Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-01-16 / 5. szám

Ötvenötödik évfolyam. 5. szám Sátoraljaújhely, 1924. január 16. Megjelenik hetenként kétszer sserdén és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 4000 K. Egy évre . . 16000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 500 K. Telefon: (szerkesztőség) 63 szám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: (kiadóhivatal) 63. szám. 0-010­Csonkamagyarország talpra állításának nagy és nehéz munkája a Bethlen kormány égisze alatt s erőteljes nem­zetközi segédlet kíséretében, megindult immár az egész vonalon. Bethlen gróf minisz­terelnök és Káilay pénzügy- miniszter útra keltek ismét Londonba, hogy a külföldi kölcsön perfektuálását meg­előző kérdéseket, amik kará­csony előtt függőben marad­tak, véglegesen megoldják. Január vége felé Budapestre jön a népszövetség pénzügyi delegációja is s ekkor meg­kezdik a magyar önálló jegy­bank statútumait, mely inté­zet értékszabályozó és forga- lomlenditő szerve lesz Ma gyarország közgazdasági és hitel viszonyainak. Káilay pénzügyminiszter a nemzetgyűlés pénzügyi bizott­ságát nagy vonásokban tájé koztatta e korszakos evoluci- onális müveietek felől, me­lyek czélja államháztartásunk­ban a rendet és egyensúlyt ismét helyreállítani, gazdasági életünk renesszanszát lehetővé tenni s egy jobb jövőt nem­zetünk számára előkészíteni. A kormány legsürgősebb feladata lesz, hogy rendes költségvetést terjesszen a tör­vényhozás elé. Az összeom­lás óta reális büdzsét a ma gyarpénzügyministerium nem szerkeszthetett, mert a korona értékének folytonos ingado­zásai miatt minden kalkulálás lehetetlenné vált. Most a ba­jon Káilay pénzügyminiszter egy operativ eszköz igénybe­vételével akar és fog segíteni. Költségvetést szerkeszt, mely­ben a korona érték minimuma szolgál a számítások alapjául. Ez idő szerint azonban két­féle ilyen minimum alakult ki. Egyik a zürichi jegyzés­ben, ahol 100 magyar koro­nát, hónapok óta jókora sta- bilizással 3.03 svájci fillérrel egyértékünek ismertek el. A másik minimális becslés­nek, mely a koronánkat a zürichinél is alacsonyabban értékeli, saját belső piacunk a megállapitója, ugyancsak hónapok óta. Az őszi és a téli drágaság hullámzata le­fokozta koronánk vásárló ere­jét s igy belső értékét is, a zürichi mértéknek csaknem felerészére. E belföldi becslés szerint 100 magyar koronát, mely külföldön 3.03 svájci fillért ér, itthon csak 1.8 fil­lérre becsülhetnek. Tény, hogy minden üzlet nálunk immár az utóbbi becslés alapján kal­kulál. Kállay pénzügyminiszter ily viszonyok közt határozta el magát arra, hogy az állami költségvetést ő is a 0.018 as korona kurzus szerint állítja össze, nem pedig a 0.03-as zürichi árfolyam szerint. Azt akarja elérni ezáltal, hogy a magyar büdzsé a valóságos helyzetei reálisan tükrözze vissza, ne pedig fikciózus számtételekből álljon, amik a koronaérték romlása esetén mind összeomlanának. TalpraáHitásunk egyik belső feltélele, hogy helyesen kal­kuláljunk, reálisan számítsunk. E feltételeknek tesz Kállay eleget, midőn költségveté sünkből kizár minden fikciót s koronánk értékminimumával dolgozva tesz tanulságot szo- liditásunkról az egész világ előtt. fi közigazgatási bizottság ülése Hétfő délelőtt 10 órakor tar­totta Zemplén vármegye Közigaz­gatási Bizottsága Thuránszky László főispán elnöklete alatt ja­nuár havi ülését s elhatározta, hogy az 1924. évben is minden hónap második hétfőjén tartja üléseit; azokban a hónapokban pedig, melyekben a második hétfő ünnepnap, a hónap második keddi napján. Albizottságok alakítása. Majd megválasztották 1924. évre az albizottságok tagjait. Fegyelmi választmány: báró Sennyey Mik­lós, gróf Széchényi Wolkenstein Ernő; póttag: Nagy Barna. Az állami hivatalok vezetői közül rendes tagok: Hollós István, Ko- lumbán Lajos; póttag: Bárczy Miklós. Vármegyei pót- és útadó ügyekben felszólamló küldöttség tagjai: Dókus Ernő, Nagy Barna, báró Sennyey Miklós, gróf Szé­chényi Wolkenstein Ernő. Tan­ügyi és tanítói nyugdíjalapra ü- gyelő választmány: Meczner Béla, gróf Széchényi Wolkenstein Ernő. Adóügyi bizoltság rendes tagjai : Meczner Béla, báró Maillot Nán­dor, Dókus Ernő, Nagy Barna; póttagok : Sebeő Gyula, gróf Szé­chényi Wolkenstein Ernő. Köz­kórházakat vizsgáló küldöttség. Sátoraljaújhelyi közkórház: Dókus Ernő, Payer Ferenc; sárospataki Főiskolai és községi kórház: Nagy Barna, gróf Széchényi Wolkenstein Ernő. Gazdasági albizottság: Dió­szeghy Pál, Nagy Barna, báró Sennyey Miklós, báró Waldbott Kelemen. Törvényhatósági köz­ponti ipartanács rendes tagjai: Behyna Miklós, Éhlert Gyula; póttagjai: Vilkovszky Kálmán, Fe­kete Károly. Gyámügyi felebbvitel: ► Dókus Ernő, Meczner Béla; pót­tag : Nagy Barna. Közegészség- ügyi bizottság kiegészítői: Gnädig Lipót, Hegedeős Miklós, Kádár Gyula. Fogházfelügyelői bizottság: Meczner Béla, Dókus Ernő. El­nöklő főispán kinevezte a gyám­ügyi felebbviteli küldöttségbe ren­des tagokul: Dókus Gyula és Payer Ferencet; póttagoknak: br. Maillot Nándor bizottsági tagokat. A börtönöket vizsgáló bizottságba: Payer Ferenc, Dókus Gyuta, Meczner Béla és gróf Széchényi Wolkenstein Ernő bizottsági ta­gokat. As alispánt jelentéi a Várm. Ügyviteli szabályzatban előirt s a főispánnal együttesen a sátoraljaújhelyi, sárospataki és szerencsi járásokban foganatosí­tott felügyeleti vizsgálatok ered­ményeiről emlékezett meg első­sorban. A vizsgálat hivatali sza­bálytalanságot sehol sem konsta­tált s az ügyek elintézése minden­ütt a törvényszerűség és az ala­kiságok előirt szabályai szerint történik. Mezőgaxdai&g. A mezőgazdasági munkálatok dec. hónapban szüneteltek. A ve­tésekre a hóesés a legkedvezőbb időben következett be s a takar- j mányhiány nagy nehézségeket okoz 1 az állattartó gazdáknak. A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (18) I. Bevezetés A történelmi anyag egybefoglalá­sának vázlatos ösmertetése. A munkástanács gyűléseinek hangja szinte a képtelenségig elfa­jult. Buta, féltudákos emberek kö­vetelnek intézkedéseket, amelyek­nek hatásairól fogalmuk sincsen. Drengács „elvtárs“ azt indítvá­nyozta, hogy hozassák be a „spicli rendszer“ s azt állítólag azzal indikolta meg, hogy az el­lenforradalmárok leálcázásának itt van az ideje, azonkívül: hogyha minden r elvtárs“ spicli is, akkor az elvtársak jobban összetartanak, sőt féltve a bőrét mindegyik, féle­lemből is nagyobb buzgalmat fektet a világmegváltó törekvések vállalatába. A munkástanács Bettelheim su- galmazásának hatása alatt az utóbbi vakeszközévé vált. Nem lévén benne képes érvényesülni a józanabb mnnkásság, a cső­cselék hatalmi tébolya nem ös- mert gátat, a Károlyi-kormány rendeletéit és intézkedéseit se res­pektálták. A Nemzeti Tanács pe­dig hovainkább ahoz az egyszeri emberhez kezdett hasonlítani, akit házsártos felesége eltiltott a neki nem tetsző sapka viselésétől s a jámbor férj csak éjjel merte fel­tenni a tilalmas föveget. Dolgo­zott — ismételjük szorgalmasan, önzetlenül, odaadó jóakarattal, de j nem vette észre, hogy gazembe­rek égő csóvákkal közelednek a házhoz, hogy fejére gyújtsák azt, amelyben rendet akart teremteni és fenntartani. — Erélye — amely­nek amúgy sem volt bővében — inaszakadtá vált. Félt a fegyver­től, amellyel parancsolhatod volna s elnézte, sőt ami végzetes hiba volt, elősegitelte, hogy ellensége ragadja azt meg. Pedig akinek hályog nem volt a szemén, az tisztában lehetett azzal, hogy igaz­sága annak lészen, aki előbb huzza fel a revolverét. Ha nagyon hal­vány történelmi analógiával élve, a Nemzeti Tanácsot Zemplén gi- rondistáinak nevezzük, meg kell állapítanunk, hogy nagy történelmi elődeinek legtöbb hibáit elsajátí­tották, azok erényei nélkül. Ideo­lógiával kísérleteznek lecsendesi- teni a vihart s nem vették észre, hogy gondolataik gyöngyszemeit szemétdombra szórják. A csőcse­lék, amely süket és vak, az igaz­ság szavával és fényével szemben jámbor nyárspolgárokat lát ben­nük, akik ötödik keréknek kínál­koznak ahoz a szekérhez, amely­nek tengelyvégszegeit épen azért szedték ki, hogy hasznavehetet­lenné tegyék. A Nemzeti Tanács ideológiájá­nak alapeszméje, ha lényegében nemzeti volt is, de eltekintve a tévedésektől, nem volt időszerű, mert csak az érvényesülhetett be­lőle, aminek a hatása előrelátha­tólag bomlasztó volt. Az Ausztriá­tól való különválás és a detro- nizáciőval való kecsegtetés fanyar gyümölcseit kelletlenül fogadta minden ember, akinek józan be­látását a jelszavak keltette illú­ziók el nem homályositották, a kiknek pedig tetszett, azok a tör­ténelmi Magyarország legádázabb ellenségei voltak, akik szívesen vették, ha a mosdóvizzel a gyer­meket is kiöntik. A monarchia bomlását, a közel négyszáz esztendős dinasztia bu­kását csak a csehek, oláhok, Gzám áxa 300 K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom