Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-05-28 / 43. szám
Ötvenötödik évfolyam. 43. szám Sátoraljaújhely, 1924. május 28. megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház ndvar) Telefon: (szerkesztőség) 63. i.iarn. I Előfizetési ár: ff ____ INegyedévre. . 20000 K. m PT PWI ?JlJl I 80t0ÄK. POLITIKAI HÍRLAP I FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : (kiadóhivatal) 63. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. A Hegyközi vasút — Sátoraljaújhely város jövője szempontjából. Irta : Dr. Mizsák József vm. főjegyző. Sátoraljaújhely város ma az ország legdrágább városainak egyike. Legforgalmasabb uccája a Rákóczi ucca, amely a régi jó világban, különösen hetivásárokon, hemzsegett a falu népétöl, -- főútvonalaitól, a Sátoraljaújhely-királyhel- meczi, a Sátoraljaújhely— gerendái útvonalaktól amely útvonalak gazdag vidékek népét kötötték össze Sátoraljaújhellyel — elvágatván, a régihez viszonyítva kihaltnak látszik. A város ipara, kereskedelme pang, minek folytán polgárai szegényedvén, ha nem segít magán, a lassú elsorvadásnak néz elébe. Sátoraljaújhely város vezetőségének, Sátoraljaújhely város képviselőtestületének a mai állapotot nem szabad ölhetett karokkal nézni, hanem teljes erővel oda kell törekednie, hogy az elveszett vidékek helyett más vidékek népét vonja érdekkörébe. Arra, hogy a vármegye déli részét magához vonzza, gondolni sem lehet, miután Sátoraljaújhely város Miskolcz gazdagabb iparával és kereskedelmével nem lesz képes soha a versenyt felvenni. E tekintetben csakis a Bodrogköz, Abaujtorna vármegyének felső északi része és Szabolcs vármegyének tiszamenti községeire szabad gondolni, azonban nem szabad a gondolatnál megállnia, hanem, ha kell, anyagi áldozatok árán is, mindent el kell követnie arra nézve, hogy ezek a vidékek Sátoraljaújhellyel jó útvonalakkal, jó közlekedési eszkö zökkel kapcsoltassanak össze. Ma a helyzet az, hogy Abauj- tornavármegye u. n. Hegyközi részének lakossága részben a Her- nádvölgyön fekvő Görczöt látogatja s ott szerzi be ipari szükségleteit is. A Bodrogköz népe megoszlik Kisvárda, Sárospatak és Sátoraljaújhely között, Szabolcs- vármegye tiszamenti községeiből pedig elvétve sem fordul meg senki Sátoraljaújhelyben. Sátoraljaújhelynek, ha élni akar, minden követ meg kell mozgat- gatni elsősorban is aziránt, hogy Alsóbereczkinél a Bodrogon a tervezett vashid felépittessék. A vármegye vezetőségével karöltve oda kell hatnia, hogy a hid felépítéséhez szükséges összeg bármi áron mielőbb előteremtessék. — Meggyőződésem, hogy a bodrogközi községek, legalább is a Bodrog mentén fekvők, ha azáltal a bodroghid felépítésének ügyét biztosítottnak látnák, a vármegye közönsége által rájuk kivetett búza quantum ötszörösét is hajlandók lennének megfizetni, mert a hid felépítése a közönségnek ezt az áldozatot nézetem szerint megérné. Ami áll a községekre, hatványozott mértékben áll Sátoraljaújhely városra is. A községek, ha Alsó- bereckinél a bodroghid ki nem épül, maradnak régi állapotukban, Sátoraljaújhely város azonban ezáltal sokkal többet vészit. Nemcsak jövő fejlődése van megakadályozva. de a város ipara, kereskedelme hanyatlásnak, a város polgársága elszegényedésnek, a város maga adóalanyai egyrésze tönkremenésének, elvesztésének néz elébe. Addig pedig, mig az a tervezett hid felépül, a vármegye vezetőségének a komp kezelésnek mai módjával szakítania kell. Ma a kompkezelők, mondhatni éhbérért dolgoznak, aminek a folyománya, hogy e célra nem épen a legmegbízhatóbb emberek vállalkoznak. Eredménye: jövedelem csekély s a Bodrogköz forgalmának kétharmadrésze másfelé terelődik. Ha a közlekedési arányt Sátoraljaújhelyre nézve meg akarjuk javítani, úgy az eddigi rendszerrel szakítani s a kompot vagy bérbe kell adni, vagy jól fizetett megbízható emberekre kell annak kezelését bízni. Ami most már a Hegyköz községeinek Sátoraljaújhely város érdekkörébe az eddiginél nagyobb mérvbeni bevonását illeti, ezt a Sátoraljaújhely—pálháza—hollóházai helyi érdekű vasút nagyszerűen meg fogja oldani. E vasút Sátoraljaújhely—pálházai szakasza rövid időn belül megnyílik s annak folytatásaként még ez év folyamán a vasútvonal a Hollóházától mintegy három kilométer távolságra fekvő Füzérkomlósig és a pálháza—telkibányai útvonal- ] nak mintegy közepén fekvő Se- nyüig ki fog építtetni. A vidék, amelyet az uj vasüT vonal átszel, gazdagnak ugyan épen