irta: Enyedy Andor. A pünkösti lélek a bátor­ságnak lelke. E lélek által tudtak az apostolok a Krisz­tusról, a feltámadottról, kiről Jeruzsálem utcáin még sut­togva sem volt szabad be­szélni, az egész nép előtt bi­zonyságot tenni. Nekünk is van egy halot­tunk, akit csúfosan, igazság­talanul, hamis vádak alapján keresztfára feszítettek, megöl­tek ; de akinek a feltámadá­sában hiszünk erős szent meg­győződéssel : édes hazánk, Magyarország. Erről sem sza­bad ma beszélni, — nemcsak a megszállt területen, hanem itt a csonka országban sem. Diplomáciai nyomás, külső erőszak tesznek lakatot a szánkra ; „magát az eltiport magyarnak kisírni sem sza­bad“. Bátorság kell ma ahhoz, hogy élni, feltámadni akará­sunk mellett bizonyságot te­gyünk, mindenütt, mindenki előtt, az egész világ előtt. Bátorság kell odakiáltani a trianoni békét óvogató Euró­pa fülébe: igenis mi nem vagyunk hajlandók engedel­mesen meghalni; mi kitörünk szűk határaink, prédáravette- tésünk koporsójából és eget, szabadságot, életet kérünk. Bátorság kell hangoztatni mindazok előtt, akik a nem­zet ügyével nem törődve, ke­resik és élvezik a mai szo­morú helyzet konjunktúráit ; vagy ha érzik is a magyar tragédiát, annak megoldását a véletlentől, külső segítség­től, vagy épen a gyűlölet és rombolás munkájától várják ; hangoztatni, hogy térjetek meg, legyetek hitetlenekből hívőkké, önzőkből önfeláldo­zókká, tétlen álmodozókból józan munkásokká, hazárdjá- tékos szerencselovagokból ed­zett hősökké, buzgó aposto­lokká, s veszitek bűneitek bocsánatát, múltatok és jele­netek gyászának enyhülését, jövőtök tavaszának kivirágzá­sát. Bátorság kell ahhoz, hogy száz csalódás utján mi ma­gunk Is tudjunk újra hinni, bizton reménykedni; meg nem hasonlani; el nem fá­radni, nem csüggedni; feltá­madásunkért a feltámadott Jézus nevében az eljövendő diadal szent mámorával küz­deni. Akit az első pillanattól kezdve gyanúsítottak az alsóregmeci ket­tős gyilkosság elkövetésével — Almágyi Mihály megtört és be­vallotta, hogy ő ölte meg nagy­anyját és nővérét és sebesitette meg életveszélyesen 13 éves öccsét. Bevallotta, hogy már attól a perctől kezdve szándékozott nővé­rét láb alól eltenni, melyben nagy­anyja négy köblös földjét Mária húgára itatta. A gyilkosságokat hétfőn éjjel 1—2 óra között követte el Mikó- házáról visszatérve, ahova húgának vőlegényét kisérte el. Kiélesitett konyhakéssel vágta el a nővére nyakát. Ennek még borzalmas sé­rülése dacára is volt ereje, fölállt, Bátorságnak pünkösti lelke, szállj le az agyonsanyargatott, béklyóba kötözött, megfélem­lített magyar nemzetre és önts belénk uj tüzet, amely bű­neinktől tisztitó, bilincseinket olvasztó, nyelvünket, kezün­ket feloldozó s bennünket egy uj ezredév dicsőségébe átvezető szent tűz legyen. védekezni próbált, mire leteperte és kalapáccsal verte fejbe. A zajra ! fölriadt álmából a nagyanyja, akit ugyancsak a kalapáccsal vert agyba- főbe annyira, hogy az agyvelöje is kiloccsant. Az álmából ugyancsak fölriadt öccsét pedig késsel szur- kálta össze. Vallomása szerint csak Mária nővétét akarta megölni, nagyany­ját és öccsét azért, hogy rémes tettét el ne árulhassák. A szerencsétlen leánynak pün­kösd után lett volna az esküvője. Vasárnap délután még részt vett a szokásos falusi táncmulatságban, melyen úgy neki, mint a gyilkos­nak féktelen jó kedve volt — ugylátszik, vesztemet érzem, men­tette jókedvét a szerencsétlen te­remtés. A gyilkos fiú egyébként rossz természetű, alattomos, kötekedő fráter volt mindig, de jellemző a lakosságra, hogy mikor a csend­őrök behozták Ujhelybe, formáli­san elbúcsúztak tőle s még össze is csókolták. A fiú anyja kedden érkezett haza Erdöbénye fürdőről s mikor kétségbeesetten kérdezte fiát, hogy miért gyilkolt ? a fiú cinikusan válaszolta : — amit csináltam, már megcsináltam, rajtam már nem le­het segíteni. 