Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-23 / 33. szám
Ötvenötödik évfolyam. 33. szám Sátoraljaújhely, 1924. április 23. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I i Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Ny litt ér soronként 1200 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 63. Hiám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF | (kiadóhivatal) 63. szám. ft szanálási javaslatok megszavazása általános megnyugvást keltett $ Bethlen minisztelnök a kormányzat legközelebbi feladatairól A szanálási törvényjavaslat le- tárgyalásával szélcsend állott be a politikai életben. A képviselőknek egyrésze az utolsó és csak formális jellegű ülés után hazautazott. Ma is még alig egy-két képviselő tartózkodik a fővárosban, jórészt azok, akik ottani kerületeket képviselnek, vagy állandóan ott laknak. A húsvéti ünnepeket a miniszterek közül is többen töltötték vidéken. Megállapítható, hogy a szanálási javaslatok elfogadása szemmel látható megnyugvást keltett a gazdasági életben, kihatással van azonban az összes társadalmi rétegekre és ez is jelentősen hozzájárult a húsvéti ünnepek zavartalan megünnepléséhez. A javaslatok elfogadásával ugyanis befejezettnek látja az egész közvélemény azt a súlyos időszakot, amely az összeomlás óta állandóan lidércnyomásként nehezedett a telkekre és amelyet a pénzérték leküzdhetetlen csökkenése és ennek alapján a legnagyobbfoku gazdasági bizonytalanság okozott. — Jellemző, hogy a közvélemény olyannyira bízik a szanálási javaslatok sikerében, hogy noha azok szentesítve még nincsenek, hiszen ez technikai okok miatt még nem is volt lehetséges és törvénybe iktatásukig eltelik még egynéhány nap, Miár is biztosítottnak látja a korona értékének és az áraknak a mostani szinten való megállapodását. A legutolsó minisztertanácson szóba került a jövő parlamenti munka sorrendje. Megtörténtek az intézkedések az iránt, hogy az egyes reszortminiszterek a tárcájuk körébe tartozó javaslatokat kidolgozzák s azokat még a parlament megnyitása előtt az illetékes bizottságoknak megvitatás végett átadják Bethlen István gróf miniszterelnök egyébként hosszabb nyilatkozatban vázolta a kormány legközelebbi feladatait. A nyilatkozatban többek között a következőket mondotta : — Elégtétellel állapíthatom meg, hogy az általános vita befejezése után az ellenzék elismerte a részletes vita ha- maros befejezésének szükségességét, mert belátta, hogy a döntés további elodázása az országnak egyenesen kárára is volna. Bizakodással tölthet el bennünket az, hogy a magyar szanálási akció főellenőréül kiváló amerikai fináncembert és jogászt nevezett ki a Nép- szövetség Tanácsa. Ebben az Északamerikai Egyesült Államok érdeklődésének jelét fedezhetjük föl és ennek egyenesen történelmi jellege van. Ex occidente lux! Az európai kontinens megmentése nyugat felől közeleg. Ezért nemcsak mint magyarok, hanem mint európaiak is őszinte hálával adózunk Amerikának. A talpraálló és újból fölvirágzó Magyarország biztos záloga a kontinentális békének. Az egész magyar nyilvánosság osztály- és pártkülönbség nélkül bizalommal tekint a kitűnő amerikai Mr. J. Smith működése elé. A szanálás munkája tehát biztató kilátások mellett kezdődik. Ez az atmoszféra meggyőződésem szerint a belső békét érleli majd meg. Remélem, jó benyomást fog kelteni külföldön az, hogy a szanálási javaslatok husvét- ra, vagyis a magyar kormány és a Népszövetség által kon- templált időre, tető alá kerültek. A nemzetgyűlés munkájának pontosságát, hiszem, hogy annak bizonyítékául tekintik a külföldön, hogy Magyar- ország a szanálási program végrehajtását komolyan veszi. De lássunk tisztán : bizony még nagyon sok feladat vár megoldásra. Most, hogy a törvényhozás a maga határozatával megnyitotta az útját a praktikus munkának, a kormány feladata az, hogy a lehetőséghez képest, gyors egymásutánban megtegye azokat a lépéseket, amelyekre a Nép- szövetséggel kötött megegyezés alapján szükség van. — Mindenekelőtt az önálló Nemzeti Jegybank alaptőkéA proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (44) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. „Hallottuk — úgymond — hogy egyesek keresztlevételről, templom- tornyok lerombolásáról beszélnek. Rólam tudja mindenki rogy hitetlen vagyok. Csak egy hitem van: a kommunizmus, cn mondom, hogy nem törjük össze a kereszteket, nem romboljuk le a templomtornyokat, akinek hite, vallása van, végezze el a ceremóniáját otthon. Az államnak ehez semmi köze, amig a proletárság érdeke ellen nem cselekszik, a vallás magánügy, az iskolában nem tanítjuk." Jellemző, hogy Sátoraljaújhelyben, ahol már a Károlyi uralom alatt merültek fel vallást sértő incidensek, ahol mosdatlan szájú népgyülési szónok „elvtársak“ sűrűn hangoztatták rüpők utszéli frázisaikat a „csuhások" ellen, ahol még a mérsékeltség jegyében jelentkezett dr. Vincze Sándort is a „templomtorony és a pap“, továbbá a „lelkeket fanatizáló hit“ mint a „kapitalista osztályuralom pillérei“ bokrosilják meg, a pro- ietárdiktátor jónak látja a bolse- vizmus proklamálásában a vallási türelmet hirdetni. Beszédje idézett részének veleje egyébként az, hogy a türelem felmondható amint azt a proletárok jónak látják. Ámde még az a szűkmarkú engedmény is azt jelentette, hogy a diktatúra amint a saját kezére kezdett dolgozni, jónak látta az emberi társada.om épületeinek fundamentuma ellen intézett rombolásával felhagyni. Ez nem muszka recept szerint történt, ahol a mint tudjuk, kirabolták a templomokat s kegyetlenül bántak egyházi személyekkel is. Kun Béláék azonban észrevették hogy a magyar nép nem muszka s hogy a terror se mindenható. A beszéd közismert proletár- frazeologiával végződött. „Proletártestvérek ! fogadjuk szent proletárbecsülettel, hogy nem pihenünk addig, mig a világon elnyomók és elnyomottak lesznek . . . Felemelt fejjel indulunk a harcba, lábunk alatt dobogjon a föld és csattogjon a fegyverünk a rablók koponyáján.“ A népgyülés választással végződött. Oreovics „elvtárs“ ugyanis indítványozta, hogy a kormányzó- tanács rendelete szerint a sátoraljaújhelyi direktórium alakíttassák meg. A személyi kérdés is tisztázódott. Csuta, Kroó, Dome- nyik — az ideiglenes direktórium tagjai — véglegesittettek közfelkiáltással. A népgyülést Csuta rekesztette be a következő mondókával: „Elvtársak 1 ha tudtok szeretni, akkor szeressétek egymást, ha ; tudtok gyűlölni, úgy gyűlöljétek azt a burzsoáziát, amely eddig a proletárokat elnyomta.“ A Károlyi uralom, amint láttuk, a proletárdiktatúra hivatalos pro- klamálásáig sem volt ura a helyzetnek Sátoraljaújhelyben, a beköszöntő után pedig arra ébredt, hogy az eddig dédelgetett fegyvertársak, akiknek készségesen megtették azt a szolgálatot is, ami a harctéren az utászok kötelessége, eltakarítani roham előtt a drótsövényeket — hálából avval biztatják, hogy „aki gyanúsan vi selkedik“, „aki rendeleteiket ka- laplevéve nem fogadja“, az alatt meg fog feszülni az akasztófa kötele. Kezdetét vette a legszégyenletesebb mimikri. Sokan kapkodtak a vörös gombhoz, amely villámhárítónak ígérkezett a megriadtak előtt. Mások hozzásimu- lási készségükkel alkalmatlankodtak az uj hatalmasoknak. Az észrevétctés igyekezete többé- kevésbbé leleményes eszközöket próbált ki. Minden törekvés hiábavaló volt s csak az ön megalázás szégyenérzetét fokozta. Bettelheimék leplezetlen gúnnyal, sőt nem ritkán durvasággal viszonozták a közeledési, vagy behódolási kísérletet, aminek szóló bizonysága a „Vörös Hajnal“ április 4-én „Vörösebbek a vörösnél“, „Kutyából nem lesz szalonna“ cim alatt megjelent cikk, amelyet a hangulatfestés céljából szóról-szóra közlünk : „Levitézlett hatalmasok, ti azt hiszitek, hogy a gomblyukatokban büszkélkedő vörös szalag, a lelapult tárcátokban levő tagsági könyv, az erőltetett nyugodtságtok megtévesztenek bennünket? Ti azt hiszitek, hogyha a Bettelheim elvtárs beszédét tüntetőleg éljenzitek, ha nyilvános helyen — ahol proletárok is hallják — nem győzitek eléggé dicsérni az „uj szára áréi 600 ZESZ.