nem mondható, mégis azáltal, — hogy annak népe a jövőben Qönczöt mellőzi, teljesen Sa- ujhelyben fogja ipari és kereskedelmi szükségleteit fedezni — e vasútvonal nagy előnyt jelent Saujhelyre. Azután egész bizonyos, hogy a nép, mely eddig 40%-ban a fafuvarozásra fektette a súlyt, a jövőben sokkal több gondot fog fordítani földjének megmunkálására s hogy szükségleteit fedezhesse, fel fogja karolni a gyümölcs, baromfi tenyésztést és tejtermelést, amelyeknek egyébként kedvező jelenségei e vidéken már ma is mutatkoznak s ezáltal hozzá fog járulni Ujhely piacának ellátásához is. Maga Sátoraljaújhely város közönsége a vasútvonal folytán a Hegyközben egy köny- nyen megközelíthető, természeti szépségekben gazdag kiránduló helyet kap. Némelyek tudni vélik Ujhelyben, hogy gróf Károlyi uradalmának erdőkezelősége a jövőben Sauj- hely várost a faellátás terén, — e vasútvonal folytán megkapván az összeköttetést a fővonallal — mellőzni fogja. Én nem osztom az aggályoskodók nézetét, mert tudom, hogy gróf Károlyi uradalma erdőkezelőségének vezetősége, a kereskedelmi érzék erősen ki lévén fejlődve benne, mindent el fog követni arra nézve, hogy az újhelyi fapiacot a jövőre nézve is nemcsak megtartsa, hanem azt magára nézve kedvezőbbé tegye s erre neki e vasútvonal által — meg lévén a lehetősége annak, hogy úgyszólván minden megrenSg:y©s szára áara, ÍOOO ZESZ A zirczi apátúr emlékezete Dr. Buday Károlytól Hatalmas jegyzettömbök, vaskos kötetek feküsznek íróasztalomon s velem szemben az arcképállványról egy magas, szikár termetű, jóságos kék szemeivel szeretetet fakasztó, boltozatos homlokáról tudományt árasztó főpap alakja tekint reám s a képen számomra nagy értéket jelentő aláírása: „Emlékül kedves tanítványomnak.“ j A jegyzetek, vaskos munkák, i alkotó tudós lázas buzgalmának eredményei s a fénykép a szeretet megnyilvánulása: elszakíthatatlan kapocs tanár és tanítvány között, a kettő együttesen a nagy hatású tanítómester jellemképe. Igazán nem tudom helyesebben jellemezni Békefi Reiniget, az egész ország őszinte fájdalmára elhunyt zirczi apáturat mint ezekkel a szavakkal: Ő az ujabbkori Magyarország legnagyobb hatású tanítómestere: praeceptor Hungáriáé. Aligha tud a ciszterci rend nemcsak a magyar földön, de a külföldi rendtagok között is felmutatni oly nagy szellemet, akiben jobban, tökéletesebben egyesülhetett volna a hazánk művelődésében is immár nyolcszáz esztendő óta elévülhetetlen érdemeket szerzett ciszterci rend legnagyobb alakjának, a keresztes hadjáratok tüzeslelkü szónokának: Clairveauxi Szent Bernátnak lelkisajátságai, mint Békefi Remigben. Tudomány és szeretet az a két fegyver, mellyel a középkori történelem e kimagasló alakja győzelemre vezette eszméjét, tudomány és szeretet az a két varázserő, mellyel Békefi Rémig Magyar- ország tanítómestere lett. Tudományt és szeretetet hozott magával, tudományt és szeretetet hagyott legdrágább örökségül őt gyászoló nemzetére, nagy műveltségű rendjére s mi reánk, az Ő közvetlen szellemi örököseire, akik tanítványai voltunk, tudományos munkásságának letéteményesei s szeretetének részesei lehettünk. Mit tár fel előttünk a tudományos készültség soha ki nem alvó örök fényforrása s mit eredményezett az Isten szive szerinti pap leikéből fakadó szeretet? Kialakította Békefi Rémig egyéniségének legnagyobb értékét a magyar köztudatban: Magyarország tanítómesterének arcképét. Munkásságának irányaiból kísérlem meg kifejleszteni ezt a gyémántkeretet érdemlő lelki képmást. Egész élete a lelki élet vizsgálatában telt el: nemzete lelki műveltségének fejlődését vette a történetíró hivatottságával, a múltat élénk, eleven, de amellett a legszilárdabb alapokra fektetett rekonstruáló erővel boncoló elméjének vizsgálata alá. Mint magyar s önérzetes ciszterci rendjének történetírójává lett s azokban a modern kor történet- kutatójának fegyvereivel ékesített, kis könyvtárat megtöltő értekezésekben, kötetekben, hirlapcikkek- ben, melyekben a ciszterci-rendnek hazánkban 1142-ben történt letelepedésétől kifejtett kulturális munkásságát vázolja, a magyar művelődésnek oly ugarain szántott, melyek eddig csak parlagok voltak a tudományos világ előtt, ő, a XIX. század és a XX. század első évtizedeinek magyar cisztercije, otthonosan mozog a cikádori, pilisi, pásztói rendtagok között, értékeli középkori rendtársainak gazdasági kultúránkra, főleg föld- mivelésünkre és gyümölcsterme-
