Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-16 / 5. szám
Ötvenötödik évfolyam. 5. szám Sátoraljaújhely, 1924. január 16. Megjelenik hetenként kétszer sserdén és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 4000 K. Egy évre . . 16000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 500 K. Telefon: (szerkesztőség) 63 szám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: (kiadóhivatal) 63. szám. 0-010Csonkamagyarország talpra állításának nagy és nehéz munkája a Bethlen kormány égisze alatt s erőteljes nemzetközi segédlet kíséretében, megindult immár az egész vonalon. Bethlen gróf miniszterelnök és Káilay pénzügy- miniszter útra keltek ismét Londonba, hogy a külföldi kölcsön perfektuálását megelőző kérdéseket, amik karácsony előtt függőben maradtak, véglegesen megoldják. Január vége felé Budapestre jön a népszövetség pénzügyi delegációja is s ekkor megkezdik a magyar önálló jegybank statútumait, mely intézet értékszabályozó és forga- lomlenditő szerve lesz Ma gyarország közgazdasági és hitel viszonyainak. Káilay pénzügyminiszter a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságát nagy vonásokban tájé koztatta e korszakos evoluci- onális müveietek felől, melyek czélja államháztartásunkban a rendet és egyensúlyt ismét helyreállítani, gazdasági életünk renesszanszát lehetővé tenni s egy jobb jövőt nemzetünk számára előkészíteni. A kormány legsürgősebb feladata lesz, hogy rendes költségvetést terjesszen a törvényhozás elé. Az összeomlás óta reális büdzsét a ma gyarpénzügyministerium nem szerkeszthetett, mert a korona értékének folytonos ingadozásai miatt minden kalkulálás lehetetlenné vált. Most a bajon Káilay pénzügyminiszter egy operativ eszköz igénybevételével akar és fog segíteni. Költségvetést szerkeszt, melyben a korona érték minimuma szolgál a számítások alapjául. Ez idő szerint azonban kétféle ilyen minimum alakult ki. Egyik a zürichi jegyzésben, ahol 100 magyar koronát, hónapok óta jókora sta- bilizással 3.03 svájci fillérrel egyértékünek ismertek el. A másik minimális becslésnek, mely a koronánkat a zürichinél is alacsonyabban értékeli, saját belső piacunk a megállapitója, ugyancsak hónapok óta. Az őszi és a téli drágaság hullámzata lefokozta koronánk vásárló erejét s igy belső értékét is, a zürichi mértéknek csaknem felerészére. E belföldi becslés szerint 100 magyar koronát, mely külföldön 3.03 svájci fillért ér, itthon csak 1.8 fillérre becsülhetnek. Tény, hogy minden üzlet nálunk immár az utóbbi becslés alapján kalkulál. Kállay pénzügyminiszter ily viszonyok közt határozta el magát arra, hogy az állami költségvetést ő is a 0.018 as korona kurzus szerint állítja össze, nem pedig a 0.03-as zürichi árfolyam szerint. Azt akarja elérni ezáltal, hogy a magyar büdzsé a valóságos helyzetei reálisan tükrözze vissza, ne pedig fikciózus számtételekből álljon, amik a koronaérték romlása esetén mind összeomlanának. TalpraáHitásunk egyik belső feltélele, hogy helyesen kalkuláljunk, reálisan számítsunk. E feltételeknek tesz Kállay eleget, midőn költségveté sünkből kizár minden fikciót s koronánk értékminimumával dolgozva tesz tanulságot szo- liditásunkról az egész világ előtt. fi közigazgatási bizottság ülése Hétfő délelőtt 10 órakor tartotta Zemplén vármegye Közigazgatási Bizottsága Thuránszky László főispán elnöklete alatt január havi ülését s elhatározta, hogy az 1924. évben is minden hónap második hétfőjén tartja üléseit; azokban a hónapokban pedig, melyekben a második hétfő ünnepnap, a hónap második keddi napján. Albizottságok alakítása. Majd megválasztották 1924. évre az albizottságok tagjait. Fegyelmi választmány: báró Sennyey Miklós, gróf Széchényi Wolkenstein Ernő; póttag: Nagy Barna. Az állami hivatalok vezetői közül rendes tagok: Hollós István, Ko- lumbán Lajos; póttag: Bárczy Miklós. Vármegyei pót- és útadó ügyekben felszólamló küldöttség tagjai: Dókus Ernő, Nagy Barna, báró Sennyey Miklós, gróf Széchényi Wolkenstein Ernő. Tanügyi és tanítói nyugdíjalapra ü- gyelő választmány: Meczner Béla, gróf Széchényi Wolkenstein Ernő. Adóügyi bizoltság rendes tagjai : Meczner Béla, báró Maillot Nándor, Dókus Ernő, Nagy Barna; póttagok : Sebeő Gyula, gróf Széchényi Wolkenstein Ernő. Közkórházakat vizsgáló küldöttség. Sátoraljaújhelyi közkórház: Dókus Ernő, Payer Ferenc; sárospataki Főiskolai és községi kórház: Nagy Barna, gróf Széchényi Wolkenstein Ernő. Gazdasági albizottság: Diószeghy Pál, Nagy Barna, báró Sennyey Miklós, báró Waldbott Kelemen. Törvényhatósági központi ipartanács rendes tagjai: Behyna Miklós, Éhlert Gyula; póttagjai: Vilkovszky Kálmán, Fekete Károly. Gyámügyi felebbvitel: ► Dókus Ernő, Meczner Béla; póttag : Nagy Barna. Közegészség- ügyi bizottság kiegészítői: Gnädig Lipót, Hegedeős Miklós, Kádár Gyula. Fogházfelügyelői bizottság: Meczner Béla, Dókus Ernő. Elnöklő főispán kinevezte a gyámügyi felebbviteli küldöttségbe rendes tagokul: Dókus Gyula és Payer Ferencet; póttagoknak: br. Maillot Nándor bizottsági tagokat. A börtönöket vizsgáló bizottságba: Payer Ferenc, Dókus Gyuta, Meczner Béla és gróf Széchényi Wolkenstein Ernő bizottsági tagokat. As alispánt jelentéi a Várm. Ügyviteli szabályzatban előirt s a főispánnal együttesen a sátoraljaújhelyi, sárospataki és szerencsi járásokban foganatosított felügyeleti vizsgálatok eredményeiről emlékezett meg elsősorban. A vizsgálat hivatali szabálytalanságot sehol sem konstatált s az ügyek elintézése mindenütt a törvényszerűség és az alakiságok előirt szabályai szerint történik. Mezőgaxdai&g. A mezőgazdasági munkálatok dec. hónapban szüneteltek. A vetésekre a hóesés a legkedvezőbb időben következett be s a takar- j mányhiány nagy nehézségeket okoz 1 az állattartó gazdáknak. A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (18) I. Bevezetés A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos ösmertetése. A munkástanács gyűléseinek hangja szinte a képtelenségig elfajult. Buta, féltudákos emberek követelnek intézkedéseket, amelyeknek hatásairól fogalmuk sincsen. Drengács „elvtárs“ azt indítványozta, hogy hozassák be a „spicli rendszer“ s azt állítólag azzal indikolta meg, hogy az ellenforradalmárok leálcázásának itt van az ideje, azonkívül: hogyha minden r elvtárs“ spicli is, akkor az elvtársak jobban összetartanak, sőt féltve a bőrét mindegyik, félelemből is nagyobb buzgalmat fektet a világmegváltó törekvések vállalatába. A munkástanács Bettelheim su- galmazásának hatása alatt az utóbbi vakeszközévé vált. Nem lévén benne képes érvényesülni a józanabb mnnkásság, a csőcselék hatalmi tébolya nem ös- mert gátat, a Károlyi-kormány rendeletéit és intézkedéseit se respektálták. A Nemzeti Tanács pedig hovainkább ahoz az egyszeri emberhez kezdett hasonlítani, akit házsártos felesége eltiltott a neki nem tetsző sapka viselésétől s a jámbor férj csak éjjel merte feltenni a tilalmas föveget. Dolgozott — ismételjük szorgalmasan, önzetlenül, odaadó jóakarattal, de j nem vette észre, hogy gazemberek égő csóvákkal közelednek a házhoz, hogy fejére gyújtsák azt, amelyben rendet akart teremteni és fenntartani. — Erélye — amelynek amúgy sem volt bővében — inaszakadtá vált. Félt a fegyvertől, amellyel parancsolhatod volna s elnézte, sőt ami végzetes hiba volt, elősegitelte, hogy ellensége ragadja azt meg. Pedig akinek hályog nem volt a szemén, az tisztában lehetett azzal, hogy igazsága annak lészen, aki előbb huzza fel a revolverét. Ha nagyon halvány történelmi analógiával élve, a Nemzeti Tanácsot Zemplén gi- rondistáinak nevezzük, meg kell állapítanunk, hogy nagy történelmi elődeinek legtöbb hibáit elsajátították, azok erényei nélkül. Ideológiával kísérleteznek lecsendesi- teni a vihart s nem vették észre, hogy gondolataik gyöngyszemeit szemétdombra szórják. A csőcselék, amely süket és vak, az igazság szavával és fényével szemben jámbor nyárspolgárokat lát bennük, akik ötödik keréknek kínálkoznak ahoz a szekérhez, amelynek tengelyvégszegeit épen azért szedték ki, hogy hasznavehetetlenné tegyék. A Nemzeti Tanács ideológiájának alapeszméje, ha lényegében nemzeti volt is, de eltekintve a tévedésektől, nem volt időszerű, mert csak az érvényesülhetett belőle, aminek a hatása előreláthatólag bomlasztó volt. Az Ausztriától való különválás és a detro- nizáciőval való kecsegtetés fanyar gyümölcseit kelletlenül fogadta minden ember, akinek józan belátását a jelszavak keltette illúziók el nem homályositották, a kiknek pedig tetszett, azok a történelmi Magyarország legádázabb ellenségei voltak, akik szívesen vették, ha a mosdóvizzel a gyermeket is kiöntik. A monarchia bomlását, a közel négyszáz esztendős dinasztia bukását csak a csehek, oláhok, Gzám áxa 300 K.
