Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1924-05-10 / 38. szám

Ötvenötödik évfolyam. 38. szám Sátoraljaújhely, 1924. május 10. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I í Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre. . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1200 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon (szerkesztőség) 63. szám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. szám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek'egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Smith Magyarország főbiztosa már megkapta hivatalát, amelyet most rendeznek be számára a pénzügyminisztérium épü­letének első emeletén. Jera- miah Smith a Népszövetséget képviseli Magyarországon, an­nak a szellemében jár el s intézkedései annak a kíván­sága szerint történnek. Vagyis más szóval: a Népszövetség a magyar kormánnyal kar­öltve megkezdi a tevékeny­séget, amelynek célja az, hogy Magyarországot kive­zesse a gazdasági káoszból, stabilizálja a magyar koronát s a jóvátétel és más külföldi kötelezettségek szempontjából fizetőképessé tegye az orszá­got. A pénzügyi szanálással más a mi célunk és más a Nép- szövetség célja. Mi azt akar­juk elérni, hogy vége sza­kadjon a háború okozta gaz­dasági lezüllésnek, likvidáljuk a háborút, megfelelő kereset­hez és megélhetéshez juttassuk az ország dolgozó polgárait s lerakva az önálló, független Magyarország alapjait, meg­kezdje Magyarország az egész­séges, önálló állami életet. Ez a mi célunk. A Népszövetség célja más. Azt akarja, hogy a külföldi kölcsön segítségé­vel megakadályozza a korona további romlását, mert annak kihatása van az ő országaik pénzére is, mert amint láttuk, a pénze olyan, hogy banális hasonlattal éljünk, mint egy kosár alma. Ha az egyik alma rothadni kezd, hiába van mel­lette a legegészségesebb alma is, ki van téve annak a ve­szélynek, hogy a rothadás rá is átterjed. Nem azért védik tehát a mi pénzünket, mert nagyon szeretnek bennünket, hanem mert a saját pénzüket védik. Másik céljuk a mi pénz­ügyeink rendbehozásával az, hogy igy biztosítsák maguk­nak a jóvátételi összeget, vagyis azért változtatják ered- j ményessé az államháztartást, ! hogy a fölösleget a maguk részére biztosítsák. Amig te­hát a mi célunk csupán csak az, hogy a magunk állami létét biztosítsuk, addig az ő céljuk tisztán és világosan odairányul, hogy a ránk ki­vetett jóvátételi összeget be­hajtsák s az ország a kül­földdel szemben fennálló tar­tozását kiegyenlíthesse. Tisztán és meztelenül igy áll a dolog. Azonban mivel tudatában vagyunk annak, hogy volt ellenségeinktől jó­indulatot, belátást, vagy jó­szívűséget hiába várnánk s a Szerdán délben 12 órakor lejárt a Magyar Nemzeti Bank részvény- jegyzési határideje. Az eredmény rövidesen ismeretes lesz. Bizonyos, hogy túljegyezték és Magyarország nem szorul idegen segítségre. Kis­gazdakörökben felmerült az óhaj, hogy a részvényjegyzések határ­idejét meg kellene hosszabbítani, mert a budapesti lapok két heti szünetelése következtében a szedő- sztrájk miatt nem nyerhetett a \ jóvátételi összeget még akkor is behajtanák rajtunk, ha abba bele is pusztulnánk, ezért in­kább elfogadjuk a segítő ke­zet, hogy kilábolhassunk a bajokból. Rendezett viszonyok között mi elértük a célunkat s a jó­vátételi fizetés sem lesz olyan nehéz és kaiasztrófális, mint lenne a jelen, vagy még en­nél is rosszabb viszonyok között. Ezért aztán remény­kedve tekintünk Jeremiah Smith magyarországi szerep lése elé s mi örülünk neki a legjobban, ha a korona sta- bilizásával megteremtődik a nyugodt, önálló, állami élet. vidéki gazdaközönség kellő tájé­koztatást. A pénzügyminiszter azonban nem volt hajlandó a jegyzési határidő meghosszabbítására. A Nemzeti Bankra vonatkozó törvény szerint a bank közgyűlé­sét a jegyzés lezárása után har­minc napon belül meg kell tartani, hogy a részvénytársaság megala­kuljon. Ez az alakuló közgyűlés előreláthatólag május 17-én lesz. Szerdán délben Zemplénben is le­zárultak a jegyzések s Thuránszky László főispánhoz a Bodrogközt kivéve már mindenünnen befutot­tak a jegyzés eredményéről szóló jelentések. Zemplénvármegye területén 9046 Nemzeti Bank részvényt jegyeztek. UJhelyben 5621/*, a vármegye többi részén 8513/4 rész­vényt. Az újhelyi jegyzések statisztikája: Magyar Alt. Hitelbank 190 Magyar-Olasz Bank 160 Polgári Takarék 54 Jegyintézet 451/ä Központi Takarékp. 41 Népbank 23 Belvárosi Takarékpénztár 21 Dókusbank 9 Nemzeti Hitelintézet 9 Vidéki statisztika: Sárospataki Takarék 1441/, Sárospataki Hitelbank lO'/s Tolosva 2 Tokaji járás 119 Szerenosl Járás 66 Hangya 16 A zemplénvármegyei jegyzések eredménye teljesen fedi a várako­zásokat, mert az itteni jegyzések elbírálásánál nem szabad figyel­men kívül hagyni a különleges viszonyokat. A csonkavármegye te­rületének nagy részét szőlőterület, a Tokajhegyalja alkotja, az a mű­velési terület, amelynek évek óta a legnagyobb terhekkel s a leg­kedvezőtlenebb konjunktúrákkal Május 17-én alakul meg a Nemzeti Bank A zempléni jegyzés eredménye A Petrásovszky- akvarell-kiállitás (O. Gy.) Félszázad óta támad­ják a szocialisták a társadalmat a javak igazságtalan elosztása miatt. Pedig lám a legvénebb bölcs: a természet se különb a társadalom­nál, hol fukaron mér mint egy zugszatócs, hol meg pazarolja ja­vait, mint egy örökséghez jutott dzsentri. Itt van például a Petrásovszky- familia. Abból a nagyúri bőkezű­ségből, amivel ezt a családot el- halmozta, bizony sok tucat embert tehetett volna boldoggá ebben az Ízlés- és müérzék-szegény magyar világban. Mintha ennél a famíliánál ki­lyukadt volna osztáskor a bőség tarisznyája. Hiszen idestova már a harmadik gyereket avatjuk mű­vésszé. S ugylátszik már a negye­dik is kopogtatja a tojáshéjjat mert akármelyikkel is állok szóba a három idősebb közül, mind azt mondja. Látnád csak a legkisebb öcsémnek, Bandinak a munkáit! A renesszánsz müvészfamiliáinál volt ez igy, ahol nagyapától uno­káig közös műhelyben dolgozott a család és csiholta a szépet: kőből, márványból, fából, festékes bögrékből. Az ilyen családok gyer­meke önkéntelen rabszolgaságra született, a szépség rabszolgája lett. Müérzéke folyton tréningben volt. Vérébe beleedződött a vak­biztos ritmus-harmóniaérzék, nem is csoda ha művész lett mind egytől-egyig. A Petrásovszky-háznál azonban nem volt se műhely, se mester. Ezek a fiuk bizony nem törültek gyerekkorukban az apjuknak ecse­tet, gyerekszemük nem csodálta a kép születésének titokzatos tudo­mányát, legfeljebb vasárnap, ima­közben bámulták egy kicsit a fa­lusi ikonosztáz idétlen, furcsa szentképeit. Mégis mintha valami láthatatlan mester tanította volna ezeket. Úgy nyúlnak az ecset után. mintha évszázados müvészcsalád virágai volnának. És gyerekkori képeikről valahogy hiányzanak a primavera borzasztó idétlenségei, az embrió idomtalan idomai. Ha van is ka- maszszeplő, valami olyan fölényes izléskészség nyilatkozik meg mind­ben, amilyen csak a megszűrt, beidegzett művészet sajátja. Ott van pld. a „Boronkayék kertje“ cimü kis akvarell. Pali fiú tanulás közben becsapta könyvét és papirra vetette, ami orra elé került. Egy deszkakerítés, nagy csomó csupasz, töviskes ág, egy viskó s kész a kép. Kész művész választja ilyen fö­lénnyel a témát. Kezdő ember kutat, lábatlankodik. Sok eseményt keres a képhez, sok tárgyat, nagy tarkaságot. A tájképhez patakot, ludat, pásztort, állatot; a csend­élethez meg sok hangos virágot. Talán semmivel se harcolt any- nyit a festő szeme, mint azzal a csodálatos anyaggal, amit levegő­nek hívunk.. Ezer csodája közül először csak az ég változó kékjét vette észre, aztán a távlat ezer árnyalatát, aztán a színek finom hamvát, majd a fény és árnyék örök játékát, ami mind ott játszó­dik le a levegőben. Pára, köd, verőfény, felhő: a lég ezer szü­löttje, mind százados problémája lett. A renesszánsz művésze az „abszolút szép“ étherébe menekült a nyers levegő elől. A barokk festő, meg az uj klasszikus a mű­terem függönyszürke homályába. Színfalakból csinált magának táj­képet jól fegyelmezett műterem világítással. Igazi, egészséges ra-

Next

/
Oldalképek
Tartalom