9 nagymihályi panama Dr. Ffizesséry Tamás és Kállay József nagymihályi ügyvédeket letartóztatták A közelmúlt napokban a nagy­mihályi adóhivatal egyes tisztvise­lőinek ténykedése körül nagyará­nyú szabálytalanságot és vissza­éléseket fedeztek föl. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy csak­nem az egész adózási rendszer kisebb nagyobb panamák pillérein épült föl. Nagymihály és környéke a botrány kipattanása óta állandó izgalomban él és sorozatos letartóz • tatások nyugtalanítják a kedélye­ket. Egeres száaao. é-ro. ÍOOO Vallott az alsóregmeczi gyilkos Előre megfontoltan ölte meg nővérét A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (54) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. Az ardóiak dicséretére föl kell jegyeznünk azt is, hogy beérve a bátor tett férfias végrehajtásával, megvetésükön kívül egyébbel nem torolták meg a hitvány, gyáva, denunciáns bűnét. Vonatkozó adataink hiányossága miatt nem sorolhatjuk fel ama derék ardóiak neveit, akik az el­ismerésre méltó mozgalom bátor kezdeményezői és irányitói voltak. Meg kell azonban < a feledésbe való sülyedéstől menteni a neve­ket. Idézzük itt Kazinczy Ferencz szavait: „nem mintha bér kellene az érdemnek, de az érdemet, (— ha elismeréssel is —) megju­talmazni annyi, mint osztozni ab­ban“ a bátrak méltókká váltak arra, hogy nevük a g. k. plébánia emlékkönyvébe feljegyeztessék. Szolgáljon ama feljegyzés s an­nak alkalomadtán való felemlitése buzdító például időtlen időkig arra, hogy íhi sem méltóbb az igaz emberhez, mint az ártatlanul ; üldözöttek oltalmára kelni s da­colni, ha kell az életveszéllyel is, férfiasán állani helyt, nem várva más jutalmat, mint amivel a tiszta lelkiismeret adós nem fog maradni. Lészen még alkalmunk más példákra is reá mutathatni, ame­lyek a fatu népe derekasságát. hitük, a történelmi Magyarország s azzal királyhüségük mellett való bátor helytállásukat méltatandjuk s mindenek fölött azt fogják bi­zonyítani, hogy a förtelmes lelki kórság a magyar haza földjében gyökeret vert népet megmételyezni — a szórványos kivételeken kívül — még a nem, vagy nem tisztán, magyar anyanyelvüeket sem véve ki — képtelen volt. Az ardóiak példája mindazáltal nemcsak időrendbeli elsősége, de azért is volt elsőhelyen említendő, mert a község úgyszólván Ujhely egyik elővárosa, annak az Ujhely- nek, amelyet — amelyet nem minden ok nélkül — „a magyar bolsevizmus bölcsőjének“ hirdettek az őrjöngök s amelyben az emlí­tett esemény lezajlásakor talán már ácsolták is az akasztófát, az elsőt a szerencétlen Magyaror­szágon. I Az „ardói ellenforradalom“ pe­dig — amint pár nappal később kiderült — abból állott, hogy a Károlyi-uralom vége felé lezajlott választási mozgalommal kapcsola­tos eseményeket szedte tűhegyre Kurách Miklós kántortanitó és azokból kovácsolta a hamis vádat — papja ellen. „Az ellenforradalmi tanokat hir­dető* röpiratok, amelyeket a hazug vád szerint titkos ágensek hor­doztak széjjel, valóságban a Ká­rolyi párt választási nyomtatványai voltak. Rejtett fegyverekről, lősze­rekről senki sem tudott. Hanem a dorong, a kasza-kapa, azoknak az árnyéka kisérthetett lelkiisme- retökben. * * * A proletárdiktatúra elé, az ellen- forradalmi rémlátáson kívül — a felfordulással kapcsolatos bajok és nehézségek gördítettek mind­nagyobbodó akadályokat. A szov­jet pénz értékcsökkenése szemmel látható és feltartózhatatlan volt, dacára a. terrorizálással súlyosbított hazudozásoknak. Az osztrák-ma­gyar bank jegyei, habár erősen devalválva is, megtartották vásárló képességüket, ellenben a „fehér pénz“ bizalmatlansággal találko­zott kibocsájtásával egyidejűleg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom