Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-05-28 / 43. szám

Ötvenötödik évfolyam. 43. szám Sátoraljaújhely, 1924. május 28. megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház ndvar) Telefon: (szerkesztőség) 63. i.iarn. I Előfizetési ár: ff ____ INegyedévre. . 20000 K. m PT PWI ?JlJl I 80t0ÄK. POLITIKAI HÍRLAP I FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : (kiadóhivatal) 63. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. A Hegyközi vasút — Sátoraljaújhely város jövője szempontjából. Irta : Dr. Mizsák József vm. főjegyző. Sátoraljaújhely város ma az or­szág legdrágább városainak egyike. Legforgalmasabb uccája a Rákóczi ucca, amely a régi jó világban, különösen hetivásárokon, hemzse­gett a falu népétöl, -- főútvona­laitól, a Sátoraljaújhely-királyhel- meczi, a Sátoraljaújhely— gerendái útvonalaktól amely útvonalak gaz­dag vidékek népét kötötték össze Sátoraljaújhellyel — elvágatván, a régihez viszonyítva kihaltnak látszik. A város ipara, kereskedel­me pang, minek folytán polgárai szegényedvén, ha nem segít ma­gán, a lassú elsorvadásnak néz elébe. Sátoraljaújhely város vezetősé­gének, Sátoraljaújhely város kép­viselőtestületének a mai állapotot nem szabad ölhetett karokkal nézni, hanem teljes erővel oda kell törekednie, hogy az elveszett vidékek helyett más vidékek né­pét vonja érdekkörébe. Arra, hogy a vármegye déli részét magához vonzza, gondolni sem lehet, mi­után Sátoraljaújhely város Miskolcz gazdagabb iparával és kereskedel­mével nem lesz képes soha a ver­senyt felvenni. E tekintetben csak­is a Bodrogköz, Abaujtorna vár­megyének felső északi része és Szabolcs vármegyének tiszamenti községeire szabad gondolni, azon­ban nem szabad a gondolatnál megállnia, hanem, ha kell, anyagi áldozatok árán is, mindent el kell követnie arra nézve, hogy ezek a vidékek Sátoraljaújhellyel jó út­vonalakkal, jó közlekedési eszkö zökkel kapcsoltassanak össze. Ma a helyzet az, hogy Abauj- tornavármegye u. n. Hegyközi ré­szének lakossága részben a Her- nádvölgyön fekvő Görczöt láto­gatja s ott szerzi be ipari szük­ségleteit is. A Bodrogköz népe megoszlik Kisvárda, Sárospatak és Sátoraljaújhely között, Szabolcs- vármegye tiszamenti községeiből pedig elvétve sem fordul meg senki Sátoraljaújhelyben. Sátoraljaújhelynek, ha élni akar, minden követ meg kell mozgat- gatni elsősorban is aziránt, hogy Alsóbereczkinél a Bodrogon a ter­vezett vashid felépittessék. A vár­megye vezetőségével karöltve oda kell hatnia, hogy a hid felépíté­séhez szükséges összeg bármi áron mielőbb előteremtessék. — Meggyőződésem, hogy a bodrog­közi községek, legalább is a Bod­rog mentén fekvők, ha azáltal a bodroghid felépítésének ügyét biztosítottnak látnák, a vármegye közönsége által rájuk kivetett búza quantum ötszörösét is hajlandók lennének megfizetni, mert a hid felépítése a közönségnek ezt az áldozatot nézetem szerint megérné. Ami áll a községekre, hatványo­zott mértékben áll Sátoraljaújhely városra is. A községek, ha Alsó- bereckinél a bodroghid ki nem épül, maradnak régi állapotukban, Sátoraljaújhely város azonban ez­által sokkal többet vészit. Nem­csak jövő fejlődése van megaka­dályozva. de a város ipara, ke­reskedelme hanyatlásnak, a város polgársága elszegényedésnek, a város maga adóalanyai egyrésze tönkremenésének, elvesztésének néz elébe. Addig pedig, mig az a tervezett hid felépül, a vármegye vezetőségének a komp kezelés­nek mai módjával szakítania kell. Ma a kompkezelők, mondhatni éhbérért dolgoznak, aminek a fo­lyománya, hogy e célra nem épen a legmegbízhatóbb emberek vál­lalkoznak. Eredménye: jövedelem csekély s a Bodrogköz forgalmá­nak kétharmadrésze másfelé tere­lődik. Ha a közlekedési arányt Sátoraljaújhelyre nézve meg akar­juk javítani, úgy az eddigi rend­szerrel szakítani s a kompot vagy bérbe kell adni, vagy jól fizetett megbízható emberekre kell annak kezelését bízni. Ami most már a Hegyköz köz­ségeinek Sátoraljaújhely város ér­dekkörébe az eddiginél nagyobb mérvbeni bevonását illeti, ezt a Sátoraljaújhely—pálháza—hollóhá­zai helyi érdekű vasút nagysze­rűen meg fogja oldani. E vasút Sátoraljaújhely—pálházai szakasza rövid időn belül megnyílik s an­nak folytatásaként még ez év fo­lyamán a vasútvonal a Hollóhá­zától mintegy három kilométer távolságra fekvő Füzérkomlósig és a pálháza—telkibányai útvonal- ] nak mintegy közepén fekvő Se- nyüig ki fog építtetni. A vidék, amelyet az uj vasüT vonal átszel, gazdagnak ugyan épen nem mondható, mégis azál­tal, — hogy annak népe a jövő­ben Qönczöt mellőzi, teljesen Sa- ujhelyben fogja ipari és kereske­delmi szükségleteit fedezni — e vasútvonal nagy előnyt jelent Sa­ujhelyre. Azután egész bizonyos, hogy a nép, mely eddig 40%-ban a fafuvarozásra fektette a súlyt, a jövőben sokkal több gondot fog fordítani földjének megmunkálá­sára s hogy szükségleteit fedez­hesse, fel fogja karolni a gyü­mölcs, baromfi tenyésztést és tej­termelést, amelyeknek egyébként kedvező jelenségei e vidéken már ma is mutatkoznak s ezáltal hoz­zá fog járulni Ujhely piacának el­látásához is. Maga Sátoraljaújhely város közönsége a vasútvonal folytán a Hegyközben egy köny- nyen megközelíthető, természeti szépségekben gazdag kiránduló helyet kap. Némelyek tudni vélik Ujhelyben, hogy gróf Károlyi uradalmának erdőkezelősége a jövőben Sauj- hely várost a faellátás terén, — e vasútvonal folytán megkapván az összeköttetést a fővonallal — mel­lőzni fogja. Én nem osztom az aggályoskodók nézetét, mert tu­dom, hogy gróf Károlyi uradalma erdőkezelőségének vezetősége, a kereskedelmi érzék erősen ki lé­vén fejlődve benne, mindent el fog követni arra nézve, hogy az új­helyi fapiacot a jövőre nézve is nemcsak megtartsa, hanem azt ma­gára nézve kedvezőbbé tegye s erre neki e vasútvonal által — meg lévén a lehetősége annak, hogy úgyszólván minden megren­Sg:y©s szára áara, ÍOOO ZESZ A zirczi apátúr emlé­kezete Dr. Buday Károlytól Hatalmas jegyzettömbök, vaskos kötetek feküsznek íróasztalomon s velem szemben az arcképállvány­ról egy magas, szikár termetű, jóságos kék szemeivel szeretetet fakasztó, boltozatos homlokáról tudományt árasztó főpap alakja tekint reám s a képen számomra nagy értéket jelentő aláírása: „Emlékül kedves tanítványomnak.“ j A jegyzetek, vaskos munkák, i alkotó tudós lázas buzgalmának eredményei s a fénykép a szeretet megnyilvánulása: elszakíthatatlan kapocs tanár és tanítvány között, a kettő együttesen a nagy hatású tanítómester jellemképe. Igazán nem tudom helyesebben jellemezni Békefi Reiniget, az egész ország őszinte fájdalmára elhunyt zirczi apáturat mint ezek­kel a szavakkal: Ő az ujabbkori Magyarország legnagyobb hatású tanítómestere: praeceptor Hungá­riáé. Aligha tud a ciszterci rend nem­csak a magyar földön, de a kül­földi rendtagok között is felmu­tatni oly nagy szellemet, akiben jobban, tökéletesebben egyesülhe­tett volna a hazánk művelődésé­ben is immár nyolcszáz esztendő óta elévülhetetlen érdemeket szer­zett ciszterci rend legnagyobb alakjának, a keresztes hadjáratok tüzeslelkü szónokának: Clairveauxi Szent Bernátnak lelkisajátságai, mint Békefi Remigben. Tudomány és szeretet az a két fegyver, mellyel a középkori tör­ténelem e kimagasló alakja győ­zelemre vezette eszméjét, tudo­mány és szeretet az a két varázs­erő, mellyel Békefi Rémig Magyar- ország tanítómestere lett. Tudo­mányt és szeretetet hozott magá­val, tudományt és szeretetet ha­gyott legdrágább örökségül őt gyászoló nemzetére, nagy művelt­ségű rendjére s mi reánk, az Ő közvetlen szellemi örököseire, akik tanítványai voltunk, tudományos munkásságának letéteményesei s szeretetének részesei lehettünk. Mit tár fel előttünk a tudomá­nyos készültség soha ki nem alvó örök fényforrása s mit eredmé­nyezett az Isten szive szerinti pap leikéből fakadó szeretet? Kialakította Békefi Rémig egyé­niségének legnagyobb értékét a magyar köztudatban: Magyaror­szág tanítómesterének arcképét. Munkásságának irányaiból kísér­lem meg kifejleszteni ezt a gyé­mántkeretet érdemlő lelki képmást. Egész élete a lelki élet vizsgá­latában telt el: nemzete lelki mű­veltségének fejlődését vette a tör­ténetíró hivatottságával, a múltat élénk, eleven, de amellett a leg­szilárdabb alapokra fektetett re­konstruáló erővel boncoló elmé­jének vizsgálata alá. Mint magyar s önérzetes cisz­terci rendjének történetírójává lett s azokban a modern kor történet- kutatójának fegyvereivel ékesített, kis könyvtárat megtöltő értekezé­sekben, kötetekben, hirlapcikkek- ben, melyekben a ciszterci-rendnek hazánkban 1142-ben történt lete­lepedésétől kifejtett kulturális mun­kásságát vázolja, a magyar mű­velődésnek oly ugarain szántott, melyek eddig csak parlagok vol­tak a tudományos világ előtt, ő, a XIX. század és a XX. század első évtizedeinek magyar ciszter­cije, otthonosan mozog a cikádori, pilisi, pásztói rendtagok között, értékeli középkori rendtársainak gazdasági kultúránkra, főleg föld- mivelésünkre és gyümölcsterme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom